Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

R

Rochel

746

sen 1355 db-ból álló gyűjt.-ét végrendeletében Somogy vm.-re hagyta; ezáltal a kaposvári múz. egyik megalapítója lett. Végakaratában kikötötte, hogy a vm. köteles további, azelőtt még nem képviselt fiatal művészek alkotásával évenként gyarapítani a hagyatékot. Az adomány gyűjteménykezelői feladatát az 1909-ben szerveződött Somogy Vm.-i Múz. Egyesület kapta meg. Rippl-Rónai József 56 db olaj-, ill. pasztellképe és 85 db rajza képezi a gyűjt, első számú egységét; a mester több festői korszakát képviselő művek közül kiemelkednek a franciao.-i művek, a ~ állomáshelyein festett képek és a családi vonatkozású arcképek. A második fő csoportot a nagybányai isk. művészeinek (Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Iványi Grünwald Béla) alkotásai képezik. A több főművet is felsorakoztató harmadik gyűjt.-i egység a Nyolcak művészcsoport festményeiből áll (Kernstok Károly, Márffy Ödön, Czigány Dezső, Orbán Dezső, Pór Bertalan művei). Külön csoport képviseli a nagybányai „neósok" műveit (Bernáth Aurél, Boromisza Tibor, Czóbel Béla, Csók István, Galimberti Sándor, Kádár Béla, Ziffer Sándor stb.). A külön csoportba nem foglalható alkotók közül a kollekcióban megtalálhatók Vaszary János, Mednyánszky László, Gulá- csy Lajos, Egry József és Kunffy Lajos művei. ~ a Nyolcak, továbbá a Művészház kiáll.- airól is rendszeresen vásárolt (Csont Ferenc, Sassy Attila, Sass Brunner Ferenc és Gara Arnold alkotásai). A —féle hagyatékot az idők során veszteségek érték, de nagyobb és értékesebb hányada megmaradt. A gyűjt.-re két állandó kiáll, épült; Rippl-Rónai József egykori kaposvári házában, a Róma-hegyi villában tekinthetők meg a Rippl-Rónai-ké- pek, a Rippl-Rónai Múz.-ban a Rippl-Rónai Ödön gyűjt, látható. — megőrizte, rendszerezte bátyja leveleit, kiáll.-i dokumentumait is; ezt az archívumot jelenleg az MNG adattára őrzi.

írod.: Bernáth Aurél: így éltünk Pannóniában (Bp., 1956); Pandur József: A másik Rippl-Rónai (Pécs, 1997); Horváth János: A R.-R. Ö. gyűjtemény (Kaposvár, 2002).

Horváth János

Rochel, Anton (Antal) (1770. jún. 18. Neunkirchen, Alsó-Ausztria - 1847. máj. 12.

Graz, Ausztria): orvos, botanikus. - Bécsben orvosi tanulmányokat végzett; sebészmesteri (1792), majd szülészmesteri oklevelet szerzett (1798). Morvao.-ban orvos, 1800-tól Mo.-on élt, Mednyászky Alajos br., ill. Aspremont gr. udvari orvosa Vészeién (Nyitra vm.), majd Rovnén (Trencsén vm.), végül a Rakoveczen (Nyitra vm.). Életének e 20 évében bejárta Trencsén vm.-t, a környező Kárpátokat, s gyűjtött Árva és Liptó vm.-ben is. Levelezett kora neves botanikusaival, többek között Schultesszel, Kitaibel- lel, Opitzcal. Rovnén négy centúriából álló szárított gyűjt.-t adott ki, kertje valóságos botanikus kert volt, amelyben 1500-2000 növényt nevelt. Magcserét bonyolított holland és spanyol botanikus kertekkel is, a pesti egy. botanikus kertjének a magok mellett szárított növényeket küldött. 1815-ben közel féléves utazást tett a Bánságban, ill. az Al-Duna vidékén, Krassó-Szörény vm. hegységeiben. Útjának eredményeként adta ki a Collectio plantarum banaticarum exsiccatarum gyűjt.-t, majd sok évvel később a tud.-os földolgozást könyv formájában. A pesti egy. botanikus kertjének vezetője, főkertésze (1820-1840). Haberle, majd Sadler mellett dolgozott, kitűnő dolgozatai jelentek meg, és a kertet is felvirágoztatta. 1835-ben újabb, öt hónapos bánsági utat tett, amelyről közel ezer, értékes herbáriu- mi példánnyal tért vissza. Három évvel később megjelent munkájában az egész bánsági flórát összeállította. Nyugalomba vonulása (1840) után Grazban telepedett le. Óriási herbáriumát a szász királynak adta el évjáradék fejében, gyűjtéseinek egy kis része az egy.-i herbáriumból került a bp.-i Természettud.-i Múz.-ba. Számos taxont fedezett fel és írt le, s nem kevés őrzi a nevét. Dolgozataiban növényföldrajzi, ökológiai megfigyeléseket is közölt. Elsőrangú rajzkészségét 1828-ban megjelent könyvének 40 táblája is tanúsítja. - A regensburgi botanikai társaság és a Leopoldinisch-Caroli- nische Akademie tagja.

F. m.: Plantae Banatus rariores... (Pest, 1828); Naturhistorische Miscellen über den nordwestlichen Kar- path in Ober-Ungarn (Pesth, 1821); Botanische Reise in das Banat im Jahre 1835... (Pesth, 1838).

Irod.: Kanitz, August: Anton Rochel. Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik (Halle, 1865,