Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
Palotay 676 Irod.: Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története (Az Egri Múzeum Évkönyve. I., 1963, 7- 38.); Lenért Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig (Eger, 1982); Kiss Péter: Arcvonások Eger művelődéstörténetéből (Eger, 1993). Cs. Schwalm Edit Palotay Gertrúd (1901 Bp. - 1951. márc. 11. Bp.): etnográfus. - A bp.-i Néprajzi Múz. első női muzeológusa, a Textil- és Viselet- gyűjt.-ben dolgozott (1928-1946). Az MNM, majd az Orsz. Iparművészeti Múz. tud.-os munkatársa. A Néprajzi Mwz.-ban kezdetben a beszerzett gyűjt.-i tárgyak leltározását végezte, a korábban szokásosnál részletesebb, szakszerű leírásokkal. Viselet- és hímzéstanulmányaiban Viski Károly művelődéstörténeti törekvéseit építette tovább. Társszerzővel írt Hímzőmesterség c. könyvében rendszerezte valamennyi mo.-i m. és nemzetiségi népi hímzésfajta öltéselemeit és azok alkalmazási módját a férfi kismesterek által bőrön, szűrposztón, vmint a parasztasz- szonyok által készített vászonjellegű alapanyagokon. Sokat foglalkozott az erdélyi vászonhímzésekkel, dolgozataiban elkülönítette a történeti rétegeket és a korabeli hímzőkultúrában a lokális stílusokat, kimutatta a m., szász és román munkák eltérő jegyeit. Nagy apparátussal hasonlította össze a m., különösen az erdélyi hímzéseket a törökökével. Tárgytípusokat határozott meg, és gyűjt.-i katalógusok alapját vetette meg. A népi hímzéseket publikációiban - még a műkedvelő kézimunkázok számára a Tün- dérujjak c. kézimunkaújságban közzétett hímzésleírásaiban is - többnyire a történetiúri hímzésekkel, a ref. egyház úrasztali térítőivel összefüggésben értékelte. Részletkutatásai a női munkákra, a vászonhímzésekre szorítkoztak, azon belül is inkább a lakás- és háztartási textilekre, sokszor elvonatkoztatva a teljes tárgy (pl. párnahéj) formájától és szerkezetétől, csak a díszített részletét (pl. párna vég) emelve ki. A népi darabok történeti előzményeinek első és elmélyült kuta- tója-ismerője. Módszertanilag példamutató, társadalmi szemléletű monográfiát írt a volt Szolnok-Doboka vm.-i Szék község hímző gyakorlatáról és hímző egyéniségeiről. F. m.: A magyarországi női ingek egy szabástípusa (Néprajzi Értesítő, 1931, 152-163.); Hímzőmesterség. A magyarországi népi hímzések öltéstechnikája. Ferencz Kornéliával (Bp., 1932; 2. kiad. 1940); Die historische Schichtung der ungarischen Volksstickerei (Ungarische Jahrbücher, 1938,218-234.); A Néprajzi Múzeum erdélyi vászonhímzés-anyaga. Haáz Ferenccel és Szabó T. Attilával (Néprajzi Értesítő, 1940,396-417.); Oszmán-török elemek a magyar hímzésben (Bp., 1940). írod.: Kresz Mária: P. G. (Ethnographia, 1951, 214-217.); MNépLex IV.: 171. - Bibi.: Varga Mária: P. G. tanulmányai (Index Ethnographicus, 1958); kéziratos publikációjegyzéke az Iparművészeti Múz. Adattárában. Balogh Jánosné Horváth Terézia Palov József (1920. febr. 19. Istvánvölgy - 1998. máj. 14. Szarvas): agrármérnök, tanár. - A belgrádi egy. mezőgazdasági karának hallgatója (1938-1941), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazda- ságtud.-i Egy. Mező- gazdasági Karán mezőgazdasági szaktanári (1944); öntözési szakmérnöki oklevelet szerzett (1966), a Gödöllői Agrártud.-i Egy.-en doktorrá avatták. Szarvason a Középfokú Tanint.-ben (1944-1945), a Tanítóképző Int.-ben (1945- 1948), a Vajda Péter Gimn.-ban tanított (1959-1963). A szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban, ill. a Debreceni Agrártud.-i Egy. szarvasi Főisk.-i Karán a növénytan és a növényélettan tanára (1963— 1980; nyugállományba vonulásáig). - Tanári munkája mellett kiemelkedő helytörténeti munkát végzett. A szarvasi múz. megalapítója. Tanártársaival együtt elhatározta (1951) egy oktatási célú isk.-i néprajzi gyűjt, létesítését. Ezzel nagyjából egy időben az orsz. múzeumvezetői értekezleten (1951. okt. 20.) felvetődött a Szarvason létesítendő Tessedik Emlékmúz. gondolata. Az akkori szarvasi községi tanács határozatot hozott a múz. létesítésére (1951. nov. 24.), amelynek első ig.- jává ~ot nevezték ki (1951-1994). Nevéhez fűződik Tessedik Sámuel iskolaépületének megmentése (1971), amely a Tessedik Múz. székháza lett. 1973-ig, mellékállásban, egyedül szolgálta a múz.-ot. Gyűjtötte a néprajzi
