Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
681 Papp A kissármási gázkút Kolozs megyében (Földtani Közlöny, XL., 1910. 5-6., 305-336.); Bakonyi triasz- korallok (in: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. köt. I. rész. Függelék. Paleontológia. I. köt. Bp., 1912, 1-22.); A Magyar Birodalom vasérc- és kőszénkészlete (Bp., 1915); A Magyar Birodalom és a szomszédos országok határos területeinek földtani térképe 1:900 000 mértékben. Szerk. id. Lóczy Lajos. S. a. r. és újabb adatokkal kiegészítette (Bp., 1922). írod.: Bogsch László: Dr. P. K. emlékezete (Földtani Közlöny, XCV., 1965. 3., 270-275.; bibl.-val); P. K. professzor emlékezete (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 12. Bp., 1990, 92-114.); Tápióság- tól Tápióságig. Tisztelgés P. K. geológus emléke előtt. Szerk. Hála József (Tápióság, 1996; bibl.- val); Brezsnyánszky Károly: Emlékbeszéd (Földtani Közlöny, CXXVL, 1997. 2-3., 336-338.); Szinnyei X.: 334-336.; Révai XV: 174., XX.: 742., XXL: 675.; MÉL II.: 359.; MUL: 300-301.; MTL: 624-625. Hála József Papp László (1903. szept. 25. Hajdúszoboszló - 1973. máj. 22. Bp.): régész, történész, etnográfus. - A szegedi tudomány- egy.-en jogot végzett (1927). A kecskeméti múz. napidíjasa (1923-tól), tb. múzeum- és könyvtárőr (1927-től). A szegedi Ferenc József Tudományegy.-en néprajzot, régészetet és művészettörténetet hallgatott, és bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1931). Miután a múz.-ban nem véglegesítették, fizetés nélküli szabadságra ment (1931), s Bp.- en joggyakornokként dolgozott, majd ügyvédi vizsgát tett (1935). Rövid ideig az akkor épülő keszthelyi Balatoni Múz. mb. muzeológusa (1936-1937). Bp.-en ügyvédi irodát nyitott (1937). A M. Ügyvédi Kamara választmányi tagja, a M. Ügyvédek Nemzeti Egyesületének titkára (1945 előtt). A Táj- és Népkutató Int., vmint a bp.-i tudományegy. Néprajzi Int.-e köré csoportosuló etnográfusokhoz és jogtörténészekhez csatlakozva részt vett a m. népi jogélet kutatásában. A Györffy Koll. létrehozásában is részt vállalt. 1945 után mind a jogászi, mind a muzeológusi pálya bezárult előtte, végzettségének megfelelő állást nem kapott. A Dohányjövedék Nikotex üzemében tisztviselőként dolgozott (1956- ig). Törölték az ügyvédek jegyzékéből is (1958); a döntést 1967-ben hatályon kívül helyezték. A pécsi Janus Pannonius Múz. régésze (1958-tól), a múz. ig.-ja (1964-ig, nyugdíjba vonulásáig). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyvének szerkesztője (1962— 1964). Nyugdíjasként az MTA Régészeti Kutató Csoportjánál dolgozott tovább. Tud.-os érdeklődése két - munkásságában egymáshoz gyakran szorosan kapcsolódó - témakörre terjedt ki: a középkori régészetre és a történeti néprajzra. Részt vett és úttörő munkát végzett több középkori, a török korban elpusztult Kecskemét környéki település feltárásában, közben levéltári kutatásokat is végzett a kecskeméti levéltár 15-16. sz.-i anyagában. Tanulmányokat írt a népi viselettörténetről, a régi birtokviszonyokról és az alföldi tanyatelepülések kialakulásáról. Pécsi muzeológusként Baranya m.-i avar temetőket tárt fel. Nevéhez fűződik a mohácsi csatamező kutatása, az 1526. évi csatában elesettek tömegsírjainak feltárása. Az írott források, térképek, helynevek, a korabeli föld- és vízrajzi viszonyok alapos tanulmányozása után az ásatások 1960 szept.-ében kezdődtek meg; nem sokkal ezután az első tömegsírt Mohácstól DNy-ra, Sátorhelypusztán már meg is találta. A feltárási munkák kényszerű megszakításokkal 1970-ig tartottak, egyik fő célját, a Brodarics Istvánnak a mohácsi csatáról írt munkájában is említett Földvár települést nem sikerült azonosítania. A feltárások azonban további fontos eredményeket hoztak: két bronzkori, több római kori, vmint tíznél több elpusztult középkori m. település helyének megállapítása, egy kiterjedt (1200 síros) 10-11. sz.-i temető megtalálása. F. m.: A keresztény egyházi élet első nyomai és középkori emlékei Kecskeméten (Kecskemét, 1929); Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét vidéki ófalvak helyén (Néprajzi Értesítő, 1931); A kecskeméti tanyatelepülés kialakulása (Szeged, 1946); Kiskunhalas népi jogélete (Bp., 1941); Vezérfonal a népi jogélet tanulmányozásához (Bp., 1948); A kecskeméti tanyatelepülés kialakulása (Szeged, 1948); A mohácsi csatahely kutatása. 1-2. (Műemlékvédelem, X., 1960. 2., 96-102.; Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1960, 231-251.; újraközölve: Mohács emlékezete. Vál. Kiss Károly, szerk. Katona Tamás. Bibliotheca Historica. Bp., 1979, 429-471.).
