Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
553 Lázár Szilágyi Erzsébet fasor 13-15.) 2000-ben emléktáblát avatott a M. Hidrológiai Társaság. F. m.: A Duna 1838. évi árvize (Bp., 1938; klny. A Pest-budai árvíz 1838-ban c. könyvből); A Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottsága (Hidrológiai Tájékoztató, 1973); A vízépítéstan első magyar nyelvű kézikönyvei (Hidrológiai Közlöny, 1983. 2.); Péch József és munkájának emlékezete (Vízügyi Közlemények, 1979. 1.); Francia és orosz kapcsolatok a magyar vízügyek múltjában (uo., 1983.1.). írod.: Keller, R.: Woldemar Lászlóffy (Beiträge zur Hydrologie, 1982); Vágás István: Dr. L. W. (Hidrológiai Közlöny, 1984.2.); Károlyi Zsigmond: L. W. (Technikatörténeti Szemle, 1986); Jacquet, J.: L 'oeuvre de Woldemár Lászlóffy (La Houille Blanche, 1989. 5.); MÉL IV: 551.; MTL: 527-528. Fejér László Latinovits Géza, borsodi és katymári (1863. jún. 15. Bp. - 1927. febr. 19. Katymár): földbirtokos, politikus, amatőr régész. - Bécsben és Bp.-en jogi tanulmányokat folytatott. Bács város országgyűlési képviselője (1897). A Bács-Bodrog vm.-i Történelmi Társulat újjászervezője, majd alelnöke. Szenvedélyes világutazóként bejárta Német-, Olasz-, Francia-, Svéd-, Oroszo.-ot, Angliát, Norvégiát, a Balkán országait, Tuniszt, Szíriát, Palesztinát, Brit-Indiát és Ceylont; irodalmi munkássága főként útleírásaiban nyilvánult meg, amelyeket számos lapban ( Egyetértés, Pesti Hírlap, Fővárosi Lapok, Vasárnapi Újság, Budapesti Hírlap, Bácska stb.) közölt. A vm. területén régészeti kutatásokat vezetett; jelentős mértékben hozzájárult a vm.-i történelmi társulat múz.-i gyűjt.-ének gazdagításához. A családi levéltárat az MNM-ben helyezte el. írod.: Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye. II. (Bp., 1909); Káich Katalin: Bács-Bodrog vármegye Történelmi Társulata, 1883-1918 (Újvidék, 1980); Szinnyei VII.: 848-849.; Gulyás XVIII.: 75-76. Pejin Attila Lauringer Ernő (1883. jan. 1. Kőszeg - 1944. okt. 30. Sopron): gimnázium- és múzeumigazgató, tanügyi főtanácsos. - Egy.-i tanulmányait Bp.-en, Kolozsvárott és Lipcsében végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegy.-en történelem-földrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1906). Többször járt külföldi - elsősorban németo.-i - tanulmányúton. Kisszebenben, Brassóban és Szentgotthárdon tanított, majd a soproni állami főreálisk. tanára (1911-től), ig.-ja lett (1919-1941; nyugdíjba vonulásáig); közben a soproni múz. őre (1914-től), majd másodállásban főőre, azaz ig.-ja (1916-1955). Az 1918-ban bezárt, majd 1923. aug. 23-án újra megnyitott múz. élén sok nehézséggel kellett megküzdenie, az intézményt az I. vh. és a forradalmak nehézségei után kellett rendbe hoznia. Igazgatása alatt tisztázódtak az intézmény zavaros tulajdon- jogi és felügyeleti viszonyai; a Sopronm.-i Régészeti Társulat által létrehozott városi múz. 1922-ben került Sopron törvényhatósági jogú város kezelésébe. Tízévi működés után a múz.-ot felújították. Irányításával állították fel a római kori Sopron legértékesebb leletét, az ún. capitoliumi triász, Jupiter, Juno és Minerva kétszeres embernagyságú szobrait (1937). Vezetése alatt készült el a múz. természetrajzi pavilonja, mely a II. vh. idején elpusztult. Számos soproni vonatkozású cikket, érmészeti és archeológiái tanulmányt jelentetett meg helyi és orsz. lapok, folyóiratok hasábjain. A Soproni Szemle szerkesztőbiz.-i tagja. F. m.: Közintézményeink történeti fejlődése (Szent- gotthárd, é. n.; 2. kiad. Szentgotthárd, 1922); Sopron szabad királyi város emlékérmei (Soproni Szemle, 1943); Az intézet története (in: A soproni állami Széchenyi István reáliskola 51. sz. értesítője. Sopron, 1926); A rekonstruált capitoliumi trias-szobrok Sopron város múzeumában (Sopron, 1937). írod.: Augusztinovitz Elemér: L. E. (Soproni Szemle, 1944); Domonkos Ottó-Kömyei Attila: A 125 éves Soproni Múzeum (Sopron, 1992,22-24.); MÉL II.: 42.; Gulyás XVIII.: 86. Tóth Imre Lázár Jenő (1903 Pozsony - 1964. dec. 21. Bp.): gépészmérnök, amatőr régész, „adományozó". - Édesapja, Lázár Ferenc az 1911-től működő Ság hegyi Bazaltbánya Rt. gazdasági vezetője és társtulajdonosa. - A bécsi egy. mérnöki karán szerzett oklevelet. A Ság hegyi bánya pénz- és műszaki ügyeinek egyszemélyi vezetője (1935-től). A bánya államosítását követően Pestre költözött, s a Szilikátipari Vállalat főmérnökeként dolgozott. A kőbányászat elismert hazai szaktekintélye. A régészeti leletek gyűjtésének fontosságára Holéczy Zoltán celldömölki
