Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
N
Nagy 638 személyes múz." évkönyveit (1955-1964), s az akkori vidéki Mo.-on egyedülálló vállalkozásként megszerkesztette és kiadatta az Orosháza néprajza és története c., kétkötetes monográfiáját. Fő kutatási területe a hagyományos gazdálkodás. Orosháza környékéről és a közeli Vásárhelyi-pusztáról sorra jelentek meg tanulmányai. Példásan dokumentálva felmérte és publikálta a szarvasi és a vámosoroszi szárazmalmokat, a meké- nyesi olajütőt. Tálasi Istvánnal és K. Kovács Lászlóval együtt a kardoskúti Kérdőtanyán a már csak az emlékezetben fennmaradó, lóval való nyomtatásról készített filmet (1951). A D-Alföld számon tartott kutatójává a Vásárhelyi-puszta hagyományos földműveléséről (1963), állattartásáról (1968) és paraszti életéről (1975) megjelentetett könyveivel vált. Életében 52 tanulmányt írt és jelentetett meg, köztük hat önálló kötetet. A Néprajzi Múz. Ethnológiai Adattárában, a gyulai levéltárban, vmint az orosházi múz. adattárában elhelyezett kéziratai csaknem 5500 gépelt oldalt tesznek ki. Két földművelés tárgyú dolgozata a híres Zeitschrift für Ethnologie hasábjain is megjelent (Az aratás és a nyomtatás munkafázisai a magyar Nagy- Alföld középső részén a Kérdő-tanyán, Kardos- kúton. 1961, 84-115.; A hagyományos talajművelés munkafázisai a magyar Nagy-Alföld középső részén a Vásárhelyi-pusztán. 1971, 271-289.). Dolgozatait legjobb adatközlőivel, „parasztlektoraival" átolvastatta, ami által elérte, hogy írásainak hitelessége megkérdő- jelezhetetlenné váljon. Parasztlektoraiból, „paraszt munkatársaiból" önéletírókat nevelt, akik irányításával éveken keresztül megörökítették egyéni sorsukat. Gazdag élettapasztalatát, a múz.-ban folyó tud.-os és népművelő munkájának tanulságait, kéziratos és megjelent írásainak bibliográfiájával, vmint mindazok írásaival együtt, akik róla kívántak megemlékezni, 75. születésnapjára (1986) könyvvé szerkesztette egybe. Életművét Ée- tem első fele (1987) c. kis füzetével zárta le. Dolgozatai, tanulmányai az Ethnographia, a Néprajzi Közlemények, az Acta Ethnographica, a Néprajzi Értesítő, a Múzeumi Hírek, a Múzeumi Közlemények hasábjain, a Szántó Kovács Múzeum Évkönyveiben, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványaiban, a nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyvében, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyvében, a Békési Életben, a Békés megyei Múzeumok Közleményeiben, vmint az Orosházi tanyavilág átalakulása c. tanulmánykötetben (1985) jelentek meg. - A Magyar Néprajzi Társaság (1937-től), a TIT helyi szervezetének tagja, tb. tagja (1990). - Móra Ferenc-emlékérem (1972), Orosházáért plakett (1975), Békés M. Közművelődéséért kitüntetés (1976), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (polgári tagozat, 1992), Orosháza díszpolgára (1994). - A múz. alapításának 75. évfordulóján avatták fel fejszobrát az általa megszervezett intézmény falai között (2002. ápr. 26.). F. m.: Orosháza története és néprajza. I—II. Szerk. (Orosháza, 1965); Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán (Néprajzi Közlemények, VII., 1963. 2., 191.); Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán (uo., 1968. 1-2., 225.); Parasztélet a Vásárhelyipusztán. Társszerző (A Békés megyei Múzeumok Közleményei, 1974. Békéscsaba, 1975,682.); A múzeum szolgálatában - Négy évtized Orosháza múzeumában (Békéscsaba, 1986). írod.: Szabó Ferenc: A hetvenéves N. Gy. köszöntése (Békési Élet, 1982.1., 53-54.); Ahogyan ők látták [Gunda Béla, Balassa Iván, K. Kovács László, ifj. Kodolányi János, Hajdú Mihály, Kis István, Csizmadia Imre, Szenti Tibor, Grin Igor, Gulyás Mihály, Koszorús Oszkár, S. Nagy Anikó, Nagy Zoltán írásai N. Gy.-ról és munkásságáról] (in: Nagy Gyula: A Múzeum szolgálatában. Békéscsaba, 1986, 147—176.); Nagy Zoltán: N. Gy. 80 éves - Főhajtás apám előtt (Orosházi Napló, 1991. okt. 15., 5.); Koszorús Oszkár: Emlékezés N. Gy.-ra (Néprajzi Hírek, 1994. 3-4., 126-128.); Szilágyi Miklós: N. Gy.-ra emlékezünk (Néprajzi Hírek, 1994. 3-4., 128-132.). Nagy Zoltán Nagy Gyula (1914. ápr. 9. Inám - 1983. ápr. 14. Gyöngyössolymos): néptanító, múzeumigazgató. - Egerben, a Tanítóképzőben tanult, tanítói oklevelet szerzett (1934). Vadászattörténeti kutatásai alapján írt disszertációjával az ELTE BTK-n doktori oklevelet szerzett (1972). Gyön- gyössolymoson segédtanító, majd tanító (1934-1964), isko-