Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
551 László mányegy.-en tanult (1925-1930); közben kiáll.-i célból rendezte - a Székely Nemzeti Múz. jubileumát előkészítve - a növény- és madártani gyűjt.-t, leltározta, konzerválta, cédulázta az őslénytani, zoológiái, néprajzi, régészeti anyagot, rendezte az olvasótermet, a képzőművészeti kiáll.-t, vezette a látogatókat. Részt vett az egységes kolozsvári m. egyetemista szervezet létrehozásában (1929). Szülővárosába visszatérve (1930) a Székely Mikó-Koll. természetrajz-földrajz szakos tanára és a Székely Nemzeti Múz. őre (1931-1932), ig.-választmányi jegyző. Műsoros esteket szervezett az Erdélyi Fiatalok c. lapnak (Brassó, Sepsiszentgyörgy, Kéz- divásárhely, Kovászna, Csíkszereda), amelyeken maga is előadott. Csutak Vilmos, a Székely Nemzeti Múz. ig.-ja nagynevű apja és a maga utódját kívánta kinevelni belőle. Az első szervezett mo.-i turistacsoport vezetője Erdélyben (1930). Jelentős néprajzi és botanikai gyűjtéssel (400 herbáriumi lap) gazdagította a múz. gyűjt.-eit. Lepidep- torológiai-entomológiai gyűjtőutakon vett részt Diószeghy Lászlóval és Köntzei Gerő- vel együtt (1931; Sugásfürdő, Rétyi Nyír, Kommandó-Gór-havas, Szt. Anna-tó-Mo- hos). Diószeghy útbaigazításával és felszerelésével egyedül is gyűjtött (1932). Megkezdte édesapja erősdi ásatási anyagának rendezését és restaurálását. Életének utolsó négy évében mintegy harminc közéleti cikke, ismeretterjesztő írása jelent meg az Ifjú Erdély, a Székely Nép, az Erdélyi Fiatalok hasábjain; az utóbbi lapnak alapító főmunkatársa is volt. Váratlanul öngyilkos lett, búcsúlevelében legjobb diákjai öt évig történő jutalmazásáról végrendelkezett. Sírjára Szervátiusz Jenő faragott kopjafát, írod.: Berde Zoltán: L. J. (Gyökerek, Sepsiszentgyörgy, 1968.2., 83.); Kónya Ádám: A Mikóból indultak (Sepsiszentgyörgy, 2000,63-64.); Az Acta - 2000/2 dolgozatai (Sepsiszentgyörgy, 2002). Boér Hunor László Kálmán (1900. dec. 4. Sepsiszentgyörgy - 1996. szept. 23. Kolozsvár): botanikus, mikológus, közgazdász, tanár. - László Ferenc (1873-1925) fia; testvérei: László Dezső (1904-1973), László József (1902-1932), ifj. László Ferenc (1910-1992), nagybátyja László Árpád (1879-1933). - A Székely Mikó-Koll.-ban érettségizett (1919). Apja nem engedte Mo.-on tanulni, így a még m. tannyelvű kolozsvári kereskedelmi akad.-t végezte el (1922). Az Erdélyi Banknál (1922-1925), majd a Brassói Nép-, ill. Köz- gazdasági Banknál dolgozott (1925-1948). A Brassói Székely Társaság főtitkára (19301940), a Brassói Könyvtár Egylet titkára. A kolozsvári Bolyai Tudományegy.-en köz- gazdasági és pedagógiai oklevelet szerzett (1948). A brassói gazdasági-közigazgatási, majd a pénzügyi középisk. tanára, alig.-ja. Az isk. megszűnése után a brassói Mező- gazdasági Bank Brassó és Hunyad tartományi főellenőre (1957-1961; nyugdíjazásáig). Ezután Kolozsvárra költözött. A Kolozsvári Szabadegy. gombaismereti koll.-ának szervezője, előadója. A brassói, majd a kolozsvári ref. egyház presbitere, egyházm.-i képviselő, a Kolozsvár-hidelvei ref. egyház főgondnoka. - 1915-1916-ban botanikai gyűjtést folytatott apjával a Székely Nemzeti Múz.-nak (338 lapon 273 faj virágos növény, 10 háromszéki és Tusnád környéki gyűjtési helyről). Az 1934. évi hargitai expedíció szervezésekor ismerkedett meg Köntzei Gerő entomológussal és Soó Rezső botanikussal. 1935-ben bp.-i botanikusokat (Sze- pesfalvy János, Kőfaragó-Gyelnik Vilmos) szervezett be a következő, csomádi-dél-har- gitai expedícióra; 1936-ban a Büdös környékén egyedül folytatta a gyűjtést. A Székely Nemzeti Múz. 90. évfordulójára és édesapja emlékére a Kovászna M.-i Múz.-nak (a SzNM utódintézményének) adományozta maga- sabbrendű növényeinek 3400 lapos herbáriumi gyűjt.-ét (1222 faj) és 64 természetrajzi tárgyú művet (1969). 1955 után áttért a nagygombák kutatására (601 új fajt fedezett fel). Ugyancsak édesapja emlékére a Székely Nemzeti Múz. Alapítványnak adományozta - Románia legnagyobb - gombagyűjt.-ét (1995; 4114 példány, 1150 faj), amely a Kovászna M.-i Múz.-ba került letétbe. M., német és román nyelvű tud.-os dolgozatait bel- és külföldi szaklapokban publikálta (Zeitschrift für Pilzkunde [Karlsruhe], Studii şi cercetări de biologie [Bukarest], Notulae botani- cae, Contribuţii botanice [Kolozsvár], Mikológiái Közlemények [Bp.], Aluta [Sepsiszentgyörgy]). -A bp.-i Orsz. Erdészeti Egyesület Mikológiái és Faanyagvédelmi Társaság
