Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
571 Löfkovits Lovassy Sándor (1855. okt. 28. Abony - 1946. júl. 8. Keszthely): tanár, biológus, múzeumszervező. - Debrecenben, a pallagi Orsz. Gazdasági Felsőbb Tanint.-ben gaz- dász oklevelet (1874), Bp.-en a M. Kir.-i Tu- dományegy.-en természetrajz-vegytan-földrajz szakos középisk.-i tanári (1878), majd doktori oklevelet szerzett (1884). Nagyrőcén (Gömör vm.) polgári isk.-i tanár, majd a Keszthelyen a M. Kir. Gazdasági Tanint. tanára (1889-től), ig.-ja (1916-1921; nyugállományba vonulásáig), ezután a Balatoni Múz. ügyeit intézte. Múzeumvezetői tisztéről 1941-ben mondott le. - Keszthely legnagyobb egyéniségei közt tartják számon. Tanított gazdasági állattant, ásványtant, földtant, s részt vett a növénytan, a növény- kortan oktatásában is. Megszervezte és felállította a keszthelyi Természetrajzi Tanszék gyűjt.-ét, botanikus kertet létesített. A Balaton, a Kis-Balaton és a Keszthelyi-hg. gazdag faunáját tanulmányozta. Számos publikációja a rovartannal kapcsolatos, s kiemelkedően magas szinten művelte a madártant. AII. Nemzetközi Ornitológiái Kongresszusra összeállította a m. tojásgyűjt.-ek katalógusát (1891). A M. Ornithológiai Központ (MOK) megbízta a balatoni madárvilág figyelőszolgálatának kiépítésével (1894); tevékenységét Herman Ottó, a MOK vezetője „rendes megfigyelő", majd 1. tagsági oklevéllel ismerte el (1897). Nyugdíjasként fejezte be Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik c. nagy művét (1927). A 19-20. sz. fordulóján a Hévízi-tóba betelepítette a trópusi tündérrózsákat. Az 1898-ban kezdeményezésére megalakult Balatoni Múz.-i Egyesület első elnöke (1941-ig); részt vett a gyűjtőmunkában, s hosszú évek munkájával elérte, hogy 1935-re elkészült a Balatoni Múz. épülete. Rendkívül termékeny szakíró volt, a Keszthelyi Hírlapban közűiteken kívül több száz kisebb-nagyobb cikke jelent meg a Természettudományi Közlönyben, a Mathematikai és Természettudományi Értesítőben, A Természet, az Aquila stb. hasábjain. A Keszthelyi Hírlap szerkesztője (1892-1904). - Lakóházát tábla jelöli, ugyancsak emléktábla őrzi emlékét Hévízen, a tó közelében. Szobra a Balatoni Múz. előtt áll. Veszprémben gimn. viseli nevét. F. m.: Adatok Gömör megye madárfaunájához (Bp., 1882); Az ornithológiai kiállítás magyarországi tojás- és fészekgyűjteményének katalógusa (Keszthely, 1891); A keszthelyi Hévíz tündérrózsái (Bp., 1908); Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Zoológusok, mezőgazdák, erdészek... használatára (Bp., 1927); Az Ecsedi-láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedeiben (Bp., 1931). írod.: Füzes Miklós: Dr. L. S. élete és munkássága (Georgikon 175. Szerk. Sági Károly. Bp., 1972); Sági Károly: Hetven éves a keszthelyi Balatoni Múzeum (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 8., 1969, 11-38.); Szelestei Tamás-Sáringer Gyula-Müller Róbert-Szabó István-Kölös Gábor: L. S. életműve (in: „Régi fénynél új szövétneket". Szerk. Kardos József, Laczkó András. Hévízi Könyvtár, 6. Hévíz, 1995); Szinnyei VII.: 1431- 1434.; MÉL II.: 92.; ZalaiLex, 136-137.; MÁÉ II.: 410-412. (Pintér János: L. S.); MTL: 543-544. Németh József Löfkovits Arthur (1863. máj. 10. Nagyvárad - 1935. ápr. 27. Debrecen): ékszerész, műgyűjtő, múzeumalapító. - Debrecenben felső kereskedelmi isk.-t végzett. Önálló ékszerészüzletet nyitott a debreceni Piacz utcában (1883. márc.). A korabeli Mo. legtekintélyesebb ékszerészei közé tartozott, kiváló üzleti érzéke révén jelentős vagyonra tett szert. Üzletének felvirágzását nagyban elősegítette Laczkó Adolf bp.-i ékszerész, egy császári és kir. udvari szállító cég főnöke leányával, Laczkó Margittal kötött házassága (1892). A millennium közeledtével műhelyében a díszmagyar ruhák ékszergarnitúráit is készíteni kezdte. A millenniumi kiállón (1896) bemutatott ékszereiért állami ezüstérmet kapott. Rendszeresen részt vett a bécsi, pesti és kolozsvári árveréseken. Az 1880-as évek végétől már nemcsak a szakmájához tartozó ékszereket, ötvöstárgyakat gyűjtötte tudatosan, hanem a különböző korok régészeti leleteit, numizmatikai anyagot, fegyvereket, ásványokat is. Ezekből számos darabot a Debreceni Ref. Koll. régiségtárának és a bp.-i MNM-nek ajándékozott. Az MNM ig.-őre, Hampel József enge-