Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

L

543 Lányi Családi galériák útja a közgyűjteménybe (in: Fő­úri ősgalériák, családi arcképek a Történeti Kép­csarnokból. Szerk. Buzási Enikő. Bp., 1988); Szinnyei VII.: 704-706.; MÉL II.: 26. B. Nagy Anikó Láng Adolf Ferenc (1795 Pest - 1863. nov. 23. Pozsony): gyógyszerész, botanikus. - Egerben gyógyszerészgyakornok, majd a pesti egy.-en gyógyszerész oklevelet szer­zett (1816). Pesten gyógyszertár-tulajdonos (1828-tól). Nyitrára költözött (1832), ahol gyógyszertárat nyitott. A vm.-i és a városi közélet aktív résztvevője; Nyitra város ta­nácsnoka (1834), városi kapitány (1844) és a vm. táblabírája, majd vm.-i pénztárnok (1849-1850). Megalapította és szerkesztette az első m. nyelvű gyógyszerész szaklapot, a rövid életű Gyógyszerészi Hírlapot (1848). Ké­sőbb Nagy József vm.-i fizikussal együtt szerkesztette a Magyarhoni Természetbarát c. folyóiratot, amely német nyelven is megje­lent (1856-1857). Az 1850-es évek végén Po­zsonyba költözött; az ottani orvos-ter- mészettud.-i társulat tagja, pénztárnoka (1860). Főképpen a botanika érdekelte; anyagi lehetőségei megengedték, hogy Mo. területén nagy utazásokat tegyen, és növé­nyeket gyűjtsön. Támogatta a hazai növény­tani kutatásokat, pl. támogatásával jelent meg Rochel Antal bánáti flóraműve. Sadler Józseffel és Rochel Antallal együtt Mo. teljes képes természetrajzának kiadását tervezte. Több új hazai növénytaxont fedezett fel és írt le a regensburgi Sylloge plantarum a socie­tate botanicorum ratisbonensi editaban (1824, 1828). Sok adata mások, pl. Sadler, Heuffel, Reichenbach munkáiban jelent meg. Csigá­kat, kagylókat és ásványokat is gyűjtött, ér­dekelte az állattan is. Gazdag, mintegy 60 ezer példányból álló herbáriumának egy ré­szét a M. Természettud.-i Múz. Növénytárá­ban őrzik. - Az MTA 1. tagja (1858). Több hazai és külföldi tud.-os egyesület válasz­totta tagjává, pl. a regensburgi botanikai társaság, a Schlesische Gesellschaft für Vaterländische Kultur, a bécsi állattani és növénytani egyesület, a nürnbergi termé­szetrajzi társulat. F. m.: Rövid physiognomiája a növényországnak Magyarhonban (Magyar orvosok és természetvizs­gálók munkálatai. VII. Pest, 1846). írod.: Knöpfler Vilmos: Emlékbeszéd L. A. F. felett (M. orvosok és természetvizsgálók munkálatai. XI. Pest, 1866); Gombocz Zoltán: A magyar bota­nika története (Bp., 1936); Szinnyei VII.: 713-716.; MÉL II.: 26.. Kováts Dezső' Lángh Aranka Mária: — Fejérváryné Lángh Aranka Mária Lantos László (1940. dec. 18. Mohács ­1992. jún. 21. Bp.): asztalos, vászonkép-kon- zervátor, dublírozó. - A Szépművészeti Múz.- ban dolgozott (1969. ápr. 1-jétől), kezdet­ben dublírozó munkát végzett. A M. Képző- művészeti Főisk. Res­taurátorképző Int.- ében tanult. Műhelyé­nek modernizálása során egy Peter Koch- féle, elektromos üze­melésű vákuumprést kapott (1970), amely­nek segítségével jelentős mértékben tökélete­sedett a múz. képeinek dublírozása. 1972-től új rendszerű feszítőkeretet használt, amely­nek alkalmazása megszüntette a hagyomá­nyos ékrámák hibáit. Külföldi tapasztalatok átvételével elsőként alkalmazott papírfeszíté- ses eljárást, ami a préselés veszélyeinek ki­küszöbölésével előrelépést jelentett a vászon­képek konzerválása terén. Jelentősebb mun­kái: A. Tilborch: Az orvos műhelye; Olasz mes­ter (18. sz.): Salome Szt. János fejével; Matteo Cereso: A megkötözött Krisztus; J. M. Rott- mayr: Szt. Ágoston könyörgése a pestisveszély elmúlásáért; A. Gentileschi: Jachel és Sisera c. képeinek dublírozása. Kari von Piloty Nero Róma romjain c., nagyméretű festményének konzerválása során egy több négyzetméteres vászonpótlást végzett el mesterien, úgy, hogy a varratokat nem lehet észlelni, írod.: Móré Miklós: Adatok a Szépművészeti Mú­zeum gyűjteményeinek gondozásáról és a restau­rátor-osztály múltjáról (Múzeumi Műtárgyvéde­lem, 4., 1977, 25.). Móré Miklós-Vozil Irén Lányi Béla (1879. szept. 30. Sándorfalva - 1918. okt. 26. Trencsén): botanikus. — Apja,

Next

/
Thumbnails
Contents