Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
Posewitz 716 galvanoplasztikai másolatainak megrendelését. Szentandrás határában felfedezni vélte Nyárád földvárát (beszámolója: Történelmi és Régészeti Értesítő, 1885.1. 1., I. 3.). Számos régészeti leletet vitt a múz.-ba, állandó kapcsolatot tartott az ásatások vezetőivel, pontos leltári kimutatásokat vezetett. Főtitkári jelentése (1887) után átadta tisztét Patzner Istvánnak, de a társulat füzeteit 1892-ig szerkesztette. A megyés püspök kinevezte a Temesvár melletti Szabadfalura helyettes plébánosnak, később plébánosnak (1887. júl. 9-étől haláláig). A közép-temesi egyházker. titkára (1893-1897). - A temesvári Magyarnyelv-terjesztő Egyesület, a Társaskör, vmint a M. Színgyámolító Egyesület tagja. F. m.: A temesvári Magyarnyelv-terjesztő Egyesület feladatai (Temesvár, 1883); A Szalkay (a nép nyelvén Szoronyistye) cseppkőbarlang, a Domoglet-Serbán hegy lejtőjén, Szörény vármegyében (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1880. III., 120-134.). írod.: Petii, Anton Peter: Biographisches Lexikon des Banater Deutschtums (Marquartstein, 1992); Medeleţ, Florin-Toma, Nicoleta: Muzeul Banatului. File de cronică. 1.1872-1918 (Timişoara, 1997); Szinnyei X.: 1413-1414. Miklósik Ilona Posewitz Tivadar (1850. dec. 2. Igló -1917. jún. 12. Bp.): orvos, geológus. - A bp.-i M. Kir. Tudományegy. Orvostud.-i Karán orvosdoktori oklevelet szerzett (1874). A freibergi bányászati akad.-n folytatta tanulmányait, bányászati és földtani tárgyakat hallgatott (1874-től három évig). Mint katonaorvos Holland K-Indiában (Indonéziában) szolgált (1879-1884). Szabad idejében, elsősorban Borneó, kisebbrészt Bangka, érintőlegesen Szumátra és Flores szigetén, gyakran addig ismeretlen területeken geográfiai és geológiai kutatásokat végzett. Hazatérése után a Magas-Tátrában térképezett. A M. Kir. Földtani Int. segédgeológusává nevezték ki (1886. dec. 27.), állását 1897. jan. 10-én foglalta el. Az intézményben osztálygeológusként (1897-től), majd főgeológusként dolgozott (1908-1916; nyugdíjazásáig). Lelkes természetjáró volt, a Szepes- ségről és a Magas-Tátráról készített turista- kalauzait a magyaron kívül német nyelven is kiadták. Megírta a Mo.-i Kárpát Egyesület történetét. Értékes indonéziai ásvány- és kőzetgyűjt.-ét a M. Kir. Földtani Int. Múz- ának ajándékozta (1885). Az 1880-as évek második felében Schafarzik Ferenccel a múz. összehasonlító kollekcióját rendezte, és az ő feladata volt a Semsey Andor által az intézmény részére megvásárolt svájci dinamogeológiai anyag kezelése is. Az 1896. évi bp.-i Ezredéves Orsz. Kiáll.-on földtani térképekkel szerepelt, és a nagy millenniumi összefoglalásba megírta a Geológia c. fejezetet (Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Szerk. Matlekovits Sándor. VII. Bp., 1898,1-37.). Tanulmányai és cikkei az alábbi kiadványokban jelentek meg: Das Ausland, Földrajzi Közlemények, Földtani Értesítő, Földtani Közlöny, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése és Évkönyve, Mitteilungen der Kaiserlich-Königliche Geographischen Gesellschaft, Naturkundig Tijd- schrift voor Nederlansch-Indie, Pesti Hírlap, Dr. A. Petermenns Mitteilungen aus Justus Perthes' Geographischer Anstalt, Verhandlungen der Kaiserlich-Königliche Geologische Reichsanstalt. A Magyarhoni Földtani Tásulat (1877-től), a Holland K-indiai Társaság tagja (1890-től), a Mo.-i Kárpát Egyesületben hosszú ideig választmányi tag. F. m.: Der Diluvial-See im lgloer Thalbecken (Bp., 1878); Az Indiai Oczeán czinnszigetei. Függelékül: A borneói gyémántelőfordulás (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, VII., 1884. 4., 143-180.; VIII., 1886. 2., 55-102.); Borneo, Entdeckungsreisen und Untersuchungen, gegenwärtiger Stadt der geologischen Kenntnisse, Verbreitung der nutzbaren Mineralien (Berlin, 1889); A Magyarországi Kárpátegyesület története 1873-1898 (Igló, 1898); Petroleum és aszfalt Magyarországon (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, XV., 1906. 4., 209-444.). írod.: A magyar turistaügy halottjai (Turisták Lapja, XXIX., 1917. 4., 35-36.); Jellinek János: A magyar természetjárás története (Bp., 1939); Emlékezés dr. P. T. életére és munkásságára születése 150. évfordulóján (Földtani Közlöny, CXXXI., 2001. 3-4., 561-567.); Szinnyei XI.: 76-77.; Pallas XIV.: 159.; Révai XV.: 624.; MÉL II.: 437.; MÚL:
