Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
717 Procopius 309-310. (Szinnyei, Pallas, Révai, MÉL, MUL: téves születési adat: 1851!). Hála József Posta Béla (1862. aug. 25. Kecskemét - 1919. ápr. 16. Kolozsvár): régész. - A bp.-i tudományegy. jogi karán végzett, majd a Bölcsészeti Kar Archaeológiai Tanszékén Torma Károly tanítványa; bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Az MNM Érem- és Régiségtárában írnok (1885-től), segédőr, majd múzeumőr. Ásatásokat vezetett Lovasberényben (1887), Tószegen (1888), Dunakeszin (1889), Rákospalotán (1892), (Pest-)Szentlőrincen (1893), Hatvanban (1894), Zalaszentgróton, Győrökön és Szirákon (1895). Tanulmányútjain bejárta É-, Ny- és D-Európát. Feldolgozta gr. Zichy Jenő II. oroszo.-i expedíciójának (1896) régészeti emlékeit. A III. expedíciónak (1897. szept-1898. aug.) maga is tagja volt; a m. régészek közül elsőként tanulmányozta, fényképezte és rajzolta a Káma vidékének régészeti emlékanyagát. Felhívta a figyelmet a Kárpát-medence régészeti leleteinek K-i kapcsolataira és e kapcsolatrendszer kutatásának fontosságára. A kolozsvári egy.-en az érem- és régiségtan tanára (1899- től haláláig), az egy. Erem- és Régiségtani Int.-ének ig.-ja. Nevéhez fűződik a kolozsvári egy. első diákotthonának és étkezdéjének (Menza) felépíttetése (1909-1910). - Iskolateremtő egyéniség volt; a részletek pontos megfigyelése, a teljes körű dokumentálás, a feldolgozás során az ásatási megfigyelések, történeti, művészettörténeti és néprajzi adatok együttes figyelembevétele jellemzik mind az ő, mind legjelesebb tanítványai (Buday Árpád, Kovács István, Roska Márton) munkásságát. Az Erdélyi Nemzeti Múz. megszervezője (1899). A m. múz.-ok orsz. régészeti felügyelője (1907-től), orsz. régészeti szaktant.-ot rendezett (1908, 1911), amelynek résztvevője volt többek között Höllrigl József, Kiss Lajos, Móra Ferenc, Zoltai Lajos. Kidolgozta a vidéki múz.-ok szabályzatának tervezetét. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából címmel megindította (1910), és haláláig szerkesztette az első mo.-i kétnyelvű régészeti folyóiratot. Ismét Oroszo.-ban járt (1902-1903). Tervezte egy, a honfoglaló magyarság régészeti kultúrájának eredetét kutató tud.-os int. felállítását Kazánban. - A Société Royal d'Archéologie de Bruxelles tagja. - A kolozsvári Házsongárdi temetőben lévő sírját az 1980-as évek elején elpusztították. F. m.: Érmészeti bizonyítékok Magyarország történetéhez (Bp., 1886); Régészeti tanulmányok Oroszfól- dön. I—II. (Bp., 1907); A vízaknai kehely (Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából, VI., 1915, 141-191.; 191-226.); A gyulafehérvári egyház sírleletei (uo., VIII., 1917, 1-155.; 156-203.). írod.: Buday Árpád: P. B. (Dolgozatok a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Archaeológiai Intézetéből, I. Szeged, 1925,5-17.); Banner János: P. B. születésének százados ünnepe (Bp., 1962); Csorba Csaba: P. B. kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok" (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1969-70, 117-145.); Szinnyei XI.: 83-84.; MÉL II.: 437.; MÚL: 310-311. - (MÉL, MÚL: téves születési adat: aug. 22.!). Ritoók Agnes Procopius Béla (1868. júl. 23. Bp. - 1945. júl. 24. Bp.): diplomata, numizmatikus, műgyűjtő. - A bp.-i tudományegy. Jogtud.-i Karán tanult. A Kereskedelemügyi Min. Kereskedelempolitikai Osztályán kezdte pályáját (1893-tól). Szaktudósítóként Berlinben és Rómában dolgozott, majd az Oszt- rák-M. Nagykövetség munkatársa (1916- tól), az átmenetgazdasági teendők tárca nélküli miniszteri hivatalában (1917), majd a Kijevbe küldött biz. tagjaként tevékenykedett (1918). Megbízták a Görög Nagykövetség megszervezésével (1920); mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter ment nyugdíjba (1928). Jómódú családból származott, s szüleinek is voltak igen értékes műgyűjt.-ei. Édesanyja, Procopius Vilmosné - kívánságára, halála után — értékes festmény- és miniatúragyűjt.-ét a Szépművészeti Mwz.-nak, bútor-, porcelán- és bronzgyűjt.-ét az Iparművészeti Mwz.-nak adta át. ~ maga is kiváló érzékkel gyűjtött fegyvereket, bélyegeket, bútorokat, legközelebb azonban az emlékérem állt hozzá.
