Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

P

709

Pogány

Értesítő főszerkesztője (1961-1980). Elindította a Magyar Nemzeti Galéria Közleményei (1959-1965), majd a Magyar Nemzeti Galéria Évkönyvei sorozatát, amelynek főszerkesztője is volt (utóbbinak 1970-1980 között). A Művészetben az 1970-es években Budai Timót és Tibély Gábor néven, vmint P.Ö.G. és T.G. monogrammal is írt cikkeket, tanulmányokat. - A művészettörténeti tud.-ok kandidátusa (1959), Baumgarten-díj (1947), a M. Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1996).

F. m.: Magyar szobrászat a XIX. század első felében (Bp., 1939); Modern polgári művészet. Művészet és Valóság (Bp., 1947); Göndör Bertalan, 1908-1945 (Bp., 1947); A magyar festészet forradalmárai (Bp., 1946; franciául is); Magyar festészet a XIX. században (Bp., 1955; oroszul, angolul, németül is); Magyar festészet a XX. században (Bp., 1959; oroszul is); Derkovits Gyula (Bp., 1961); Ék Sándor (Berlin, 1960; Bp., 1964); Foto Koffán (Bp., 1974); Csáki- Maronyák József (Bp., 1975); Wing Beat (Szárnycsapás) (Dómján Stúdió, New York, 1976); Új Magyar Képtár. Bodnár Évával (Bp., 1976); Makrisz Agamemnon (Bp., 1980); Mladonyiczky Béla. Héri Verával (Gyula, 1983); Gábor Marianne (Bp., 1987); Molnár C. Pál (Bp., 1988).

írod.: P. Ö. G. hetvenéves. Bibi. (Művészettörténeti Értesítő, XXXV, 1986. 3., 4., 185-201.); Losonczi Miklós: Búcsú P. Ö. G.-tól (Magyar Művészeti Fórum, 1998. I.); Magyar és nemzetközi Ki kicsoda 1996 (Bp., 1995, 778.).

Borbély László

Pogány Ö. Gábomé, Balás Edit; Pogány- Balás Edit (1918. aug. 7. Bp. - 1994. febr. 20. Bp.): művészettörténész. - Édesapja Balás P. Elemér szegedi egy.-i tanár, az MTA tagja. Férje (1943-1961 között) Pogány Ö. Gábor (1916-1998) művészettörténész. Fia Pogány Gábor (1944-) művészettörténész. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en művészet- történetből, régészetből és K-európai történelemből bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1943; a székelyföldi szárnyas oltárokról írt értekezésével). Az Országgyűlési Könyvtárban (1943-tól), a Fővárosi Népművelési Központban szakelőadó (1945-1950), a Fővárosi Képtár munkatársa (1950-től), ahol több kiáll, rendezésében is közreműködött (Markó Károly, 1951; Mednyánszky László, 1952), a kiáll.-okhoz kat.-t is készített. A M. Művészettörténeti Munkaközösség Magyar művészet 1800-1848-ig elnevezésű, Zádor Anna vezette munkacsoportjának tagjaként az 1840-es évek művészeti és kritikai viszonyait kutatta. A Fővárosi Képtár áthelyezésével a Szépművészeti Múz. munkatársa lett (1953- tól). Könyvet írt Markó Károly munkásságáról (1954), s közreadta a festő műveinek jegyzékét (Művészettörténeti Tanulmányok, 1957). Az MNG megalapításakor az új intézményben dolgozott (1957), majd ismét a Szépművészeti Múz.-ba került (1958. szept. 1-jétől); muzeológus, a Grafikai Gyűjt, munkatársa, majd tud.-os főmunkatársa. Az Akadémiai Kiadó Művészeti Lexikonénak (I-IV. köt., 1964—1965) munkatársa. Tud.-os kutatásai főképp a Szépművészeti Múz. műtárgyainak vizsgálataira, David Cox, Charles Hoguet, Pinelli, Mantegna, Marcantonio Raimondi, Leonardo da Vinci stb. egy-egy művének meghatározására, ikonográfiái problémáinak feldolgozására terjedt ki. Cikkei az Acta Historiae Artium, a Művészettörténeti Értesítő, a Bulletin du Musée National des Beaux-Arts hasábjain jelentek meg. A bp.-i Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszuson Michelangelo A cascinai csata c. kartonjáról tartott előadást (1969). Kandidátusi értekezésében (Római szoborművek hatása a reneszánsz nagy mestereire, 1972) az antik művészet hatását elemezte az itáliai reneszánsz vezető mestereinek munkásságában (a tanulmány magyarul 1980-ban, angolul 1984-ben jelent meg).

F. m.: Id. Markó Károly (Bp., 1954); Quatre aquarelles de David Cox (Bulletin du Musée National Hongrois des Beaux-Arts, 18., 1961, 85-94.; magyarul: 144-148.); Remarques sur la question des antécédents et de la survivance des motifs de quelques gravures de Marcantonio Raimondi (uo., 34-35., 1970, 133-148.; magyarul: 224-230.); On the problems of an antique archetype of Mantegna's and Dtirer's (Acta Historiae Artium, 17., 1971. 1-2., 78-89.); Problems of Mantegna's destroyed fresco in Rome, representing the Baptism of Christ (uo., 18., 1972.1-2., 107-124.); Mantegna és MS Mester (Művészettörténeti Értesítő, 23., 1974. 2., 97-108.); Observations in connection with the antique prototype of the St. George sculpture of Márton and György Kolozsvári (Acta Historiae Artium, 21., 1975. 3-4., 333-358.); Michelangelo csatakartonja (Művészet- történeti Értesítő, 24., 1975.3., 157-187.); Antik előképekkel kapcsolatos alkotómódszerbeli kérdések