Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
P. Károlyi 670 P P. Károlyi Zsigmond: — Károlyi Zsigmond P.-Komáromy Zsuzsanna: — Komáromi Zsuzsanna, P. Paikert Alajos, seprősi (1866. máj. 31. Nagyszombat - 1948. júl. 30. Bp.): mezőgazdász, jogász, múzeumigazgató. - Nemességét 1909-ben, azonos nevű vezértörzsorvos apja révén kapta. - A Magyaróvári Gazdasági Akad.-n mezőgazdász oklevelet szerzett (1887), majd a bp.-i tudományegy. jogi karán tanult. A tanítási szünetekben részt vett Sőtér Ágoston Moson vm.-i ásatásain. Másodéves korában a bp.-i egy. bölcsészettud.-i karának Antropológiai Tanszékén Török Aurél tanársegédjévé nevezte ki. Az Orsz. M. Gazdasági Egyesület (OMGE) munkatársa (1891. okt.-1896. dec.) segédtitkári, majd titkári beosztásban (1893-tól); az OMGE örökös tb. titkára (1896-tól). Segédkezett a Köztelek c. szaklap megalapításában (1891), a Mezőgazdák Szövetkezetének létrehozásában (1891), a Hazánk c. napilap megindításában (1893). Darányi Ignác földművelésügyi miniszter megbízásából előkészítője és titkára volt a Bp.-i Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszusnak (1895 végétől). Javasolta a Nemzetközi Mezőgazdasági Int. létrehozását (1896), majd David Lubinnal együtt végezte annak szervezési munkáját. (Az int.-et 1905-ben avatták fel Rómában.) Az 1896. évi millenniumi kiáll, mezőgazdasági tárgyú anyagából többek között ~ kezdeményezésére és részvételével alapították meg, ill. rendezték be a M. kir. Mező- gazdasági Múz.-ot a városligeti Vajdahunyad- várban. Az 1897. szept. 12-én megnyílt intézményben Darányi Ignác megbízásából „első őr" lett. Ettől kezdve - rövidebb megszakításokkal (1900-1903; 1916-1922) - nyugalomba vonulásáig (1930) e múz. dolgozója. A m. kormány gazdasági szaktudósítójaként (Royal Hungarian Agricultural Commissioner) Washingtonban élt (1900-1903), működése kiterjedt az USA és Kanada egész területére. A Földművelésügyi Min.-hoz nyert beosztást, a háziipari ügyek miniszteri meghatalmazottja mellé (1916-1922). A Mezőgazdasági Múz. ig.-ja (1923. nov.-től). Megszervezte a M. kir. Mezőgazdasági Múz. Barátainak Körét (1925), amelynek első elnöke lett. Miniszteri megbízást kapott a Barcelonai Világkiáll. (1929) m. mezőgazdasági csoportjának kialakítására és berendezésére. I. Fuad egyiptomi király felkérte a kairói Mezőgazdasági Múz. megtervezésére és felállítására (1929); e megbízás teljesítése érdekében mint a mezőgazdasági múz. ig.-ja nyugalomba vonult (1930); ebből az alkalomból államtitkári címet kapott. Egyiptomban irányította a kairói múz. szervezési munkálatait (1930-1932); az I. Fuad Mezőgazdasági Múz.-ot 1938-ban nyitották meg. Hazajövetele után visszavonultan élt Bp.-en és Balatonszemesen. - A két mező- gazdasági tárgyú múz. megalapozása és kialakítása mellett orsz. és világkiáll.-ok rendezőmunkájában vett részt. Fiatal korától kezdve beutazta egész Európát, több ízben, hosz- szabb ideig tartózkodott É-Amerikában és Egyiptomban. A nemzetközi szakmai partnerekkel, a hazai tud.-os és közéleti elittel való kapcsolatai révén segíteni tudta a gyűjt.-ek gyarapítását és a muzeologia társadalmi elismertetését. Kevés publikációjában a turáni gondolat eszmekörével és a világbéke kérdésével foglalkozott. Kisebb cikkei jelentek meg a Köztelekben, a Gazdaságtörténelmi Szemlében és a Budapesti Hírlapban. - AM. Közgazdasági Társaság főtitkára (1916-ig). Megalapította a Turáni Társaságot (M. Ázsiai Társaság) (1910); a M. Keleti Kultúrközpont néven működő egyesület alelnöke (1917-1918), majd (ismét Turáni Társaság név alatt) elnökhelyettese, később alapító és örökös tb. elnöke annak megszűnéséig (1944). Kezdeményezte (1917) és megszervezte (1920) a M. Külügyi
