Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

P

711

Polónyi

(1827-1836). Fő műve az MNM épülete, a m. klasszicizmus legjelentősebb alkotása, amely a stílus európai remekei közé tartozik. A múz.-ot felügyelő József nádortól 1836-ban kapott megbízatást a tervezésre. Az építkezés 1837-ben megkezdődött, de azt az 1838. évi nagy árvíz jelentősen visszavetette. A 109 m hosszú, 70 m széles, téglalap alakú, 24 m magas épület legimpozánsabb része a Múzeum körútra néző főhomlokzat, amelyet nyolc oszlopból álló, nyitott oszlopcsarnok, vmint a felette levő, allegorikus szoborcsoport által díszített timpanon határoz meg. Az épület- szárnyak két egyenlő nagyságú, szimmetrikusan elhelyezett belső udvart fognak közre. A főhomlokzathoz széles, pihenővel megszakított lépcsősor vezet, az épületbe lépve egy előcsarnok, majd egy kerek előtér következik. Az emeletre innen egy széles főlépcső vezet, amely félúton két szárnyra szakadva visz tovább a római Pantheon ihlette kupola-, majd a díszterembe, vmint a kiáll.-i teremsorokhoz. A földszinten alakította ki a hivatali helyiségeket, a gyűjteménytárakat. Az építés közben folyamatosan együttműködött a múz.-i szakemberekkel a korszerű múz.-i berendezés kialakítása érdekében. Terveket készített a környezetbe illő könyvtári szekrények elkészítésére is. A szűkös költségvetés ellenére a nemzet múz.-ának méltó otthont adó épületet tervezett, amelyet 1846-ban, a Pyrker-képtár bemutatásával nyitottak meg. írod.: Zádor Anna: P. M. (Bp., 1960); Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete (Bp., 1928); Zádor Attila: Klasszicista Pest (Bp., 1993); MÉL II.: 428-429.; MTL 649-650.

Pintér János

Polónyi Péter (1931. júl. 4. Bp. - 1993. okt.

3. Gödöllő): könyvtáros, múzeumigazgató. - Apja Polónyi Pál orvos, kandidátus, az Orsz. Táplálkozástud.-i Int. osztályvezető főorvosa. - Az ELTE BTK-n könyvtár-m. szakon tanult (1950-től), de tanulmányait megszakította (1954), és saját kérésére vidékre ment dolgozni. 1957- ben szerzett diplomát.

Két évig Nagykállón

a járási könyvtár vezetője, majd néhány hónapig a Művelődésügyi Min. munkatársa. A Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadója (1957. jan. 1-jétől), áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba (1957. ápr. 1.), ahol tud.-os munkatársként dolgozott. A Bp.-i Tanítóképző Főisk.-n könyvtáros (1968-tól); közben tanulmányokat, cikkeket publikált az Élet és Irodalomban, az Új írásban, a Valóságban, a Munkában, a Könyvtárosban. 1974- ben Gödöllőre került. Közművelődési felügyelőként a Galga mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúz.-ok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. A Városi Helytörténeti Gyűjt, vezetője (1978-tól). Létrehozta az első állandó kiáll.-okat: A gödöllői művésztelep, 1901-1920 (1981), a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk

(1984) . Ezeken kívül 34 időszaki és vándor- kiáll.-t rendezett, számos cikket és tanulmányt publikált. Meghirdette az egész várost aktivizáló „Krónikaíró'' pályázatot. A Flelytörténeti Gyűjt.-t közéleti és szellemi központtá tette. Aktívan részt vett az orsz. honismereti mozgalomban. Orsz. figyelmet keltett az 1987-ben, Erzsébet királyné születésének 150. évfordulójára rendezett kiáll.-a, vmint azon értékmentő cselekedete, hogy az MTA alagsorából Gödöllőre vitette FIolló Barnabás Erzsébet királyné tisztelgése Deák Ferenc ravatalánál c. domborművét, és beépíttette a múz. falába. (A rendszerváltozás után a dombormű visszakerült eredeti helyére, az MTA előcsarnokába.) 10 évi munkájának meghatározó szerepe volt abban, hogy a Helytörténeti Gyűjt, a Városi Múz. rangjára emelkedett (1988). Súlyos betegsége miatt nyugdíjba vonult (1988. jan. 1-jétől), de haláláig muzeológusként dolgozott az intézményben. - Ortutay-emlékérem

(1985) , kiváló népművelő (1987), Pro Urbe - Gödöllő városért emlékérem (1988), M. Honismereti Szövetség Bél Mátyás-emlékérme (1993).

F. m.: Értelmiség, olvasás, könyvtár. Kamarás Istvánnal (Bp., 1970); Emlékezések a gödöllői művésztelepre (Studia Comitatensia, 10. Gödöllő, 1982); Erzsébet királyné és Gödöllő (in: A Városi Helytörténeti Gyűjtemény kiállítása Erzsébet királyné születésének 150. évfordulójára. Gödöllő, 1987,11-15.);