Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
Málik 586 faktora (1941-től), Kner Imre legfőbb munkatársa, majd az üzem vezetője (1955 tavasza-1963 vége; nyugdíjba vonulásáig). A Kner-nyomda alapításának 75. évfordulója alkalmából nyomdatörténeti kiáll.-t készített (1957), s ettől fogva szorgalmazta egy múz. létrehozását. Nyugdíjasként a leendő múz. anyagát rendezgette, majd a nyomdában, Kner Imre egykori dolgozószobájában létrehozott egy kis „házi múz."-ot (1960-as évek közepe). Részletes és alapos jegyzéket készített az általa összegyűjtött és megőrzött muzeális anyagokról, könyvekről, dokumentumokról (1965-1967). Sokat tett a kneri könyvművészeti hagyományok ápolásáért, megmentéséért, megőrzéséért és átörökítéséért. - A Kner Imre egykori lakóházában berendezett Kner Nyomdaipari Múz. csak ~ halála után nyílt meg (1970). írod.: Egy évszázad mezsgyéjén: A Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története (Gyo- ma, 1982); Füzesné Hudák Julianna: Élő örökség (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei, 27. Gyo- maendrőd, 1995). Füzesné Fludák Julianna Málik József, pogányszentpéteri (1849. aug. 5. Zilah - 1901. márc. 11. Sepsiszentgyörgyi: tanár, iskolaigazgató, lapszerkesztő, nyomdaigazgató, múzeumi igazgatóválasztmányi elnök. - Mindkét felesége révén Gyárfás Győzőnek, a Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi tagjának sógora. - Olmützi katonai szolgálatát követően Kolozsváron, a ref. főgimn. jogi tanf.-án alapvizsgát tett, tanulmányait megélhetési gondok miatt nem folytathatta. Bp.-en elvégezte a ref. teológiát (1873). A sepsiszentgyörgyi Ref. Székely Mikó-Koll. tanára, a következő évtől az újonnan megalakult városi felsőbb leányisk. (utóbb polgári leányisk.) ig.-ja. A Jókai- nyomda Rt. vezérig.-ja. Sepsiszentgyörgyi ref. egyházi főgondnok, városi képviselő- biz.-i tag, több egyesület tagja, vezetőségi tagja. A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi elnöke; a múz. Értesítőiében közölte a Daczó család néhány 17. sz.-i oklevelét. - Teológus diákként az Üstökös, a Hon bedolgozója, később a Székely Tanügy regionális pedagógiai szaklap, a Herrmann Antal alapította Nemere, vmint az általa és Császár Bálint polgármester által alapított Székely Nemzet (az egyik legjobb vidéki m. lap, a Székelyföld regionális politikai lapja) szerkesztője (1882 utolsó napjaitól). Részt vett Háromszék vm. Emlékkönyve megírásában és szerkesztésében (Sepsiszentgyörgy, 1899). - A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum épületén emléktábla (2001), bent életrajzi ismertetés őrzi emlékét, írod.: M. J. emlékére (Sepsiszentgyörgy, 1901); Szinnyei VIII.: 449—450.; MÉL II.: 131.; Gulyás XVIII.: 396-397. Boér Hunor Málits Mihály — Marosi Arnold Malonyai Dezső (1866. máj. 3. Pest - 1916. ápr. 22. Bp.): író, művészettörténész. - A kolozsvári egy.-en m.-francia szakos tanári oklevelet szerzett. Bp.-en tanított (1892-től). 1893-tól Párizsban élt, művészet- történetet tanult. 1897-től néhány évig ismét Bp.-en az V. ker.-i Főreálisk. tanára. Szépirodalmi, kritikai munkákat írt, ezeknél azonban jelentősebb a m. művészet kutatása terén végzett munkássága. Kiterjedt adatgyűjtő tevékenységet folytatott. Erős kapcsolatok fűzték azokhoz a 20. sz. elején működő képzőművész körökhöz, közöttük a „gödöllői"-ekhez, akik a szecesszió hatása alatt a népművészetben keresték a m. nemzeti iparművészet jövőjét. Munkatársaival összegyűjtötte, és öt kötetben, régiók szerint csoportosítva kiadta a magyarság népművészetét bemutató anyagát. (Az ötödik kötet már halála után jelent meg.) Ez a kiadvány a m. díszítőművészet máig nélkülözhetetlen forrása. A hatalmas gyűjt.-t a Néprajzi Múz. Ethnológiai Adattára őrzi. - A Petőfi Társaság tagja. E m.: Munkácsy Mihály élete és munkái (Bp., 1898); A tardói medvehajtás. Regény (Bp., 1902); Med- nyánszky (Bp., 1904); A magyar képírás úttörői (Bp., 1905); A fiatalok (Bp., 1906); Szinyei Merse Pál (Bp., 1910); A magyar nép művészete. I-V. (Bp., 1907- 1922; hasonmás kiad. Bp., 1984-1987; CD-ROM- on is megjelent). írod.: Lázár Béla: A tegnap, a ma és a holnap (Bp., 1900); dr. m. 1.: M. D. (Ethnographia, 1916); Sziny- nyei VIII.: 469-471.; MÉL II.: 132.; Gulyás XVIII.: 404-406. - MNépLex (téves adat: a bp.-i egy.-en tanult!). Kodolányi János, ifj.
