Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
Szabó 816 adatot, felismerést tartalmaznak. Nemzetközi jelentőségűek kőzettani kutatásai, pl. a trachitra vonatkozó vizsgálataival, rendszerezésével nagy nemzetközi elismerést vívott ki. Úttörő az ásványhatározásokhoz kidolgozott, Európa-szerte hosszú ideig alkalmazott lángreakciós módszere. A petrográfia korszerűsítésében nagy jelentőségű az általa bevezetett mikroszkópos vizsgálat. Geológiai könyveiben szerencsésen ötvözte az elméleti és gyakorlati alkalmazásokat. Al-du- nai útjain ismerte fel - korát száz évvel megelőzve - a szekuláris mozgások, a belső kontinentális kiemelkedések és süllyedések tényét, vmint a folyóteraszok képződésének egyik alapvető feltételét. Munkásságának kiemelkedő része több regionális monográfia megírása, pl. Selmecbánya, Tokaj- Hegyalja és Bp. környékének első geológiai összefoglalása és térképezése. Úttörők talajtani vizsgálatai, ezeket összekapcsolta gyakorlati, mezőgazdasági vonatkozásokkal. Az egy. ásvány-kőzettani gyűjt.-ét európai színvonalon állította össze és rendezte. Az önálló m. geológia megalapítójának tekinthető. Mintegy 350 könyvet, tanulmányt, cikket írt. Számos könyv, folyóirat, évkönyv szerkesztője. - A Magyarhoni Földtani Társulat alapító tagja, másodtitkára (1850-től), első titkára (1862-től), alelnöke (1870-1883), elnöke (1883-1894). A Kir. M. Természet- tud.-i Társulat tagja (1851-től), első titkára (1855-1861), alelnöke (1872-től). Az MTA 1. (1858), majd r. tagja (1872), a III. osztály titkára (1870-től), az igazgatótanács tagja (1888-ig). - 5000 db-os kőzetgyűjt.-e a Ter- mészettud.-i Múz. Ásvány- és Kőzettárába került. - A geológia szakterületén alkotott kiváló munkákat a nevével jelzett, a Magyarhoni Földtani Társulat által alapított éremmel jutalmazzák. F. m.: Tokaj-Hegyalja és környékének földtani viszonyai. Földtani térképpel (Pest, 1866; klny. a Mathe- matikai és Természettudományi Közleményekből); Tokaj-Hegyaljai Album. Szerk. Török Istvánnal (Bp., 1867); A trachytok makrographiai osztályozása (Földtani Közlöny, 11, 1881); Geologia, kiváló tekintettel a petrografiai vulkánosságra, a vulkáni tüneményekre és a hydrografiára (Bp., 1883); Ásványtan, kőzettani tájékozással, szemléleti és gyakorlati módszer alapján (3. kiad. Bp., 1887); Selmecz környékének geológiai leírása (Bp., 1891). írod.: Koch Antal: Sz. J. (Földtani Közlöny, 25., 1895, 273-302.); Staub Móric: Sz. J. (Természettudományi Közlöny, 27., 1895, 1-15.); Vadász Elemér: Sz. J. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1970); Kriván Pál: Sz. J. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 6., 1978, 11-19.); MÉL II.: 681-682.; MTL: 741-742. - Bibi.: Akadémiai Almanach (1893, 158-171). Nagy István Zoltán Szabó József (1887-1945): — Szabó-Patay József Szabó József (1902. ápr. 2. Alsómesteri - 1986. okt. 17. Győr): ev. püspök, irodalom- történész. - A Dunántúli Ev. Egyházker. Soproni Teológiai Akad.-ján lelkészi oklevelet szerzett (1926); Kapi Béla, az egyházker. püspöke Szombathelyen avatta fel (1926). Körmenden, majd Győrben segédlelkész, két év múlva püspöki másodlelkész, végül ig. lelkész (1939-ig). A nádorvárosi templom építésének legfőbb szorgalmazója, egy ideig az Ev. Diakonissza Anyaház és Szeretetház ig.-ja. 21 évi lelkészi működése során, irodalmi rangú igehirdetéseivel és bibliaelemzéseivel tekintélyt szerzett a gyülekezetben és Győr városban. Ösztöndíjjal angliai tanulmányúton járt (1933). Győri működése idején lefordította Stanley Jones Krisztus a világ országúján c. művét, vmint Karol Witte Luther írásaiból válogatott áhítatos könyvét (Jer örvendjünk keresztények). 16 éven át szerkesztette a Harangszó c. orsz. ev. hetilapot, vmint az annak kiadásában megjelenő Harangszó Naptárt, amely az ev. egyház orsz. évkönyve lett. Létrehozta a Harangszó Nyomda és Kiadó, a Harangszó c. lap, vmint a Harangszó Könyvkereskedés együttesét (1932-1948). Szerkesztésében jelent meg a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem Névtára c. kiadvány (1940). Komáromban lelkész, majd Balassagyarmaton a Dunánin- neni Ev. Egyházker. püspöke, egyúttal a helyi gyülekezet lelkésze; püspöki tisztébe 1948. márc. 16-án iktatták be. Fő hivatásának az egyházi evangelizációt tartotta. Püspökké választása után belekerült a kormánynak a történelmi egyházakkal, az állam és egyház új viszonyáról folytatott nehéz tárgyalásaiba. Az isk.-k államosítása, vmint az állam és az egyházak közötti
