Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
Révhelyi 742 1990); Wicker Erika: A „Halasi múzeum" története. 1874—1949 (In: Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Szerk. Szakái Aurél. Kiskunhalas, 1999. 7-18.). Wicker Erika Révhelyi Elemér; ered. Réh (1889. okt. 27. Bp. - 1976. júl. 27. Bp.): régész, művészettörténész. - A pápai Tanítóképző Int.-ben tam'tói (1909), a Képzőművészeti Főisk.-n rajztanári oklevelet szerzett (1913). Az I. vh.- ban hadifogságba esett. Hazatérése után kö- zépisk.-i ig., majd beiratkozott a bp.-i tudo- mányegy.-re, ahol művészettörténetből, ókori régészetből és ókori történelemből doktorált (1932). Bp.-en rajztanár, majd a BME Építészettörténeti Tanszékének tanára (1951-től), tanszékvezetője (1953- tól). Pasteiner Gyulával együtt több külföldi tanulmányúton járt. 1928-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a 18. sz. mo.-i építkezéseivel, építőmestereivel kapcsolatban. A mo.-i barokk-kutatás első jeles tudósainak egyike. Munkásságának utolsó évtizedeiben Fellner Jakab uradalmi építőmester életművét kutatta; a monográfia a hatalmas forráskutatás, anyaggyűjtés és a stílusanalógiák tanulmányozása ellenére sem született meg. Az 1930-as években Magyary Zoltán megbízásából megrendezte a Tatai Múz. (Piarista Múz.) kiáll.-át, és elkészítette katalógusát (Balogh Jolánnal), az adattári rész előtt saját bevezető tanulmányaival. Ugyancsak Magyary Zoltán és az általa képviselt Piarista Diákszövetség felkérésére írta meg a tatai fajansz monográfiáját, amelyben levéltári források alapján tisztázta a gyár működésének történetét, és összegyűjtötte az akkor ismert anyagot. - A művészettörténeti tud.-ok kandidátusa (1958). - Végrendelete szerint hagyatékának Fellner Jakabra, ill. a tatai Esterházy-uradalom építkezéseire vonatkozó része (bőséges levéltári jegyzetanyag, gazdag fotógyűjt.) a tatai Kuny Domokos Múz.-ba került. Hagyatékának másik része a M. Építészeti Múz. gyűjt.-ét gazdagítja. F. m.: A régi Buda és Pest építőmesterei Mária Terézia korában. Doktori értekezés (Bp., 1932); Az Egyetem utcai volt Károlyi-palota építésének története (Bp., 1934); A tatai piarista rendház és múzeuma. Balogh Jolánnal (Bp., 1938); A tatai majolika története (Bp., 1941); Fellner Jakab működésének kezdeti évei. Kandidátusi értekezés (kézirat, ELTE BTK Művészettörténet Tanszék, 1957); Magyarország reneszánsz építészete (Bp., 1960). írod.: R. E. munkássága a tatai múzeum hagyatéki gyűjteménye tükrében (Tudományos Füzetek. 4. Szerk. Pusztai László. Tata, 1988); MÉL IV: 757. Kövesdi Mónika Révy Dezső (1900. okt. 7. Szombathely - 1954. ápr. 17. Bp.): botanikus. - A magyaróvári Gazdasági Akad. elvégzése (1922) után a bp.-i Pázmány Péter Tudomány egy. BTK-n természettud.-okat hallgatott, majd a bp.-i Állatorvosi Főisk. Növénytani Tanszékén folytatta tanulmányait. A debreceni Tisza István Tudományegy.-en mint botanikus bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1934). Magyaróvárott a Növénytani Tanszéken gazdasági állattant adott elő, közben nö- vényvédelmi-növénykórtani kutatásokat végzett; ebben a témakörben rövid idő alatt mintegy 50 közleményt jelentetett meg (1925-1929). Áthelyezték a Debreceni Gazdasági Akad.-ra (1929-1932), majd tanárként visszakerült Magyaróvárra (1932— 1949). Közben a Földművelési Min.-ban szakoktatási főosztályfőnök (1948), végül a bp.-i Agrártud.-i Egy. Növénytani Tanszékén tanított (1949-től), egy.-i r. tanár (1950- től). - 1927-ben kezdett rovargyűjtéssel foglalkozni, hogy a gazdasági állattan oktatását a bemutatott anyag segítségével hatékonyabbá tegye. Eleinte mindenféle rovart gyűjtött, 1939-től azonban Magyaróvár környékének bogárfaunájára specializálódott. Autodidakta módon sajátította el a különféle gyűjtési módszereket. A szakirodalom felhasználásával meg is határozta bogarainak jó részét. Kutatásainak eredményeit három közleményben foglalta össze. Halála előtt a 3000 fajból és mintegy 30 000, mintaszerűen preparált példányból álló, zömében magyaróvári bogárpéldányát a Természettud.-i Miíz.-nak ajándékozta. Az anyag értékét növeli a helyes határozás, a pontos lelőhelycédulázás, vmint az a körülmény, hogy addig nem kutatott területről származik. - AM. Rovartani Társaság tagja (1932-től).
