Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
Rhé 744 tómunkába. Rendezte a numizmatikai gyűjt.-t, ásatásokon vett részt (Tótvázsony, Gyulafi- rátót-Pogánytelek, Farkasgyepű, Veszprém- Várhegy, Jeruzsálemhegy, Gulyadomb, Jutas, Öskü, Várpalota, Baláca). Lelkiismeres munkával tárta fel és rajzolta le a leleteket. Legjelentősebb felfedezése a balácai római kori villa mozaikpadlója. Nevéhez fűződik Veszprém középkori lelőhelyeinek (Szt. Miklós-székes- egyház, Margit-rom, veszprémvölgyi apácák kolostorának römjai) a feltárása is. Nyugdíjba vonulása (1925) után minden idejét a múz.-i munkának szentelte. Laczkó Dezső társaként részt vett az új múz. berendezésében, a kiállításrendezésben, a gyűjt.-ek gyarapításában. Kezdeményezte a múz. mellett álló Bakonyi Ház létrehozását. Laczkó Dezső halála (1932) után a múz. ig.-jává nevezték ki. Veszprém város képviselő-testületének tagja. A város ismert személyiségeként több egyletben is tisztséget vállalt: Méhes Társbirtokosság, Vasutas Sport Egylet (elnök), Cserháti Társaskör, Városlődi Kőedénygyár Rt., M. Turista Egyesület (elnök). F. m.: Ős- és ókori nyomok Veszprém körül (A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. 3. köt. 1. rész. Veszprém, 1906); Balácza. Laczkó Dezsővel (Veszprém, 1912); Vészprémvármegyei avar emlékek (Veszprém, 1924); Új Árpád-kori templommaradványok Veszprémben (Múzeumi jelentés 1929/30. évre. 2. sz. irodalmi melléklet. Veszprém, 1930); A somlyóvásárhelyi halomsírok (Múzeumi jelentés 1929/30. évre. 4. sz. irodalmi melléklet. Veszprém, 1929); Jutas und Öskü (Veszprém, 1931). írod.: Fettich Nándor: Emlékezés R. Gy.-ra (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1., 1963, 9-16.); Palágyi Sylvia: 120 éve született R. Gy. (Múzeumi diárium. Veszprém, 1991, 38-40.); Szinnyei XI.: 934-985.; MÉL II.: 518.; - Bibi.: Kópházi Ferencné: R. Gy. irodalmi munkássága (Múzeumi Diárium. Veszprém, 1994,39-41.). Kópházi Ferencné Rhé Mária: — Tóthfalusi Lászlóné Richter Aladár (1868. jan. 5. Rimaszombat - 1927. jún. 11. Bp.): botanikus. - Tanárai, Fábry János és Hazslinszky Frigyes irányításával középisk.-s korában vetette meg fajokban gazdag gyűjt.-ének alapjait, begyűjtve szülőföldje és a Magas-Tátra növényzetét. A bp.-i tudományegy.-en természettud.-okát, földrajzot és bölcsészetet hallgatott (1886— 1890), Jurányi Lajos professzor vezetésével kezdett növényanatómiával foglalkozni. Florisztikát Borbás Vincétől, majd Simonkai Lajostól tanult. Növénytanból bölcsészdoktori és tanári oklevelet szerzett (1890). A bp.-i mintagimn. gyakorló tanára, majd Verse- cen reálisk.-i tanár (1891-től). Állami ösztöndíjjal külföldi egy.-eken folytatta tanulmányait (1891-1892). A szünetekben a termé- szettud.-i int.-eket, növénytani múz.-okat és botanikus kerteket tanulmányozta Ausztriában, Német- és Franciao.-ban, Svájcban, Angliában. A göttingeni egy. asszisztensnek hívta meg (1892), de a kolozsvári egy. tanársegédi állását választotta. Az aradi főgimn. tanára (1893-tól), Bp.-en az I. ker.-i állami főgimn. r. tanára (1895-től). Újabb külföldi tanulmányútjai során Közép- és D-Németo., Dánia, Skandinávia, Cseh- és Morvao. természettud.-i múz.-ait, botanikus kertjeit és int.-eit kereste fel (1896-1897). Bp.-en a növények rendszertanából, anatómiából és fejlődéstörténetből egy.-i magántanári képesítést szerzett (1897). A következő években a bp.-i tudományegy.-en növénytant és nö- vénykórtant, a felső leányisk. továbbképző tanf.-án ált. biológiát adott elő. Az MNM Növénytárának vezetőjeként (1898-tól) átren- deztette a növénygyűjt.-eket, és megvetette a cryptogámok újszerű bemutató gyűjt.- ének az alapját. A kolozsvári Ferenc József Tudományegy. Matematikai és Természet- tud.-i Karán a Botanikai Tanszék tanára (1898. nov. 19-étől), helyettes vezetője (1899. jan. 19.-1901. okt. 13.), majd nyugdíjazási kérelméig (1913) ny. r. professzorként előadásokat tartott ált. és rendszeres növénytanból is. Tanított a Tanárképző Int.-ben, és közreműködött a középisk.-i tanárvizsgáló, vmint a gyógyszerészvizsgáló biz. munkájában is. A Vallás- és Közoktatásügyi Min. támogatásával Ausztria, Németo., Svájc, Franciao., Olaszo., Horváto. városainak botanikus kertjeit és múz.-ait tanulmányozta (1905); tanulmányútjáról Egy magyar természetbúvár utinaplójából c. munkájában számolt be. Tud.-os munkásságában az élettani növényanatómiai irányzatot képviselte, és a kolozsvári Apáthy-féle tradíciókat igyekezett átültetni a növénytanba. A tropikus növénynemzetségek (Maregraviaceák, Pe-
