Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
601 Méry Szentendre, 1997, 85-94.); Egy Árpád-kori magyar falu leletmentő ásatása. Tiszalök-Rázom, 1950-53. A szöveget gondozta Kovalovszki Júlia (Opuscula Hungarica, II., Bp., 2000). Irod.: Parádi Nándor: Dr. M. I. (Folia Archaeologi- ca, 28., 1977,219-221.); A magyar falu régésze, M. I. Összeállította Kovalovszki Júlia. Szerk. Kocsis Gy. (Cegléd, 1986); MÁÉ II.: 509-512. (Pálóczi Horváth András: M. I.); MÉL III.: 520. Kovalovszki Júlia Merkl Ede (19. sz. közepe - 20. sz. eleje): temészetbúvár, rovargyűjtő, antikvárius. - Temesvárod pénzügyi tisztviselőként dolgozott. A javaslatára (1873. nov.) és kezdeményezésére (1874) létrejött Délmo.-i Természetűid.-! Társulat titkára (Pilcz Ottóval), a társulat évkönyvének szerkesztője (Pilcz Ottóval), a hármas szerkesztőbiz. tagja (1877-től). Több népszerűsítő előadást tartott a társulat vasárnapi délutánjain (a kígyókról, 1874; a barlangok lakóiról, 1875). A Természettudományi Füzetek első évfolyamában jelent meg a maga gyűjtötte korcsbogarakról szóló közleménye (1877-1978). Nagy rovargyűjt.-ét felajánlotta ajándékul a társulatnak (1878). Hozzáfogott Temesvár és a Temes folyó mente rovarainak begyűjtéséhez (Hosztinszky Károllyal, 1879). A társulat megvásárolta lelőhely szerint csoportosított rovargyűjt.-ét (1902). Az Orsz. Főfelügyelőség megbízásából Linţia Dénessel együtt gyűjtötte a múz. részére a Délvidék madárvilágát, ill. a bánsági hegyvidék lepkefaunáját (1907-től). írod.: König Frederic-Nadra Emil: Aspecte privind istoricul Secţiei de ţtiinţe Naturale a Muzeului Banatului (Tibiscus, ţt. Nat., 1974, 169-182.); Szinnyei VII.: 1114.; Gulyás XVIII.: 831. Miklósik Ilona Méry Etel József (1835. márc. 4. Magyar- Szölgyén - 1883. máj. 25. Győr): bencés tanár, régész, múzeumőr. - Belépett a bencés rendbe (1851), áldozópappá szentelték (1857). Gimn.-i tanár Pápán (1857-1862), majd Győrött, a bencések főgimn.-ában. Átvette a Rómer Flóris távozása óta gazdátlan gimn.-i régiségtár vezetését (1864-től). Kapcsolatot épített ki a győri és Győr környéki műgyűjtőkkel (Fábry Nándor, Hercz József, Milkovits János, Kálóczy Lajos), s együttműködött Ebenhöch Ferenc kanonokkal, aki régészeti munkáját segítette. A régiségtárnak új bútorokat vásárolt, növelte a kiáll, nyitva tartásának idejét. A lakosságot is bevonta a műtárgyállomány gyarapításába; a Győri Közlönyben és a Pannonhalmi Szent- Benedek-rend Győri Főgimnáziumának Értesítőjében közölte azok nevét, akik muzeológiai értékű tárgyat ajándékoztak a gyűjt.-nek. Kezdetben mindent gyűjtött, később megkülönböztetett szerepet adott a természettud.-i tárgyaknak és a helytörténeti emlékeknek. A M. Orvosok és Természetvizsgálók XVII. vándorgyűlése (Győr, 1874) résztvevőinek bemutatta a régiségtári gyűjt.-t, előadást tartott a győri vár középkoráról és a székesegyház műkincseiről. Több fejezetet írt a vándor- gyűlés alkalmára megjelent megyemonográfiába. Az 1850-es évek végén, a hatalmas földmunkákkal járó beruházások során, Győrben több helyen felszínre került régészeti leletek többsége bekerült a bencés múz.-ba. ~ feltárásokat végzett a Mosoni- Duna partján (a mai Vagongyár területén; római kősír, 1872), a Kálvária környékén, a GySEV (Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút) állomása és a szárnyvonal kiépítése területén (hamvasztásos kelta és római temető, 1875). Múzeumőri szolgálata idején a műtárgyak száma ötszörösére emelkedett; a gyűjt, természettud.-i anyaga több mint 22 000, a régészeti, numizmatikai és helytörténeti tárgyak száma csaknem 34 000 db-ra nőtt. A múz. törzsanyagát képezték az akkor bekerült őskori csiszolt kőeszközök, az Ebenhöch kanonok által adományozott, görög, római, bizánci pénzeket magában foglaló érem- gyűjt. (1877). ~ elkészítette a város területéről előkerült római kori feliratos kövek leírását és kataszterét. Rómer Flóris orsz. felhívására begyűjtötte az 1872. évi törvény alapján felszámolt céhek emlékanyagát (39 céhláda, iratok, jelvények, edények, céhzászlók), amelyből hazai és nemzetközi viszonylatban értékes, egyedülálló gyűjt, jött létre. Irodalomtörténeti és szépirodalmi munkássága is számon tartható; megírta Révai Miklós életrajzát, több cikkben foglalkozott a Kisfa- ludyak életével és munkásságával. F. m.: Sorozata azon termények s ritkaságoknak, melyekkel a főgymnásiumi museum tára ez évben szaporodott (Pannonhalmi Szent-Benedek-rend Győri
