Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
753 Roth Rotarides Mihály (1893. jún. 13. Gyulafehérvár - 1950. júl. 19. Bp.): biológus, zoológus, malakológus. - A kolozsvári tudo- mányegy. természet- tűd.-i karán tanult. Két év frontszolgálatot teljesített. Tanulmányait négy év múlva Kolozsváron, majd Bp.-en és Szegeden folytatta; bölcsészdoktori (1920), majd tanári oklevelet szerzett (1923). Apáthy István és Géléi József mellett tanársegéd a szegedi tudományegy. Állattani Int.-ében (1921— 1928). Az MTA Tihanyi Biológiai Kuta tóint.- ének adjunktusa (1929-1935). Dolgozott a frankfurti Senckenberg Múz.-ban (1929), a nápolyi zoológiái állomáson (1930). A szegedi egy.-en magántanári képesítést szerzett (1932) . Az MNM Természettud.-i Múz.-a Állattárának múz.-i őre (1935-től haláláig); a halgyűjt.-ben, majd a puhatestű-gyűjt.-ben dolgozott. A kolozsvári egy. címzetes rk. tanára (1943-tól). - A halak és puhatestűek szövettani vizsgálata mellett fő kutatási területe a recens és negyedidőszaki Molluscafauna. Az Állattár csigagyűjt.-ét főként alföldi (1927), É-i-középhegységi (1929, 1940) és erdélyi (1930, 1944) gyűjtéseivel gyarapította. Rendszertani bemutató gyűjt.-t is készített. Nevéhez fűződik Mo. Mollusca-fauná- ja első rendszeres jegyzékének elkészítése (1933) . Faunisztikai vizsgálatai mellett a malakológia legkülönbözőbb területeivel (sejt-, szövet-, élettani, héjmorfológiai, regenerációs, variációs, környezettani kérdésekkel) foglalkozott. Kidolgozta a Mollusca héjak fényképezésének technikáját (1943); kiváló minőségű fényképeket készített (pl. A Kárpát-medence Mollusca-faunája [Soós Lajos, 1943] c. monográfia 30 fényképtáblája). Részletesen vizsgálta Mo. pleisztocén Mollusca-faunáját. Az Alfölddel, főként a Szeged környéki löszökkel is foglalkozott; a löszfauna összetételére, ökológiai viszonyaira vonatkozó megállapításai alapvetőek (1931). Feldolgozta a Szeged környéki artézi fúrások anyagának Mollusca- faunáját is (1942). Elkészítette a pleisztocén puhatestűek határozóját (1943) és Mo. pleisztocén Mollusca-faunájának értékelését (1942). F. m.: Szeged és közvetlen környékének Mollusca (puhatestű) faunájáról (Acta Universitatis Francisco Josephini, 2., 1927, 177-213.); A lösz csigafaunája, összevetve a mai faunával, különös tekintettel a szegedvidéki löszökre (A Szegedi Alföld kutató Bizottság Könyvtára, Állattani Közlemények, 8., 1931, 1-180.); Magyarország Mollusca-faunájának rendszeres felsorolása (A Magyar Biológiai Kutató- intézet Munkái, 6., 1933,148-163.); Pleisztocén puhatestűek meghatározásának módszerei (Földtani Közlöny, 73., 1943,459M84.). írod.: Schlesch, Hans: Michael Rotarides (Archiv für Molluskenkunde, 79., 1950, 179-182.): Soós Lajos: Megemlékezés Wagner Jánosról és R. M.- ról (Állattani Közlemények, 45., 1955, 3-6.); MÉL II.: 537-538. Krolopp Endre Roth Samu (1851. dec. 18. Ménhard - 1889. nov. 17. Lőcse): geológus, tanár. - A pesti tudományegy.-en természettud.-i tárgyakat, matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott, s Szabó József professzor biztatására elmélyedt a földtanban és a kőzettanban is; közép- isk.-i tanári oklevelet szerzett (1874). A M. Kir. Földtani Int. geológusaként Hofmann Károly mellett Baranyában térképezett (1874 nyarán); e munkája alapján készítette el a Fazekasboda és Mórágy környéki eruptív kőzetekről szóló, a bp.-i tudományegy. - en megvédett bölcsészdoktori értekezését (1876). A lőcsei M. Kir. Állami Főreálisk. tanára (1876-tól), ideiglenes (1887-től), majd r. ig.-ja (1888-tól), a lőcsei iparisk. ig.-ja (1855- től), az ev. egyház elemi isk.-inak felügyelője (1887-től), ugyanekkortól városi képviselő is. Az 1870-es évek közepétől természetrajzi (ásvány-, kőzet-, föld-, növény- és állattani) tankönyveket írt. Eredményekben gazdag tud.-os kutatómunkát elsősorban a Szepes- ségben és a Magas-Tátrában folytatott, emellett az MTA megbízásából az Eperjes-Tokaji- hegység földtani vizsgálatát is végezte (1882; munkájáért akad.-i jutalmat kapott). Maradandót alkotott az ásvány- és a kőzettanban, barlangok feltárásában, a talált őslény-
