Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
573 Lükő Mivel a Zemplén Múz. anyaga 1945 után Borsiban maradt, a levéltár gyűjtötte és őrizte a vidéken előkerült régészeti emlékanyagot, jelentős honfoglalás kori tárgyakat, amelyeket ~ az MNM-nek adott át az 1950- es években. F. m.: A mi hőseink (Nagykanizsa, 1915); A pápaválasztás jogtörténete és tételes joga (Nagykanizsa, 1914). írod.: Hőgye István: Neves újhelyiek. L. J. (Sátoraljaújhely, 1986); Gulyás: XVII.: 1262. Hó'gye István Lumnitzer István; Lumniczer (1747 Selmecbánya - 1806. jan. 11. Pozsony): orvos, botanikus. - Egy.-i tanulmányait Nagyszombatban, Jénában és Halléban végezte; a nagyszombati egy.-en orvostudori oklevelet szerzett (1777). Szentgyörgyön (Pozsony- szentgyörgyön), majd Pozsonyban gyakorló orvos, utóbb - haláláig - pozsonyi városi (tiszti) főorvos. A napóleoni seregek által behurcolt tífuszjárvány áldozata lett. - Képzett botanikus volt. Hivatása alig engedte, hogy távolabbi helyeket felkeressen, így főként Pozsony környékén gyűjtött. Fő műve, a Flora Posoniensis a város és környéke növényzetének első, kimerítő ismertetését adja; különösen értékessé teszi, hogy benne az 1008 virágos faj mellett 286 virágtalant is fölsorolt. A mohákat az akkor már híres, brassói születésű Hedwig János, lipcsei egy.-i tanár („a mohok Linnéje") határozta meg. — herbáriumát Lamberg gr. adományozta az MNM-nek (1826). A 2300-nál több lapot számláló gyűjt, két részből áll. Egyik fele a Flora Posoniensis alapját képezi, a másik Pozsonyon kívüli gyűjtéseit, ill. a másoktól - Kitaibel, Wolny Stb. - kapott lapokat tartalmazza, köztük kerti és ritka kultúrnövényeket. Herbáriuma a harmadik legrégebbi a M. Természettud.-i Múz. Növénytárában. Az általa leírt néhány faj közül ma is érvényes a Hieracium echioides Lumn. Számos növényt neveztek el róla. - A Regens- burgi Botanikai Társaság tagja. F. m.: Dissertatio inauguralis de rerum naturalium adfinititatibus... (Posonii, 1777); Flora Posoniensis exhibens plantas circa Posonium sponte crescentes... (Lipsiae, 1791). Irod.: Búnké. Zsuzsa: Herbarium Lumnitzeri- anum (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 83., 1991); Kanka Károly: Kitűnő, Pozsonyban lakozott orvosok és természetbúvárok (in: Pozsony és környéke. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1865. évben Pozsonyban tartott XI. nagygyűlésének emlékéül. Pozsony, 1865, 233-241.); Gombocz Endre: A magyar botanika története (Bp., 1936,241-244.); Szinnyei VIII.: 130-131.; MÉL II.: 104. - (Egyes forrásokban eltérő születési adatok: 1750 Besztercebánya, ill. halálozási év: 1805!). Szollát György Lux Kálmán (1880. febr. 14. Bikás - 1961. dec. 21. Bp.): építész, restaurátor, ásványgyűjtő. - A bp.-i József Műegy.-en okleveles építészmérnökként végzett (1901), doktori oklevelet szerzett (1914). A bp.-i József Mű- egy. Középkori Építési Tanszékének adjunktusa, majd a Műemlékek Orsz. Biz.-ának munkatársa (1906-1919), közben a József Műegy.-en magántanárrá képesítették (1917). Állásából 1919. évi működése miatt távoznia kellett, s néhány évig megvonták tőle a venia legendit. Magánépítész (1935-ig), a Műemlékek Orsz. Biz.-ának műszaki főtanácsosa, majd főépítésze. A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. ny. rk. tanára (1950), majd a BME tanára. Több jelentős épület (pl. a lillafüredi palotaszálló) tervezője, emellett számos ásatást (esztergomi vár, Margit-szigeti apácakolostor, visegrádi kir. palota) és műemléki restaurálást (bp.-i belvárosi plébániatemplom) irányított. - A 20. sz. első felének egyik legjelentősebb mo.-i ásványgyűjtője. Kollekcióját részben a M. Állami Földtani Int., részben az ELTE Ásványtani Tanszéke vásárolta meg. - Az MTA Archeológiái Biz.-ának tagja. F. m.: A Selmecbányái óvár (Bp., 1914); Árpádkori építészeti maradványok Óbudán (Bp., 1916); A budai várpalota Mátyás király korában (Bp., 1920); Visegrád vára (Bp., 1932); A budapesti belvárosi plébániatemplom (Bp., 1934). Papp Gábor Lükő Gábor; ered. (1926-ig) Becker (1909. nov. 4. Komárom - 2001. ápr. 21. Bp.): etnográfus, múzeumőr, múzeumigazgató. - Mivel apja, Becker Ádám nem tett hűségesküt a cseh-szlovák államnak, kiutasították Csehszlovákiából. Gyulán, majd Bp.-en, a VIII. ker.-i Zrínyi Miklós Reálgimn.-ban töb
