Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
851 Szilády szertári Központ szakelőadója (1961-től), főgyógyszerész. Ekkor kezdett gyógyszertörténettel, régi gyógyszertári felszerelések és edények gyűjtésével foglalkozni. A Vas m.-i gyógyszerészeti gyűjt, vezetője (1968-tól), a Kőszegen megnyílt Jezsuita Patikamúz. ig.-ja (1980-tól); rekonstruálták a patika egykori állapotát, visszaállították eredeti berendezéseit, s teljes körűen bemutatták a 18. sz.-i gyógyszerészetet. Sor került az egykori kőszegi Küttel-patika rekonstrukciójára is, amelynek emeletén gyógyszertörténeti könyvtár is helyet kapott (1998). Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI-XVIII. században (Sárvár, 1980) c. disszertációja alapján gyógyszerészdoktori címet szerzett (1980). Több gyógyszertörténeti konferenciát rendezett, nemzetközi kongresszusokon szerepelt. Vas m. főgyógyszerésze (1992-1996). A M. Orvostörténeti Társaság tagja, a Gyógyszertörténeti Szakosztály alelnöke, majd elnöke (19741992). - Móra Ferenc-díj (1998), „Kőszeg városáért" kitüntetés, Zsámboky János-emlék- érem (1981). írod.: Sz. F. (Orvostörténelmi Közlemények, 158165., 1998). Kapronczay Károly Szíj Béla (1923. szept. 3. Szombathely - 1993. febr. 2. Bp.): művészettörténész. - Bp.-en jogot tanult. Katonai szolgálatra hívták be (1945), orosz hadifogságba esett. A Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n művészettörténet szakon tanult; 1950-ben kizárták az egy.-ről. A bp.-i Műanyaggyár- tó Szövetkezet dolgozója (1951-1956). Folytathatta tanulmányait (1956), az ELTE- n művészettörténészként végzett (1959). Az akkor alapított MNG munkatársa (1958-tól), az Adattár, majd a Műtárgymeghatározási Csoport vezetője (1974-től), tud.-os főmunkatárs (1983-tól). Fő kutatási területe a 20. sz.-i m. festészet volt. Tanulmányt, ill. monográfiát írt Orlai Petrich Somáról, Székely Bertalanról, Gulácsy Lajosról, Rippl-Rónai Józsefről, Berény Róbertról, Márffy Ödönről, Egry Józsefről, Nagy Balogh Jánosról, Nemes Lamperth Józsefről, Vaszary Jánosról, Kádár Béláról, Fémes Beck Vilmosról. Emellett foglalkozott irodalommal (a Nyugatosokkal), a modern zeneművészettel (Bartók Béla, Kodály Zoltán és a nagy orosz zeneszerzők munkásságával). Számos nagy sikerű kiáll.-t rendezett itthon és külföldön; pl. Nyolcak és aktivisták; Berény Róbert; Egry József; Vaszary János; A. Tóth Sándor. Szaklapokban és folyóiratokban publikálta cikkeit, tanulmányait (Művészet, Kortárs, Élet és Tudomány stb.). írásainak egy részét anyai nagyapja neve után, Baki Miklós álnévvel jelentette meg. - A M. Régészeti és Művészettörténeti Társulat szakosztályi titkára (1979-től). - Emlékére Pápán kiáll.-t rendeztek, s kat.-t jelentettek meg (1995). F. m.: Gulácsy Lajos (Bp., 1979); Berény Róbert (Bp., 1981); Muszély Ágoston festőművész (1877-1955). Muszély Jánossal (Bp., 1991); Székely Bertalan (Bp., 2002). Szabó Lilla Szilády Zoltán (1878. máj. 21. Bp. - 1947. ápr. 15. Grosspösna, Németo.): tanár, biológus, entomológus. - A bp.-i tudományegy.-en tanult; középisk.-i tanári, majd a retyezáti tavak alsóbbrendű rákjairól írott értekezésével doktori oklevelet szerzett (1901). A gyakorló gimn. és a Bp. VÜI. ker.-i városi fő- reálisk. tanára (1900- tól). A nagyenyedi Bethlen-koll. természetrajz tanára (1902-1920; székfoglaló értekezése: Bethlen Gábor Kollégiuma és a természetrajztudományok), a koll. természettud.-i múz.-ának egyik gondos kezelője, gyarapítója, szervezője. Nagyenyeden Szabad Ly- ceumot szervezett (1904), amelynek keretében számos előadást tartott a geológia, néprajz, lélektan, történelem, földrajz, technológia, vegytan és állattan köréből. A kolozsvári egy.-en az állatok háztartástana tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1908). Szolgálattételre beosztott középisk.-i tanár az MNM Állattárában (1921-től), múz.-i őr (1922-től), ig.-őr, ill. címzetes múz.-i ig. Nyugállományba vonult (1934). A Szegedre menekített kolozsvári egy.-en az állattan helyettes tanára (1919-1921), a debreceni Tisza István Tudományegy.-en az Állattan Tan
