Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

P

685

Pataky

ve). Az 1870-es évek második felében érdeklődése a gubacsdarazsak felé fordult; e gerinctelen csoportról született legtöbb cikke. A legmagasabb szinten tanulmányozta a gubacsdarazsak alak- és rendszertanát, fejlődéstörténetét, viselkedését és ökológiáját. Sok új tényt tárt fel e növényeket károsító hártyásszámyú- akkal kapcsolatban. Vizsgálatainak eredményeit a külföldi kutatás is átvette. Gyűjt.-ét a M. Természettud.-i Múz. őrzi. - Az MTA 1. tagja (1888). Az Orsz. Közoktatásügyi Tanács tagja (1896-tól), a Természettud.-i Társulat tb. tagja, másodtitkára (1887-1896), első titkára (1897-1906). A Természettudományi Közlöny (1877-től), a Fauna Regni Hungáriáé c. sorozat szerkesztője (1899-1900). Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben c. könyvsorozat munkatársa. - A Ferenc József-rend lovagja.

F. m.: Az állattan kézikönyve... O. W. Thomé után ... kidolgozta (Bp., 1875); Állatok rokonságáról (Bp.,

1878); A gubacsokról (Természettudományi Közlöny, 13., 1881, 401M16.); Az ausztráliai szigetvilág életéről (Bp., 1882); A rózsagubacs fejlődéséről (Természetrajzi Füzetek, 5., 1882,198-216.); A madarak természetrajza (Bp., 1891); A Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungáriáé. Bp., 1900-1918). írod.: Szekeres K.: P. J. (A Budapesti II. kér. Áll. Főreálisk. Értesítője, Bp., 1912,165.); Méhes Gyula: P. J. (in: Méhes Gyula-Kari János: A magyar biológia úttörői. Bp., 1925, 201-208.); Lukács Dezső: P. J. és a magyar természettudományos művelődés (Természet Világa, 100., 1969, 404-416.); Szinnyei X.: 442M47.; MÉL II.: 363-364.; MÚL: 302.; MTL: 627-628.

Zombori Lajos

Pataki Vidor János (1901. febr. 19. Pécs 1973. okt. 5. Bp.): ciszterci szerzetes, tanár, művészettörténész. - Belépett a ciszterci rendbe (1917). A bp.-i Pázmány Péter Tudo- mányegy. m.-törté- nelem szakán tanári

(1925), Hunyadi János pályája 1446-tól 1448-ig c. értekezésével doktori oklevelet szerzett.

Teológát tanult. Pappá szentelték (1924).

A ciszterci rend egri gimn.-ának tanára (1925-1938). Pálosi Ervin jogakad.-i tanárral az egri vár feltárásának

kezdeményezője, az ásatások irányítója. Sokat foglalkozott az egri vár építéstörténetének kutatásával, külföldi (pl. Kriegsarchiv, Bécs) és hazai levéltárakban számos értékes forrást tárt fel. Közzétette a várásatás és a levéltári kutatás eredményeit. A szerveződő - de soha meg nem nyílt - egri Városi Múz. ügyeinek intézője és ig.-ja (1932-1938). A rend bp.-i gimn.-ában tanított (1938-1948); lelkész (1948-1953), majd kisegítő lelkész (1953-1971). Bp.-re kerülése után a M. Orsz. Levéltárban - különböző megbízatások keretében - történeti és művészettörténeti kutatásokat végzett, fordításokat készített. Az Egri Gárdonyi Géza Társaság tagja. - Az egri vármúz. ~ hagyatékában 15 kötetnyi - az egri várra vonatkozó - oklevélmásolatát, vmint vár- és megyetörténeti kutatásainak anyagát őrzi.

F. m.: A XVI. századi várépítés Magyarországon (A Bécsi Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve,

1931); Az egri vár élete (A Cisztercita Rend egri Szt. Bemát gimnáziumának évkönyve, 1933-34, 7-71.). írod.: Bakó Ferenc: Az egri műgyüjtemények története (Az Egri Múzeum Évkönyve I., 1963, 7- 38.); Hervay Ferenc: P. V. J. (Az Egri Vár Híradója, 1975. 11.); MÉL III.: 602-603.

Cs. Schwalm Edit

Pataky Dénes (1921. aug. 3. Bp. - 1975. aug. 15. Bp.): művészettörténész. - Édesapja Pataky József, a bp.-i Nemzeti Színház színésze. - A bp.-i Pázmány Péter Tudo- mányegy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1944). A II. vh. után önkéntes gyakornokként kezdett dolgozni a Szép- művészeti Múz. Grafikai Osztályán. Az MNG kiválásakor a m. gyűjt.-i anyaggal együtt átkerült az újonnan szervezett intézménybe (1959-1964), majd visszatért Genthon István mellé, a Szépművészeti Múz. Modern Külföldi Képtár és Szoborgyűjt.-éhez; Genthon nyugdíjazása után a gyűjt, osztályvezetője (1974-től). Az 1950-es években az MTA M. Művészet- történeti Munkaközösség tagjaként elsősorban az 1800-1845 közötti m. művészetet fel-