Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Bartucz 68 alapján az Alföldi Tud.-os Int. megszervező­je, annak első ig.-ja (1942-től). A szegedi tudományegy. Matematikai és Természet­tud.-i Karának dékánja (1943-1946). Közben a bp.-i tudományegy.-en is oktatott (1949­1959); az Embertani Tanszék tanszékvezető egy.-i tanára (1959. febr.-1965). - Az I. vh.-t megelőzően érdeklődése a magyarság kuta­tása felé fordult, annak megalapozását, ki- fejlesztését és felvirágoztatását tekintette hi­vatásának. Húszéves korában jelent meg el­ső dolgozata a Földrajzi Közleményekben (Az emberiség faji felosztásáról, 1905). Felkészült az élő magyarság vizsgálatára (1908), és megtalálta az utat az etnográfusok felé is. Főként a népvándorlás és honfoglalás kori leletekkel, vmint a magyarság etnikai antro­pológiai képének megismerésével foglalko­zott. 1908-tól kezdve É-Mo.-on a matyók, a palócok között, Erdélyben a székelyek, D-Mo.-on Arad, Csongrád, Békés vm., az Alföldön a Jászság és a Kunság, a Dunántú­lon a Balaton-felvidék, Fejér vm., Göcsej és Hetés népességének antropológiai vizsgála­tát végezte (pl. Göcsej és Hetés népének anthro- pológiájáról, Ethnographia, 1913). Arad m. népének antropológiájáról írt monográfiája (1912) az első ilyen jellegű munka volt ha­zánkban. A Néprajzi Múz.-mal akkor került szorosabb kapcsolatba, amikor 1912 után odakerült Török Aurél koponya- és csont- vázgyűjt.-e. 1926-tól nagy ütemben fejlesz­tette a múz. embertani gyűjt.-ét, és meg­kezdte annak módszeres feldolgozását is. Megindította az Antropológiai Füzeteket, és széles körű nemzetközi kapcsolatokat épí­tett ki. Példaképének Jankó Jánost tartotta, akinek eredményeit - további mérésekkel kiegészítve és saját kutatásaiba beépítve - felhasználta összefoglaló munkáiban. A Ter­mészettud.-i Alap segélyével, Hóman Bálint főig. támogatásával Gyulán, Ködszálláson, Orgondaszentmiklóson, Rádiótelepen és Kecskeméten végzett ásatásokból jelentős számú lelettel gyarapította a múz. gyűjt.-ét. Szokolyán olyan terepmunkát szervezett (1938), amelyen a népi építkezéstől az antro­pológiáig a néprajz minden gyűjtőterülete képviseltette magát. Kutatásait először A magyar ember. A magyarság antropológiája c. könyvében foglalta össze (1938). Ugyaneb- ben az évben jelent meg monográfiája az E­mo.-i Suba-lyuk-barlangi neandervölgyi le­letek vizsgálatának eredményeiről (1938). Fajkérdés, fajkutatás c. könyve a módszertani kérdések mellett érintette az antropológia minden területét, s az ember eredetéről és az emberiség rasszbeli tagolódásáról is ké­pet adott (1940). A rasszista befolyás idősza­kában is objektív, természettud.-os szemlé­letével tűnt ki. Mo.-on elsőként vizsgálta a különböző környezetben élő gyermekek testi fejlődését. 70 000 katona termetadatát gyűjtötte ki a sorozási lajstromokból, és dol­gozta fel. Történelmi jelentőségűek exhu­málásai és személyazonosításai; ~ végezte a m. jakobinusok (1914, 1953), az Apafiak (1927), Katona József (1930), II. Rákóczi Fe­renc (1935) és Semmelweis Ignác (1963) csontvázának antropológiai vizsgálatát. Éle­tének utolsó másfél évtizedét a történeti ant­ropológiai és paleopatológiai érdeklődés jel­lemezte. Négy könyve, több mint 250 tud.- os és ismeretterjesztő munkája jelent meg, ebből 60 idegen nyelven. Sokat tett azért is, hogy az antropológia érdekességeit, új ered­ményeit a nagyközönséggel is megismertes­se; sok napilapban jelent meg tudósítása a hazai embertan eseményeiről. - Az egy.-i hallgatók Természetrajzi Szövetsége (1907), az Orsz. Régészeti és Embertani Társaság (1914), majd a M. Gyermektanulmányi Tár­saság Embertani Szakosztályának alapító el­nöke (1952-1966), t. tagja (1966). A M. Bioló­giai Egyesület (ma Társaság) Embertani Szakosztályának megalapítója (1952. márc.), haláláig elnöke. A Műemlékek Orsz. Biz.- ának tagja, a M. Néprajzi Társaság főtitkára (1936-1938), majd ügyvezető elnöke (1938— 1940). Az MTA Néptud.-i Biz.-a meghívott tagja (1931-1949), Antropológiai Témabiz.- ának (1962-től Antropológiai Biz.-ának) tag­ja (1958-1962,1962-1965). - Az Antropológiai Füzetek c. folyóirat (újra)indítója és szerkesz­tője (1923); a folyóirat négy kötetét jelentette meg (1923,1926,1928,1939). A Néprajzi Mú­zeum Értesítőjének (1935-1940), az Alföldi Tu­dományos Intézet Évkönyvének szerkesztője (1944-1949), a Biológiai Közlemények. Pars Anthropologica (1957-től Anthropologiai Közle­mények) szerkesztőbiz.-i tagja (1956-1965). A M. Biológiai Társaság t. tagja (1966); több nemzetközi társaság tagja. A biológiai tud. doktora (1952). Baumgarten-díj (1931). -

Next

/
Thumbnails
Contents