Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

615 Milleker Újság, 1912. júl. 25.); Pallas XII.: 666.; Szinnyei VIII.: 1395-1397.; Gulyás XVIII.: 1013. Füvessy Anikó Miletz János, tarnói és draskóczi (1841. szept. 8. Tápiógyörgye - 1902. febr. 15. Rákospalota): történész, író, tanár, szerkesz­tő. - Tanulmányait Egerben, vmint bencés papnövendékként Győrött végezte; történe­lem-földrajz szakos tanári képesítését már gyakorló tanárként szerezte (1867). A kis­kunfélegyházi városi katolikus gimn. (1863- 1970), a verseci városi reálgimn. (1870— 1871), a temesvári kir. főreálisk. (1871-1879), a bp.-i II. ker.-i r. k. egy.-i főgimn. (1879- 1880) és a budai állami főreálisk. tanára. Kis­kunfélegyházán az isk.-i régiségtár gondo­zója; a régiségtárból fejlődött ki a Kiskun Múz. Szenvedélyes gyűjtő volt. Értékes, 4000 db pénzből és éremből, 600 db tárgy­ból, 500 kötet könyvből, pecsét-, oklevél- és kéziratgyűjt.-ből álló gyűjt.-ét a Kiskun Múz.-ra hagyományozta. A Délmo.-i Törté­nelmi és Régészeti Társulat alapító tagja, az első vezetőségi tanács résztvevője, a társulat titkára (1874-től), múzeumőr, az érmek és a régészeti leletek leltározója. A társulat köz­lönyének, a Történelmi és Régészeti Értesítő­nek a szerkesztője (1874-től Janky Károllyal, 1876-1880 között egyedül). 1876-tól szer­vezte a múz. kiáll.-ait a vármegyeháztól kapott kis termekben. Erdélyi tanulmány­utat tett, Imecsfalván felkereste a Cserey- gyűjt.-t (1876). 1877 máj.-áig rendezte a római régiségtárat, a kőtárat. Nevéhez fű­ződik a társulat 7 évig gyűjtött és vásárolt anyagának első leltárösszeírása. Bp.-re távozása után kapcsolatait nem szakította meg a társulattal, még 1881 végén is kül­dött felolvasásra szánt anyagot. Több cik­ket jelentetett meg Katona Józsefről (1884— 1887), akihez anyai ágon rokonság fűzte. Középkori tárgyú cikkeit dokumentumok­kal támasztotta alá. - Álnevei: Miletz Szil­veszter, Tarnói, Tarnóczay Iván; betűjelei: M. J, T. M. J„ z-s. F. m.: Gizela első koronás magyar királyné élete (Temesvár, 1875); Chronologiai adatok a magyar kirá­lyok tartózkodásáról Temesváron (Temesvár, 1875); Temes és Arad Vármegyék történelmi és régészeti emlé­kei (Temesvár, 1876); Temesvár hadászati jelentősége (Temesvár, 1877); Torontói vármegye történelmi és régészeti emlékei (Temesvár, 1877; klny. a Történel­mi és Régészeti Értesítőből); Szörény vármegye tör­ténelmi és régészeti emlékei (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1879. V., 13-65.); Bem délmagyarországi hadjárata (Bp., 1882); Katona József családja, élete és ismeretlen munkái (Bp., 1886). írod.: Berkeszi István: A temesvári könyvnyom­dászat és hírlapirodalom története (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1899, klny.); Szinnyei VIII.: 1402-1404.; MÉL II.: 216-217. Bánkiné Molnár Erzsébet, Miklósik Ilona Milleker Bódog; Milleker Felix; Mileker Srecko (1858. jan. 14. Versec - 1942. ápr. 26. Salzburg): régész, helytörténész, múzeumőr. - Szegeden tanítói oklevelet szerzett (1877). Fehértemplomban (1878-tól), majd Versecen tanító (1883-tól). 1877 óta foglalkozott rend­szeresen helytörténeti és régészeti kutatá­sokkal. Megszervezte, és múzeumőrként évekig vezette a verseci múz-ot, és kezelte a könyvtárat (1894-től). Több ezer (főleg őskori) tárgyat gyűjtött össze, és összeállította a dél­vidéki régiségleletek forrásjegyzékét. Részt vett a fehértemplomi múz. megszervezésében is. Régészeti munkái közül kiemelkedik a vatini (Vattina) őstelep feltárása. Számos önálló műve jelent meg m., szerb és német nyelven. Figyelemre méltó vállalkozása a Banater Bücherei c. sorozat, amelyben bánáti helytörténeti kutatásait publikálta (1921-től haláláig; a sorozatban több mint 60 kötete, ill. füzete látott napvilágot). F. m.: Újabb délmagyarországi őstelepek (Temesvár, 1883); Geschichte der kön. Freistadt Werschetz. I—II. (Werschetz, 1886; magyar és szerb nyelven is); Délmagyarország őskori régiségleletei (Temesvár, 1891); Délmagyarország római régiségleletei (Temes­vár, 1892); Délmagyarország a rómaiak alatt (Temes­vár, 1893); Délmagyarország az őskorban (Temesvár, 1894); Délmagyarország őskori régiségleletei. Pótlék (Temesvár, 1895); Délmagyarország régiségleletei a honfoglalás előtti időkből. I—II. (Temesvár, 1897- 1906); A Vattinai őstelep (Temesvár, 1905); Führer durch das Werschetzer Städtliche Museum. (H. n., 1910); Vod po zbirci starina gradskog muzeja u VrScu (Vrsac, 1923; 2. kiad. 1933); Idol od ilovace u VrScu (Beograd, 1925); Kulturgeschichte der Deutschen im Banat. 1716-1918 (Versec, 1930). Irod.: Drobnjakovic, Borivoje M.: Bibliografija radova nacih etnologa. Beograd (H. n., 1930); Willvonseder, Kurt: Felix Milleker (1858-1942)

Next

/
Thumbnails
Contents