Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
811 Szabédi kapcsolatait (Fazekas István és a nádudvari fazekasság. Bpv 1982; A magyar feketekerámia. Bp., 1986), a miskolci Herman Ottó Múz.- ban kiáll.-t is rendezett a hazai múz.-ok feketekerámiáiból (1982). Kutatásainak középpontjában az 1960-as évektől az extenzív állattartás és a pásztorkodás történeti-néprajzi vizsgálata állt (Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Debrecen 1971; Tanulmányok a magyar pásztorkodás köréből. Debrecen, 1984; A sertés Magyarországon. Debrecen, 1991). Közreadta Miskolc 18. sz.-i orvosi helyrajzát (Benkő Sámuel: Miskolc várostörté- neti-orvosi helyrajza. S. a. r. és tanulmánnyal ellátta. Miskolc, 1979), több kötetet és tanulmányt szentelt Herman Ottó tevékenységének (írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról. Miskolc, 1988; Herman Ottó, a parlamenti képviselő. Miskolc, 1996). Számos munkájában foglakozott É-Mo. népművészetével, hangsúlyosan kutatta a múz.-ok pásztorművészeti anyagát (Megyaszói festett asztalos munkák 1735-ből. Miskolc, 1980; Pásztor ivócsanakok Északkelet-Magyarorszá- gon. Miskolc, 2001). Könyvei mellett közel 300 tud.-os közleményt publikált. - Az MTA Miskolci Biz.-a Történettud.-i és Néprajzi Szakbiz.-ának tagja, majd elnöke (1979-től), az MTA Tud.-os Minősítő Biz.-ának, majd Néprajzi Biz.-ának és Doktori Tanácsának (1998-tól), a Múz.-i Tanácsnak (1979-től) a M. Néprajzi Társaság Választmányának (1983-tól) és a Népi Iparművészeti Tanácsnak (1970-1980-as évek) a tagja, a Bükki majd az Aggteleki Nemzeti Park, s még számos miskolci, megyei és orsz. szakmai testület tanácsadója. - Vezetése alatt teljesedett ki a Herman Ottó Múz. kiad vány ozása; szerkesztőként és társszerkesztőként jegyezte A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, a Borsodi Kismonográfiák és A Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai c. sorozatot. - A történettud. (néprajz) kandidátusa (1971), doktora (1988). - Móra Ferenc-emlékérem (1981), a M. Néprajzi Társaság Györffy Ist- ván-emlékérme (1985), Állami Díj (1988); Pro Comitate Borsod (2000). F m.: Die Ornamentik der Ungarischen Schwarzkeramik (Klny. az Acta Ethnographica Hungarica IX. kötetéből: Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből. Debrecen, 1960); A magyar feketekerámia és kelet-európai kapcsolatai (Műveltség és Hagyomány. I—II. Debrecen, 1960, 165-192.); Nomád teleltetési rendszer az Alfáidon (uo., VIII., 1966,85-136.); Migráció és mak- koltatás az Alföld keleti peremvidékén (uo., X., 1968, 55-84.); Az akol típusa és funkciója (Népi kultúra - Népi társadalom. IV. Bp., 1970, 39-80.); A honfoglaláskori magyarság állattenyésztő technikája (in: Honfoglalás és néprajz. Szerk. Kovács László, Palá- di Kovács Attila. Bp., 1997, 69-83.). írod.: Sz. J. munkássága. Szerk. Veres László, Viga Gyula (Miskolc 1998). Viga Gyula Szabédi László; ered. (1933-ig) Székely (1907. máj. 7. Sáromberke - 1959. ápr. 18. Kolozsvár): költő, irodalomtörténész, múzeumigazgató. - A kolozsvári Unit. Koll.-ban tanult (1913-1925). Unit. teológiai és bölcsészeti tanulmányokat végzett (Strassburg, 1925-1927; Kolozsvár), doktori oklevelet szerzett (1945). Aradon hivatalnok (19311932). Az Ady Endre Társaság és az ESZME csoport vezetőségi tagja (1933-tól). Az Ellenzék c. lap munkatársa (1934), a kolozsvári Magyar Színház dramaturgja (1935). Állás nélkül maradt (1938), népfrontos értelmiségi csoportokhoz csatlakozott (1937-1939). Behívták katonának (1939), egyhavi katonai fogházat kapott. Báré községben tanító (1940-től), a kolozsvári egy.-i könyvtárban dolgozott (1941-től), majd újra lektor-dramaturg a kolozsvári színháznál. A kolozsvári Termés c. folyóirat egyik szerkesztője (1942-től). Részt vett a népi írók második szárszói konferenciáján (1943). A Püski Kiadó lektora (1944), a kolozsvári Erdélyi M. Tanács tagja (1944. aug.), amely szembefordult a kiürítési paranccsal. A M. Népi Szövetség egyik szervezője. A hóstáti (Kolozsvár) polgári isk. franciatanára (1944-1945), a Románai M. írók Szövetségének alelnöke (1945-1946). Belépett a kommunista pártba (1945). A Székely Nemzeti Múz. ig.-ja (19451947), egyúttal a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-Koll. tanára; cselekvő részese a múz. szervezeti helyreállításának, az evakuálást elkerülő gyűjt.-ek helyre rakásának, rendezésének, a múz. művelődési rendezvényei újraindításának. Az erdélyi m. közgyűjt.-i hálózat utóvédharcának vezetője; jogtanácsosával, Kabay Gábor ügyvéddel, a múz.
