Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Barcsay Amant 60 erdélyi fejedelmi család leszármazottja. - A M. Képzőművészeti Főisk.-n Vaszary János, majd Rudnay Gyula növendéke (1919— 1924). Korai, sötét tónusú, az ún. alföldi isk. művészetével rokonítható munkáiból ma már csak elvétve ismerünk egy-egy alkotást. Francia ösztöndíjasként Párizsban tartózkodott, néhány hónapot Itáliában is töltött (1926-1927, 1929-1930). Az itáliai reneszánsz mesterein túl Cézanne, majd Picasso, Braque és Matisse festészete volt rá nagy hatással. Először 1928-ban érkezett Szentendrére, s miután 1929-ben tagja lett a Szentendrei Festők Társaságának, haláláig minden nyáron visszatért oda. A vidéki tájat, később a városka építészeti motívumait fokozatosan absztraháló, konstruktív festői világának kibontakozása az 1920-as évek végétől datálható. A M. Képzőművészeti Főisk.-n az anatómia és a szemléleti látszattan tanára (1945-től). Munkásságának jelentős állomása az 1949-ben rajzolt, kubisztikus megfor- máltságú nőalakokat ábrázoló, monumentális karton, amely mozaikművészetének is kiindulópontja lett. Absztrahált figurális és táji kompozíciói mellett az 1950-es évekbeli munkáinak jellegzetes témája egyrészt a klasszicizáló változatban megjelenő nőalak, másrészt a festőállvány. Az 1960-1970-es években készült alkotásait nonfiguráció, lírai absztraktnak nevezhető, geometrikus formanyelv, végül elsősorban a fekete-fehér kontrasztjára építő, redukált színvilág jellemzi. Kisebb méretű, intimebb hangvételű, meditativ kompozícióit monumentális mozaik- és kárpittervei egészítik ki. Művészeti anatómia (Bp., 1953), Ember és drapéria (Bp., 1958), vmint Forma és tér (Bp., 1966) c. kötetét számos nyelvre lefordították és tankönyvként használják. - Kossuth-díj (1954), érdemes művész (1964), kiváló művész (1969). 1977-ben, az életművét bemutató múz. alapításának céljából közel 200 db festményt, grafikát és alugrafikát ajándékozott a m. államnak. A Barcsay Gyűjt, mint állandó kiállítás még a festő életében, 1978-ban nyílt meg a szentendrei Dumtsa Jenő utcában álló, 19. sz. elején épült, egykor a híres operaénekes, Stéger Xavér Ferenc lakta polgárházban. Az épület átalakítását és rekonstrukcióját, ill. az udvari nagytermet Flofer Miklós építész tervezte. írod.: László Gyula: B. (Bp., 1963); Petényi Katalin: B. J. (Bp., 1974; 1986); B. J.: Munkám, sorsom, emlékeim (in: Magyar Képzőművészeti Főiskola. Bp., 2000, 87., 182., 200.); Csiffáry Gabriella: Adalékok az állandó kiállítások történetéhez (in: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből, Studia Comitatensia 20. Szerk. Lóska Lajos. Szentendre, 1990, 220.); Múzeumok Pest megyében (Pest Megyei Múzeumi Füzetek. Új sorozat 3. Főszerk. Soós Sándor. Szentendre, 1996, 24-26.); MÉL IV.: 58; KMML 1.: 172-173. Verba Andrea Barcsay Amant Zoltán (1902. szept. 14. Kolozsvár - 1988 Bécs): katonatiszt, műgyűjtő. - A Ludovika Akad.-n tanult (19201924), majd hadnagyi rendfokozatot kapott. 1935-ig csapatszolgálatot teljesített. Közben a Pázmány Péter Tudományegy.- en történelem-művészettörténet szakon tanult (1929-1933). Tanulmányainak befejezése után az Orsz. Hadimúz. osztályvezetőjeként dolgozott 1936. évi nyugdíjba vonulásáig. Régészetből, művészettörténetből és történelemből doktori oklevelet szerzett (1937). 1937-ben Egerbe költözött. Az egri vár Várásatási Biz.-ában Pálosi Ervin és Pataki Vidor - a polgármesteri hivatal hozzájárulása nélkül - megbízta az Egri Vármúz. vezetésével. Saját gyűjt.-ének része volt kb. 500 db olyan kötet, amelyeket az egri püspöki nyomda működésének első évszázadában nyomtattak, továbbá káptalani oklevelek, mintegy 150 db eredeti festmény és metszet Eger városáról, egri céhzászlók, céhládák, pecsétnyomók stb. A gyűjt. 814 darabjából 1937. okt. 24-én a vár kazamatáiban nyitotta meg kiáll.-át az érdeklődők számára. A Heves Vm. és Eger város Múz.-ónak ig.-i tisztéről lemondó Pataki Vidor 1938- ban utódául ~t javasolta, de ezt a polgár- mester nem fogadta el. Magánmúz.-a 1939 jún.-ától az erre a célra megvásárolt ún. Gallasy-féle házban, 1942 tavaszától a Dobó István utcában volt megtekinthető. 1946 őszén folyamatosan árusította gyűjt.-ének tárgyait. 1946 végén vagy 1947 elején ~ elhagyta Egert, külföldre távozott, és főként genealógiával foglalkozott. Ami gyűjt.- éből megmaradt, az 1951 ápr.-ában, rossz állapotban, a Heves-Egri Múz. tulajdonába került. Könyveiből mintegy 180 kötetet és
