Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
541 Lambrecht címzetes ny. rk. tanárként megbízták a pécsi Erzsébet Tudományegy.-en az őslénytani tárgyak mellett néprajzi előadások megtartásával és a Néprajzi Int. (Tanszék) megszervezésével. Oktató- és szervezőmunkáját elkezdte, de terveit halála miatt nem valósíthatta meg. - Amellett, hogy az őslénytan modern biológiai irányzatának világviszonylatban is kiváló képviselője és a m. néprajz szorgos munkása volt, a tud.-os munkálkodáson kívül, előadások és cikkek formájában széles körű népszerűsítő és ismeretterjesztő tevékenységet is kifejtett. Megalapította és szerkesztette a Búvár c. folyóiratot (1935-1936), a megjelenésük idején nagy olvasottságnak örvendő könyveivel is a közművelődést szolgálta. Muzeológiai (gyűjtőkről, gyűjt.-ékről, múz.-okról és kiáll.-okról szóló) írásai - a már említetteken kívül, többek között - a következő lapokban jelentek meg: Aquila, Barlangkutatás, Budapesti Hírlap, A Budapesti Hírlap Vasárnapja, Búvár, Délvidéki Lapok, Deutsche Illustrierte Rundschau, Földtani Közlöny, Magyarság, Natur und Museum, Pancsova és Vidéke, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Új Magyar Szemle, Az Újság Vasárnapja, Világ. A Zoológiái Lapok X. kötetének segédszerkesztője (1908), a Búvár (1935-1936), a Természettudományi Közlöny (1919), vmint könyvek és sorozatok (A gondolat úttörői. I—II., 1923-1925; írók és könyvek; Ma és holnap. I-VIIL, 1927-1929; A magyarság évkönyve. 1925; A műveltség útja. I-XV., 1928-1933; A világirodalom anekdota- kincse. Varró Istvánnal. I—II. Bp., 1922-1923) szerkesztője. A Magyarság (1920-1926) belső munkatársa és tud.-os rovatvezetője, a Literatura c. lap Tudományos gyűjtemény rovatának vezetője (1926-1928), a Budapesti Hírlap és több tucat folyóirat, újság külső munkatársa, az Új Idők Lexikona munkatársa. Ter- mészettud.-i könyveinek, tanulmányainak, vmint több száz lapban napvilágot látott cikkeinek bibliográfiája 1646 tételt tartalmaz. - A Nemzetközi Őslénytani Társaság tagja, az Amerikai Madártani Társaság, az Angol Őslénytani Társaság, a Bajor Madártani Társaság, a Bajor Állattani Társaság 1. tagja, a M. Természettud.-i Társulat választmányi és vezetőségi tagja (1919), a M. Néprajzi Társaság tagja (1910), választmányi tagja (1915), a M. Ornithológusok Szövetsége, a Magyarhoni Földtani Társulat (a Barlangkutató Biz.) tagja (1912), a Barlang- kutató Szakosztály választmányi tagja (1916-1919), a Természettud.-i Szövetség alapító tagja és titkára (1918). - Megkapta a M. Ornithológusok Szövetsége Herman Ot- tó-emlékérmét. - Nevét az őslénytani szak- irodalomban egy teknősfaj (Testudo lamb- rechti), két túzokfaj (Otis lambrechti, Otis kalmani), a Lambrechtia subgenus és egy ipolytarnóci madárlábnyom (Ornithotar- nocia lambrechti) őrzi. - Műveit teljes névvel, ill. L. és L. K. betűjellel közölte. F. m.: A magyar szélmalom (Bp., 1911; angol nyelven: The Hungarian windmill. Bp., 1999); A magyar malmok könyve. Történeti anyag (Bp., 1914; 2. kiad. Bp., 1915); Herman Ottó. Az utolsó magyar polihisztor élete és kora (Bp., 1920); Fossilium Catalogus. I. Animalia. Pars 12. Aves. Ed. C. Diener (Berlin, 1921); Az őslények világa. A Föld és az élet története (Bp., 1923; 2. kiad. 1924); Az ősember (Bp., 1926; 5. kiad. 1934; olasz nyelven: Milano, 1934); Az ősember elődei (Az ősállatok) (Bp., 1927; 2. kiad. 1931; új kiad. Bp., 1999); Studien über fossile Reisevögel (Geologica Hungarica, Series Palaeontologica, VII., Bp., 1930,1-37.); Handbuch der Palaeornitholo- gie (Berlin, 1933; új kiad. Amsterdam, 1964); Az ősvilági élet (Bp., 1936); Fossilium Catalogus. I. Animalia. Pars 72. Palaeontologi Catalogus bio-biblio- graphicus. W. és A. Quenstedttel. Ed. W. Quens- tedt ('s-Gravenhage, 1938). Irod.: Abel, Othenio: Kálmán Lambrecht (Palaeon- tologische Zeitschrift, XVIII. 1-4., 11-17.; bibl.- val); Szabó Pál: A M. kir. Erzsébet Tudomány- egyetem és irodalmi munkássága (Pécs, 1940, 601-634.; bibl.-val); Tasnádi Kubacska András: Nagy magyar természettudósok (Bp., 1958, 151- 194.); Allodiatoris Irma: L. K. emlékezete (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 5. Bp., 1977, 28-37.); Jánossy Dénes: L. K., a paleontológus (Állattani Közlemények, LXXVI., 1990. 1-4., 13-16.); Horváth Csaba: L. K. mint barlangkutató (Karszt és Barlang, 1990. II., 174-175.); L. K. életútja szélmalmok és ősmadarak között (Természet Világa, CXXI., 1990. 3., 113-118.); Hála József: L. K. és a néprajz (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, XXXVI., Pécs, 1992, 185-204.); Révai XX.: 535., XXI.: 538.; MÉL II.: 21-22.; MÚL: 229-230.; Gulyás XVII.: 927-929.; MTL: 519-520.; MNL XI.: 760. (MÉL és MNL: hibás adatok: 1908-1914 között dolgozott a M. Kir. Ornithológiai Központban, 1916-1919 között tevékenykedett a M. Kir. Földta
