Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

S

791 Smidt sorban fosszilis Mollusca- (csiga-, kagylókö­vület-) gyűjt.-e jelentős, de fosszilis csontok, recens mohák, fosszilis és recens magok, ill. termések gyűjtésével is foglalkozott. - Fon­tosnak tartotta a tud.-os népszerűsítést; létre­hozta a Komárom m. egész területén műkö­dő Herman Ottó Kört (1969), amely a diáksá­got és az érdeklődő felnőtteket mozgósította kisebb-nagyobb tud.-os munkák elvégzésére. A kör évenként nagyszabású, egész napos bemutatókat tartott a Tatai Művelődési Köz­pontban; a munkák eredményeit a Herman Ottó Kör Munkái c. kötetben tette közzé. - A M. Biológiai Társaság Botanikai Szakosztá­lyának, a Veszprémi Akad.-i Biz. (VEAB) or­vosi-biológiai csoportjának, a Komárom M.-i Természetvédelmi Biz.-nak a tagja, a Komá­rom m.-i Madártani Egyesület elnöke. - Ne­vét viseli egy, a tud.-ra nézve új faj, a Phyllites skofleki (Hably Lilla, Studia Botanica Hungari- ca, 22., 1990). - Állami Díj (III. fokozat, 1975). F. m.: Pflanzenreste im Tataer Süsswasserkalk-Komp­lex. Budó Viktorral (in: Tata, eine mittelpaläolitische Travertin-Siedlung in Ungarn. Archaeologia Hun- garica, 43., 1964,51-66.); Quaternäre Syringa-Arten von Vértesszőlős und Monosbél (Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae, 14., 1968, 1-2., 133-145.); Botanische Untersuchung der aus den kaiserzeitlichen Siedlungen stammenden Lehmbe- wurfe. (Methode und Ergebnisse). Árendás Verával (Mitteilungen des Archäologischen Institut der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, 2., 1971,119-129.); Komárom megye ősnövény lelőhelyei (A tatai Herman Ottó Kör Munkái, 4., 1974, 171-180.); A budai Várhegy negyedkori képződmé­nyei. (Földtani Közlemények, 106. 3., 193-228.); Plant remains from the Vértesszőlős Travertine (in: Vértesszőlős. Man, Site and Culture. Ed. Miklós Kretzoi and Viola T. Dobosi. Bp., 1990, 77-124.). írod.: Vértes László: Kavicsösvény (Bp., 1969,22­23.); Hably Lilla: Búcsú S. I.-tól (Botanikai Közle­mények, 69., 1982); Hably Lilla: S. I. élete és tudo­mányos munkássága (LIMES. Komárom-Eszter- gom Megyei Tudományos Szemle, 1997. 1., 137-139.); T. Dobosi Viola: ősemberek az Által-ér völgyében (Tata, 1999, 62-63.). Hably Lilla, Kisné Cseh Julianna Smidt Lajos (1903. okt. 31. Érsekújvár ­1975. jún. 30. Szombathely): orvos, sebész, műgyűjtő, régiségtári őr. - A Pázmány Péter Tudományegy. Orvosi Karán szerzett okle­velet (1930). Orvosi tanulmányai mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk.-n énekel­ni tanult; a szombathelyi Scola Cantorum Sabariensis kórusban bariton hangjával tűnt ki. Az utazás és a költészet is vonzotta; 43 napos rekordidő alatt gyalogtúrát tett Bp.- ről Rómába (1926). Őszi bánat címmel a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság kiadásában verseskötete jelent meg (Érsekújvári Lajos álnéven). A bp.-i Új Szt. János Kórházban, majd a szombathelyi vm.-i kórházban (1939- től) sebészként dolgozott. A II. vh. idején frontszolgálatot teljesített a III/2. tábori kór­ház sebészeként (1942 ápr.-1943. máj.). Cell- dömölkön (1945-től), majd újra Szombathe­lyen, az Emberbaráti Egylet kórházában folytatta hivatását (1946-tól); a kórház ig. se­bész főorvosává nevezték ki. A kórház át­szervezése, ill. a megyei kórház szervezeté­be való beolvasztása (1950) után politikai okokból félreállították; beosztott orvosként a tüdősebészeti osztály betegeit gyógyíthat­ta. 1956-ban távozott a kórházból, s a cipő­gyárban vállalt üzemorvosi állást (1966-ig). Mellőzöttségében gyűjtői szenvedélye éltet­te. - A Vasvm.-i Múz. Régiségtárának őre­ként (1936 nyara-1940 tavasza) a múz. kul­túrtermében már 1936 szept.-ében saját gyűjt.-éből hadtörténeti, majd 25 éves gyűj­tői jubileuma alkalmából viselettörténeti kiáll.-t rendezett (1938). A Vas M.-i Múze­umbarátok Egyesületének egyik alapítója. Nyugállományba vonulása (1966. jan. 1.) után már csak kb. 40 ezer darabból álló magángyűjt.-ének élt, amelyet 1968-ban Vas m.-ének és Szombathely városának adomá­nyozott. A város a Várkör egyik régi műem­lékházát bocsátotta rendelkezésére, ahol .1971. okt. 1-jén nyílt meg a Smidt Múz., amelynek élete utolsó négy évében ig.-ja volt. A múz. kiáll.-a az őskortól a legújabb korig rendkívül színesen mutatja be Szom­bathely és tágabb környékének összegyűj­tött emlékeit. - A Folia Savariensia c. lap egyik alapítója. F. m.: A mezőlaki szkíta lelet (Vasi Szemle, 1., 1934, 201-209.); Vezető a szombathelyi Smidt Múzeum ál­landó kiállításához (Vas Megyei Múzeumok Kataló­gusai 41. Szombathely, 1977). Irod.: K. Smidt Erzsébet: Dr. S. L. (Vasi Szemle, 29., 1975, 463-464.); Kiss Gábor-Mayer László: A szombathelyi régiségtár őrei (1872-1942) (Vasi

Next

/
Thumbnails
Contents