Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Bárdosi 62 Bárdosi János (1933. máj. 10. Herény ­1983. aug. 17. Szombathely): etnográfus. - Az ELTE BTK néprajz szakán Tálasi István tanítványaként nép- rajz-muzeológia sza­kon tanult (1952­1956), államvizsgát tett (1957). Közben a bp.-i Néprajzi Múz- ban, majd a győri Xántus János Múz.- ban dolgozott gya­kornokként. A szom­bathelyi Savaria Múz. néprajzi osztályának vezetője (1958. jan.-tól). Elindította a mód­szeres tárgygyűjtést, fellendítette a múz.-i fotózást, néprajzi gyűjtései során készített feljegyzéseivel megsokszorozta az Adattár ilyen jellegű kéziratait. A néprajzi osztály tárgygyűjt.-ét 7725 db-bal gyarapította. 1983-ig készített mintegy 20 000 felvételének döntő többsége népi építészeti tárgyú, ill. a szabadtéri néprajzi múz. számára kijelölt épületek bontásával és rekonstrukciójával kapcsolatos. K. Kovács Lászlóval közösen készítette el a Halászat a Fertő tavon c., a Néprajzi Múz.-mal közösen forgatott film hanganyagát (1979). - Az anyagi kultúrával, azon belül főként a halászattal, településtör­ténettel, építkezéssel foglalkozott; a Vas m.-i népi építészet elmélyült felkészültségű ku­tatója. Kutatómunkájának fő vonulata a ha­lászathoz kapcsolódott, e témából írta szak- dolgozatát is (A magyar Fertő halászata). Több Vas m.-i faluban gyűjtötte a témába vágó adatokat, s a pécsi Janus Pannonius Múz. néprajzi osztályának felkérésére a Drá­va mentén is végzett kutatásokat (1966); a pécsi múz. halászati gyűjt.-ét több néprajzi tárggyal és fényképfelvétellel gazdagította. Sokat foglalkozott az erdei és mezei gyűjtö­getéssel, a népi vadfogási módokkal, a gyógynövények gyűjtésével, a különböző gyógymódokkal, a népszokások, hiedel­mek, a történeti néphagyományok, a népi kismesterségek vizsgálatával. Egyik legfon­tosabb tud.-os teljesítménye Vas m. földrajzi neveinek összegyűjtése, amelyhez széles körű társadalmi gyűjtőhálózatot szervezett. Vezette a gyűjtőhálózat szakmai képzését, az összegyűlt anyag rendezését és nyilván­tartását. A gyűjtőket, vmint a szombathelyi Tanítóképző Int. és a Pedagógiai Főisk. hall­gatóit is a néprajzi és nyelvjárási pályázato­kon való részvételre, pályamunkák, szak- dolgozatok megírására ösztönözte. Az 1960-as évek elejétől a főisk. hallgatóinak szeminári­umokat tartott, s ellátta a kötelező nyári gyakorlataikat végző néprajz szakos egy.-i hallgatók szakmai felügyeletét. Élete fő mű­ve a Vasi Múzeumfalu felépítése; az 1960-as évek közepétől gyűjtötte a Vas m.-i népi épí­tészet remekeit, s irányításával felépült az ország második regionális szabadtéri nép­rajzi múz.-a. Az építéssel kapcsolatos admi­nisztratív, jogi, gazdasági, szervezési stb. ügyeket is maga intézte. A történeti, építé­szeti, néprajzi, agrártörténeti, műemlékvé­delmi szempontok figyelembevételével a 19-20. sz. paraszti életformájának sokoldalú bemutatására törekedett, vmint arra, hogy a beszállításra kerülő épületek az egész me­gye népi építészeti kultúráját és a nemzeti­ségi (német, horvát, szlovén) sajátosságokat is reprezentálják. Vas m. valamennyi tájegy­ségéről: az Őrségből, a Hegyhátról, Kemene­saljáról, a Rába völgyéről, Kőszeghegyaljáról, a Kisalföldről és a Vendvidékről is került be jellegzetes épület. A ma is fennálló 38 objek­tumból 27-et 1973-ban átadtak. Kiemelkedő munkát végzett a népi műemlékek és műemlékegyüttesek megmentése terén is. Vas m.-ben több tájházat létesített. Munkája nyomán vált híressé a Szalafői-pityerszeri műemlékegyüttes, a cáki pincesor és a hegy- hátszentpéteri tájház. Műemléki kutatáso­kat és felméréseket a megyehatáron túl is végzett (Somogy, Veszprém, Győr-Sopron, Baranya, Szabolcs-Szatmár m.). Az általa lé­tesített tájházakról, népi műemlékegyütte­sekről tud.-os igényű vezetőket, ismertető­ket írt. írásai az Arrahona, a Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, a Vasi Szemle, az Életünk, az Ethnographia, a Művészet, a Hon­ismeret, a Néprajzi Hírek, az Élet és Tudomány, a Vasi Honismereti Közlemények hasábjain je­lentek meg. A Vasi Szemle (1958-1964), ill. a Savaria, a Vas Megyei Múzeumok Értesítőjének (1963-tól) szerkesztőbiz.-i tagja, a néprajzi rovat vezetője. - Az Európai Szabadtéri Múz.-ok Szövetségének tagja (1982-től). A M. Néprajzi Társaság, a Vasi Honismereti Mozgalom Megyei Biz.-a, ill. Műemléki Albiz.-a, vmint az ICOMOS Nemzetközi

Next

/
Thumbnails
Contents