Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

49 Bán Biz. titkára (1960-1963), a Magyarhoni Földtani Társulat választmányi tagja (1948-1995), alelnöke (1963-1966), t. tagja (1986). - A földtud.-ok kandidátusa (1952), doktora (1961). - Hantken Miksa-emlék- érem (1955), a M. Állami Földtani Int. Aranyérme (1984), Eötvös-koszorú (1993), Szabó József-emlékérem (1994), Széchenyi Díj (1995). F. m.: A Bükkhegység földtani képződményei (Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, 48., 1964. 2., 245-719.); Szedimentológia. I-III. (Bp., 1991-1992). írod.: Jámbor Áron: B. K. emlékezete (Földtani Közlöny, 125., 1995. 3-4., 201-214.); MNL; RÚLII.: 235. Kecskeméti Tibor Balogh Sára: — lvánfyné Balogh Sára Bán Aladár Károly; ered. (1889-ig) Ban- warth (1871. nov. 3. Várpalota - 1960. szept. 26. Bp.): folklorista, irodalomkutató, költő, műfordító. - Ciszterci novicius Zircen, de két év után kilépett a rendből. A Pázmány Péter Tudományegy.-en latin-m. szakos középisk.-i tanári, majd bölcsészettud.-i doktori oklevelet szerzett (1896). Temesvá­ron (1897-1900), majd Bp.-en gimn.-i tanár, (1901-1934). Tud.-os kutatóként főként az észt, vmint a finn népköltészettel, a Kale- vipoeg és a Kalevala tanulmányozásával fog­lalkozott. Folklorisztikai munkássága a sámánizmus, a finnugor népek pogány hit­világa, az észt és a finn népi epika kérdései­re terjedt ki. Néprajzi tárgygyűjtő tevékeny­sége a Néprajzi Múz.-ot jelentős észt gyűjt, birtokosává tette, s hozzájárult finn gyűjt.-ei gyarapításához. Részt vett a Folklore Fellows szervezetének mo.-i néphagyomány-gyűjtő tevékenysége irányításában. Több eredmé­nyes tanulmányutat tett Észto.-ban és Finno.-ban. Verseket írt (pl. Áhitat szárnyain. Himnuszok és egyéb vallásos költemények. Bp., 1900), finnből és észtből készített műfordítá­sokat. - A Szent István Akad. (1915), a Pető­fi Társaság tagja, a Finn és az Észt Irodalmi Társaság 1. tagja, a Turáni Társaság ig.-alel- nöke. A Túrán c. folyóirat szerkesztője (1921-1944). F. m.: Kanteletar. A finn népköltészet gyöngyei. Ford. (Bp., 1902); Eötvös József br. élete és költészete (Pozsony, 1902); A lappok mythosi emlékei (Ethno­graphia, XVI., 1905, 321-336.); Népköltési gyűjtése­im Karjaidban (Ethnographia, XVIII., 1907, 42-52., 112-120.); A sámánizmus fogalma és jelenségei (Eth­nographia, XIX., 1908,81-91., 148-158., 214-226.); Tájékoztató a Folklore Fellows néphagyományt kutató nemzetközi tudományos szövetség magyar osztályának a Magyar Néprajzi Társasággal és a Magyar Nemzeti Múzeummal együtt megindított országos gyűjtéséhez. Sebestyén Gyulával (Bp., 1913-1914); A finn nem­zeti irodalom története (Bp., 1926); Kalevipoeg. Ford. (Bp., 1929; 1960). írod.: Korompay Bertalan: B. A. (Ethnographia, LXXII., 1961, 284-287.); B. A. emlékezete 1871- 1971. Szerk. ifj. Kodolányi János, Voigt Vilmos (Várpalota, 1974). Gulyás II.: 179-183.; MNépLex I.: 206.; MÉL I.: 101.; MKL II.: 580-581. - Bibi.: Könczöl Imre: B. A. irodalmi és tudományos ha­gyatéka (in: B. A. emlékezete. Várpalota, 1974). Kodolányi János, ifj. Bán Márton (1884. febr. 9. Zombor - 1968. jan. 2. Vác): piarista tanár, író. - A bp.-i tudományegy.-en bölcsészhallgató (1902- től). Vácra költözött (1903. aug.), belépett a piarista rendbe. Az egy. elvégzése után föld­rajzot és természetrajzot tanított a váci pia­rista gimn.-ban. Pappá szentelték (1908). Az I. vh. előtt néhány évig működő, ingyenes munkásgimn. ig.-ja. Sátoraljaújhelyen (1938- tól), Debrecenben (1939-től), majd ismét Vá­con gimn.-i tanár (1940-től), a váci piarista gimn. ig.-ja (1949-től haláláig). Beutazta Eu­rópát, járt Kis-Ázsiában és É-Afrikában. Cikkeket írt a Nemzeti Újságba, az Ifjúság és Életbe, a Búvárba, vmint a Kanadai Magyar Újságba. - A fényképezés és a mozgófilm szenvedélyes népszerűsítője volt, külföldi útjait és az orsz., ill. városi eseményeket a közzététel szándékával dokumentálta. Köz- gyűjt.-ben fennmaradt kevés felvétele jelen­tős értéket képvisel. Pedagógiai módszeré­hez tartozott, hogy elsősorban a várost és környékét ismertette meg diákjaival, a tan­anyagot mindig a helyben elérhető példá­kon illusztrálta. A Váci Múz. Egyesület alapí­tó tagja, a Városi Múz. igazgatóőre (1920- 1948), Tragor Ignác halálát követően a múz.- ot önállóan kezelte. Kijavíttatta az épületet ért háborús károkat, tanítványaival újra ren­dezte az anyagot. 1948-ban eltávolították a múz.-ból, megjelenés előtt álló kéziratai sem maradtak a gyűjt.-ben. - Németh László

Next

/
Thumbnails
Contents