Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

P

687

Patek

gészeti Osztályon dolgozott (1952-1953). Részt vett a Várpalota és a budai Várnegyed újjáépítése során végzett ásatásokon (1946-tól), majd feltárta Szentendre-Pan- nónia-dűlő bronzkori temetőjét (1950-től). A Népművelési Min. újonnan megalakult Múz.-i Főosztályának előadója (1953-tól), osztályvezetője, majd főosztályvezetője; e tisztében számos, a szakmára nézve káros döntés meghozatalát akadályozta meg. Az ELTE-n Banner János megbízásából a korai vaskorról tartott előadásokat (1952-1954). Saját kérésére visszahelyezték a Fővárosi Múz.-hoz (1955), ahol a főigh.-i posztot töltötte be. Tevékeny részt vállalt az 1955. évi bp.-i Nemzetközi Ősrégészeti Konferencia megszervezésében. Az MTA Régészeti Int.-ének egyik alapító tagja, az intézmény tud.-os főmunkatársa (1958-1983; nyugdíjazásáig). Vezette az MTA Régészeti Kutatócsoportjának Adattárát, és oroszlánrészt vállalt a Magyar Régészeti Topográfia munkálatainak megszervezésében, a munka folyamatosságának biztosításában. Később az Ősrégészeti Osztályt, majd - az osztályok megszűnése után - a vaskori témacsoportot vezette. - Pályája kezdetén fő kutatási témája a késő bronzkori urnamezős kultúra volt. Ásatásokat végzett a Bakonyszűcs határában található halomsírmezőn, Alsóbereckin, vmint Neszmélyen (ma: Almásneszmély), a Váli-kultúra telepén és temetőjében. Die UrnenfeldenkuT tur in Transdanubien c. monográfiája (1968) ma is a Dunántúl késő bronzkori régészetitörténeti kutatásának alappillére. Már a fi- bulákról írt, korai munkája kapcsán érdeklődési körébe került a pannoniai őslakosok kultúrája, az illírségtől kiinduló kultúr- hatások és a trák-kimmernek nevezett kör, így az 1960-as évek második felétől figyelme az akkoriban még kevéssé ismert korai vaskor felé irányult. Mind az Alföldön, mind a Dunántúlon sikerült egy-egy igen jelentős lelőhelyet feltárnia, ezzel teljesen új alapokra helyezte a Kárpát-medence kora vaskori kutatását. Mezőcsát-Hörcsögö- sön a preszkíta népesség névadó lelőhelyén ásott (1958-1962), és Szabó János Győző kérésére a preszkíta temetőanyagot is feldolgozta (1958-1962). Feltárásokat végzett Sopron-Várhelyen (Burgstall), a

Hallstatt-kultúra egyik legjelentősebb mo.-i erődített telepén és a hozzá kapcsolódó halomsíros temető területén (1971— 1978). A telep belső periodizációja után az egész Dunántúl kora vaskori történetét kidolgozta. Kutatási eredményeiről az 19701980-as években nemzetközi konferenciákon is beszámolt (Pozsony, Steyr, Hallein, Veszprém, Bozsok). A frankfurti egy. meghívására három hétig tanulmányúton volt az NSZK-ban, az egy.-en előadást is tartott

(1982). - Az MTA Régészeti Biz.-ának titkára (1954-től), tagja (1966-tól), az Őskori Albiz. elnöke (1971-től), tagja (1977-től). Az Acta Archaeologica szerkesztőbiz.-i tagja (1971-1984). A Römisch-Germanische Komission des Deutschen Archäologischen Instituts (Frankfurt am Main) 1. tagja (1984-től). - A történettud.-ok kandidátusa (1963; Urnasíros kultúra a Dunántúlon c. értekezésével), doktora (1988; A Hallstatt- kultúra kialakulásának előzményei és az idősebb Hallstatt-kultúra a Dunántúlon c. értekezése alapján). Rómer Flóris-érem (1984). F. m.: A pannoniai fibulatípusok elterjedése és eredete (Dissertationes Pannonicae. Ser. II. No. 19. Bp.,

1942); Koravaskori kutatásunk néhány problémája. Adatok a Duna-könyök koravaskorának kialakulásához (Archaeologiai Értesítő, 82., 1955, 162-176.); A tököli koravaskori urnatemető (Budapest Régiségei, 18., 1958, 385-424.); Die Siedlung und das Gräberfeld von Neszmély (Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungáriáé, 13., 1961, 33-82.); Die Urnenfelderkultur in Transdanubien (Archaeologica Hungarica, 44., 1968); Präskyti- sche Gräberfelder in Ostungarn. Symposium zu Problemen der jüngeren Hallstattzeit in Mitteleuropa (Bratislava, 1974, 337-362.); A Hallstatt-kultúra Sopron környéki csoportja (Archaeologiai Értesítő, 103., 1976, 3-28.); Recent Excavations at the Hallstatt and La Tene Hillfort of Sopron Várhely (Burgstall) and the Predecessors of the hallstatt Culture in Hungary (British Archaeological Reports - International Series, 144., 1982, Oxford); A Szabó János Győző által feltárt „preszkíta" síranyag. A Füzesabony-Mezőcsát-típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében (Agria, 25-26., 1991, 61-118.); Westungarn in der Hallstattzeit (Acta Humaniora, Weinheim, 7., 1993).

írod.: Kalicz Nándor: P. E. 70 éves (Archaeologiai Értesítő, 114-115., 1987-88, 255-256.).

Szitás Gábor