Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Sz

857

Szontagh

Az Örmény Múz. Egyesület 1905. febr. 19-én alakult meg, elnöknek Dániel László képviselőt, ig.-nak ~ot választották. A múz. első székhelye ~ házának egyik hátsó helyiségében volt, majd a gyűjt.-t az örmény gimn. épületébe költöztették át (1906). ~ élete utolsó éveiben kizárólag a múz. ügyével foglalkozott, azt élete fő művének tartotta, de a múz. 1907. júl. 16-ai ünnepélyes megnyitását már nem érte meg. Gyermeke nem lévén ingó és ingatlan vagyonát a múz.-ra hagyta.- Az Erdélyi Katolikus Státus, a M. Néprajzi Társaság, a Szt. István Társulat tagja.

F. m.: Chorenei Mózes: Nagy Örményország története. Ford. (Szamosújvár, 1892); Arménia Képes Naptára (Szamosújvár, 1892); Szamosújvár, a magyar örmény metropolisz írásban és képekben (Szamosújvár, 1893); Szamosújvár m. kir. Város Mono- gráphiája. I—III. (Szamosújvár, 1893-1901); A magyar örmény családok genealógiája (Szamosújvár, 1898); A magyarországi örmények ethnographiája (Szamosújvár, 1903); A magyarok eredete és őslaka (Szamosújvár, 1905).

írod.: Sz. K. (Armenia, 1903. 12. és 1907. 2-3.); Petranu, Coriolan: Muzeele din Transilvania, Banat, Crişana şi Maramureş (Bucureşti, 1922, 150.); Gabányi János: Sz. K. születésének 100 éves évfordulóján (A Szamosújvári m. kir. Állami Gimnázium 1942—43. Évkönyve. Szamosújvár, 1943); Szinnyei XIII.: 1064-1065.; Révai XVII.: 708.; MÉL II.: 793.

Miklósi-Sikes Csaba

Szontagh Tamás, iglói (1851. ápr. 13. Ózd- 1936. jan. 31. Révfülöp): geológus. - Apja, Szontagh Albert Ózdon a Concordia Gömö- ri Vasművelő Egyesület tisztviselője. Öcs- cse, Szontágh Gusztáv tüzér főhadnagy, filozófiai író, az MTA tagja (1839). - A bp.-i tudományegy.-en természettud.-i tárgyakat hallgatott (1878- tól) és középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1882). A Bp.-i M. Kir. Tudományegy. Ásványtani Tanszékén tanársegéd (1882- től). Ásvány- és kőzettanból mint főtárgyból, vmint földrajzból és őslénytanból mint melléktárgyból doktori oklevelet szerzett

(1885). Magángeológus (1886-1889), a M. Kir. Földtani Int. önkéntes munkatársa (1887- 1888), segédgeológusa (1889-től), osztálygeológusa (1892-től), az Agrogeológiai Osztály vezetője (1897-től), főgeológusa (1905- től), mb. ig.-ja (1907-1908,1919-1924), alig.- ja (1909), bányatanácsosi (1897-től), majd kir. tanácsosi rangban (1908-tól); mint címzetes ig. vonult nyugalomba (1924). A földtani térképezést 1888-ban kezdte el Bihar vm. síksági részein, majd Erdély különböző hegyvidékein, Baja környékén, a Dunántúliközéphegységben, s részt vett a Fertő tó geológiai és hidrológiai vizsgálatában (1902). Az int. balkáni expedíciójának tagja (1916— 1917). Az 1890-es években kezdett hidrogeológiai kérdésekkel foglalkozni; a hazai ásvány- és gyógyvizekről, vmint az artézi kutakról számos tanulmányt és több száz szakvéleményt írt. A budai várhegyi alagút víztelenítésére kiküldött biz. elnöke (1908). Nevéhez fűződik Bp. nemzetközi jelentőségű fürdővárossá való fejlesztésének gondolata. Egyik úttörője volt Mo.-on a földtani természetvédelemnek is. A19. sz. végén és a

20. sz. elején azon geológusok közé tartozott, akik a M. Kir. Földtani Int. Múz.-ának fejlesztése ügyében a legtöbbet tettek. Több ezer mo.-i és külföldi ásvánnyal, kőzettel és ősmaradvánnyal gyarapította a múz.-ot. Gazdagította a kecskeméti piarista gimn. ásványgyűjt.-ét is. Ausztriai és bajoro.-i (1892), vmint bajor- és szászo.-i tanulmány- útján (1893-1894) földtani gyűjt.-eket tanulmányozott, és tetemes kőzetkollekcióval tért haza, mint ahogy 1910. évi olaszo.-i utazásáról is. Ásatásai közül a nemzetközi jelentőségű borbolyai (Sopron m.) ősbálna- csontváz és ősszarvas (1889-1901), vmint az ipolytarnóci (Nógrád m.) ún. lábnyomos homokkő (1900-1901) feltárása emelhető ki. E munkálatokban Kadic Ottokárral, Papp Károllyal, Telegdi Roth Lajossal (ősbálna), Kadic Ottokárral, Sedlyár István laboránssal (ősszarvas), ill. Böckh Hugóval (a felfedezővel) és Sedlyár Istvánnal (lábnyomos homokkő) vett részt. Böckh János és Semsey Andor mellett tevékenyen részt vett a M. Kir. Földtani Int. palotája felépítésének szervezésében (1895-1899) és az intézmény múz.-ának létrehozásában. Böckh Jánossal együtt díszes albumot adott ki az int.-ről,