Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
771 Schmidt Hüttenwesens in Ungarn. 1-2. (Acta Technica, 1953); A kislődi vashámor története (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 21., 1957); Project of blast furnace and blast engine, dated from 1816 (Acta Technica, 20., 1958); Római kori kemencék és leletek Tokodról (Kohászati Történeti Bizottság Közleményei, 7., 1960). írod.: Ákos E: Sch. A. 80 éves (Kohászati Lapok, 94., 1961); Verő J.: Sch. A. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 29., 1961); Óvári A.: Sch. A. (Kohászati Lapok, 95., 1962); MÉL II.: 589-590. Lengyel Katalin Schmidt Miksa (Max) (1861. márc. 11. Bécs - 1935. ápr. 1. Bp.): építész, belsőépítész, bútorgyáros, műgyűjtő. - Apja, Carl Friedrich Heinrich Schmidt műbútorasztalos és lakberendező 1858-ban társas vállalkozást alapított Bécsben „Tapetenniederlage F. Schmidt & Sugg" néven, amely 1864-ben már Schönbrunnba, Erzsébet királyné lakosztályába is szállított faldekorációkat. Az 1870-es években önállóvá vált céget a legidősebb fiúról, ~ bátyjáról, a korán elhunyt Friedrich Otto Schmidtről nevezték el (Friedrich Otto Schmidts technisches Atelier für Zimmerdecorationen; később Atelier für Wohnungseinrichtungen). - Erdészeti akad.-t végzett Selmecbányán. Négy évig tanult, ill. gyakornokoskodott egy jeles párizsi belsőépítésznél. Néhány évig egy kölni lakberendezési vállalat vezető munkatársa, majd belépett a Friedrich Otto Schmidt céghez (1889), amelynek, apja halála után, öcs- csével, Carl Leo Schmidttel együtt a vezetője lett (1894-től). Vezetésük alatt a cég óriási fellendülésnek indult, a megrendelők köre szinte az egész Osztrák-M. Monarchiára kiterjedt. A vállalkozást régiség- és műtárgykereskedelemmel is bővítette. Első mo.-i munkája a fertődi Esterházy-kastély - az 1890-es évek elejétől mintegy hét évig tartó - felújítása volt. Az 1890-es évek végén megalapította bp.-i cégét a Lipót krt. 5. sz. alatt, majd bútorgyárat is létesített a Pozsonyi úton. A Friedrich Otto Schmidt és Schmidt Miksa cég egyaránt foglalkozott a legjobb kortárs tervezők bútor-, enteriőr- és építészeti terveinek kivitelezésével, vmint bútorok, épületplasztikák, műtárgyak régi előképek utáni, hűséges másolásával. ~ Európa legjobb műtárgykereskedőitől vásárolt régi berendezéseket, kapukat, szobrokat, festményeket, s ezeket olykor felhasználta saját tervezésű enteriőrjeiben is. Megrendelői között a főnemesség, a pénzarisztokrácia és a tehetős polgárság képviselői is ott voltak. A cég többek között az Esterházy, a Festetics, a Pálffy, a Zichy, a Hatvany-Deutsch, a Törley és a Gerbeaud családnak is épített és berendezéseket készített. A vevőket nyilvántartó üzleti könyvekben kulturális intézmények (Mezőgazdasági Múz., Vígszínház), bankok, magánszemélyek egyaránt megtalálhatók. A cég által kivitelezett bútorok és belső- építészeti megoldások tervezői között jelentős m. művészek és építészek szerepelnek, pl. Alpár Ignác, Györgyi Dénes, Toroczkai Wigand Ede, Muhits Sándor. Megvásárolta az óbudai egykori trinitárius kolostor barokk épületegyüttesét (1910 vége); az akkor igen rossz állapotban lévő katonai ruharaktárát felújíttatta, és saját céljaira átalakíttatta (1911-1913). Itt helyezte el egyre gyarapodó műtárgy-gyűjt.-ét, vmint saját cégének mintakollekcióját. Műgyűjt.-ében antik bútorok, porcelán- és ezüsttárgyak, erdélyi bokályok és különböző régészeti leletek kaptak helyet. A kiscelli kastély udvarán római sírkövek, saját ásatásaiból származó Árpád-kori emlékek, műkő oszlopok és vázák, különböző helyekről származó épületszobrászati díszek sorakoztak. A régi bécsi, Mária Terézia korabeli hadügymin. bontásakor megvásárolta annak kapuit és más díszítőelemeit (1914); a két kaput beépíttette a kiscelli kastély felújított épületének D-i falvégeire. 1914-ben elhatározta, hogy a kiscelli kastélyt a tervszerűen fejlesztett gyűjt.-ekkel és a körülötte elhelyezkedő, általa folyamatosan felvásárolt telkekkel együtt a fővárosra hagyományozza, azzal a céllal, hogy ott iparművészeti múz. és „gazdag architektúrájú nyilvános park" létesíttessék. Aukcióra is bocsátott műtárgyakat, hogy azokat értékesebb gyűjteményrészekkel cserélhesse fel. Megvásárolta a Gellért-hegyen lévő, háromholdas Batthyány-kertet a rajta elhelyezkedő épületekkel együtt (1916), s itt rendezte be saját lakását is. Ekkor már Mo.-ot tekintette választott hazájának. Közben Bécsben is vásárolt ingatlanokat, amelyek között a legjelentősebb az 1920-ban megszerzett pötzleinsdorfi klasszicista kastély volt, a
