Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Bárányné Oberschall

58

egységbe a történeti, kultúrtörténeti esszé stílusában. Neki köszönhetően többen is témául választották a baranyai néprajzi csoport tanulmányozását. A nagy szakértelemmel végzett, fáradhatatlan gyűjtőmunka fontos gyümölcse az 1979. máj. 18-án, a valamikori óvoda erre a célra átalakított épületében megnyílt Vörösmarti Tájmúz., amelyet 1986-ban Baranyai Júlia Múz.-i Gyűjt, néven jegyeztek be. A gazdag gyűjt, helytörténeti és néprajzi relikviákat, fényképgyűjt.-t őriz; a tárgyak (gazdasági eszközök, a 19. sz. utolsó évtizedeinek és a 19-20. sz. fordulója ízlését tükröző lakószoba és konyha, a háziipar, a szövés-fonás termékei, a hajdani népviselet darabjai) három nagyobb termet és egy előcsarnokot töltenek meg. A többi helyiségben főként a szűkebb környéken előkerült gazdag római kori maradványokból és középkori tárgyakból látható válogatás.

F. m.: Gyertyafény. Laskó, egy régi falu krónikájából (Szigeti Füzetek 1., Wart (Ausztria], 1961); Vízbe vesző nyomokon. Fejezetek a Dráva-szög történetéből (Újvidék, 1976; 2. kiad. 1977). írod.: Herceg János: B. J. (Eszék, 1982); Tüskés Tibor: Ki folytatja tovább? (Eszék, 1982); Tóth Lajos: Júliára emlékezve... (Eszék, 1982); Horváth Veronika: „Aki elveszíti a múltját, az arcát veszíti el" (Eszék, 1986-1987); Lábadi Károly: Drávaszög ábécé (Eszék-Bp., 1996); RÚL II.: 379.

Begovácz Rózsa

Bárányné Oberschall Magda: — Oberschall Magda, Bárányné

Baráthosi Balogh Benedek (1870. ápr. 4. Lécfalva - 1945. febr. 3. Bp.): etnográfus, nyelvész. - Tanítói oklevelének megszerzése után költözött Székelyföldről Bp.-re; tanító (1899-1904), polgári isk.-i tanár (19051917), iskoláig. (19271936). Körösi Csorna Sándort tekintette példaképének, s a magyarság eredetének kutatását tűzte ki céljául. EK-Európában a komi-zürjének, vmint a Kanyin-félszigeti nyenyecek (jurák-szamojédok) körében végzett vizsgálatokat. Helyszíni gyűjtéséből

származó, adatokkal jól ellátott nagy gyűjt.- ei kerültek a Néprajzi Múz.-ba; a műtárgyak kisebb-nagyobb csoportja már látható volt kiáll.-okon, tud.-os feldolgozásuk és közzétételük azonban még várat magára. Első távol-keleti tanulmányútját Japánban tette (1903), erről útirajzában számolt be. K-szi- bériai gyűjtőútjain (1908, 1909, 1914) az Amur alsó folyásánál és a Szahalin félszigeten élő mandzsu-tunguzok (főként a nanaj, az orocs, az olcsa, vmint a számár nyelvű kis népek) körében nagy számú tárgyat, fényképet, vmint szövegeket - főleg szójegyzékeket - is gyűjtött. Mivel utolsó távolkeleti útja idején Oroszo. már hadban állt az Osztrák-M. Monarchiával, letartóztatták és internálótáborba zárták; kiszabadult, de visszatartott gyűjt.-ei és feljegyzései csak később és töredékesen érkeztek meg a Néprajzi Múz.-ba. - Tárgygyűjt.-e 1630 műtárgyat (közülük kb. 1000 nanaj, 327 ajnu, 273 szahalini eredetű) foglalt magába. Ez a gyűjt, kiegészült több száz zűrjén, ill. nye- nyec tárggyal, több száz fényképpel, vmint nagy számú rajzzal. Zűrjén és nyenyec gyűjtéseit, ajnu szótárcéduláit, mandzsu-tunguz jegyzeteit ~ családjától az 1920-as években vásárolta meg a Néprajzi Múz.; a kéziratos hagyaték 28 tételből, 11 690 oldalból áll. Ajnu gyűjt.-ének egy része a hamburgi Museum für Völkerkunde birtokában van. A gyűjt, egyes csoportjait többször is közkinccsé tették múz.-i kiáll.-okon. A gyűjt.-ek mandzsu-tunguz csoportjának feldolgozását és kiadását Diószegi Vilmos kezdte el, de nem valósította meg.

F. m.: Dai Nippon. Kelet csodái (Bp., 1906); Jelentése az 1908. évben az Alsó-Amúrnál végzett tanulmány- útjáról (Keleti Szemle, X., 1909, 1-2., 168-174.); Baráthosi turáni könyvei. I-XVIII. (Bp., 1926-1942); Bolyongások a mandzsur népek között (Bp., 1927); Mongolok-burjátok (Bp., 1930); Kisebb finnugor véreink (Bp., 1931); Távoli utakon. Vál., a bevezetőt írta: Hoppál Mihály (Bp., 1996). írod.: Diószegi Vilmos: Egy magyar mandzsu- tunguz kutató. B. B. B. (Ethnographia, LVIII., 1947, 144-146.); Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum kapcsolatai az orosz néprajztudománnyal (Ethnographia, LXIII., 1972, 171-201.); Diószegi Vilmos: A Nanai Shaman Song at Healing Rites (Acta Orientalia, XXV., 1972,115-128.); Hegyi Imre: B. B. B. (1870-1945) (in: Messzi népek magyar