Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

L

Laczus 536 re — kinevezte a Veszprém Vm.-i Múz. első ig.-jának (1903. márc. 10.). A vármegyeháza 10 termében megnyitotta az első kiáll.-t (1904), amelyen a geológiai gyűjt.-t, a vm. régészeti, néprajzi anyagát mutatta be. A Medgyasszay által tervezett új (mai) épüle­tet az államfő, Horthy Miklós jelenlétében nyitották meg (1925. máj. 24.); ~ ekkor kap­ta meg a tanker.-i főig.-i címet. Legtöbb írá­sa a Veszprémi Múzeum Jelentéseiben jelent meg. - Tud.-os munkásságának elismerésé­ül több hazai és külföldi társaság fogadta tagjai közé, többek között a bécsi Földtani Int., a Magyarhoni Földtani Társulat, a M. Földrajzi Társaság, az Orsz. Régészeti Társulat, a Műemlékek Orsz. Biz.-a, a Bala­toni Szövetség, a Kir. M. Természettud.-i Társulat. A Szt. István Akad. r. tagja (1927. ápr.). - Emlékét őrzi az általa alapított, s ró­la elnevezett múz., vmint a város határában fakadó forrás. F. m.: A veszprémi Szentbenedekhegy története (Veszprém, 1908); Veszprém városának és tágabb kör­nyékének geológiai leírása (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. köt. Bp., 1909); Római telepnyomok és útirányok Veszprém megye déli részében, (in: A balácai ásatások eredményei. Veszp­rém, 1912, 5-30.); Őstörténeti adatok a Balaton kör­nyékéről. Akad.-i székfoglaló értekezés (Veszprém, 1929); A ságvári prehisztorikus ásatások története (Archeológiái Értesítő, 1930, 213-214., 302-303.). írod.: Lóczy Lajos: Emlékbeszéd L. D. rendes tag felett (A Szt. István Akadémia Emlékbeszédei, 1936); Kanszky Márton: L. D. (in: Magyar piaris­ták a XIX. és XX. században. Szerk. Balanyi György. Bp., 1942); Banner János: Dr. L. D. emléke­zete (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 10., 1971, 23-26.); Dax Margit: L. D. életútja (Mú­zeumi Diárium, 1990); Szinnyei VII.: 617-618.; Gulyás XVII.: 858-859.; MÉL II.: 10. (téves halálo­zási nap: okt. 28.). - Bibi.: Kópházi Ferencné: L. D. irodalmi munkássága (Múzeumi Diárium, 1994). Kópházi Ferencné, Nagy István Zoltán Laczus Géza (1911 Bajcs - 1976. máj. 15. Szob): kántor-tanító, amatőr régész, múze­umalapító, -igazgató. - A győri Katolikus Tanítóképzőben tanító és kántor oklevelet szerzett (1936). A szobi Katolikus Elemi Isk.- ban kántor-tanító; közben az MNM megbí­zásából régészeti leletmentést végzett. A gyűjtött anyag tette lehetővé a szobi múz. megszervezését. A Börzsöny Múz. 1960-ban nyitotta meg kapuját (első ig.-ja: Katona Viktor könyvtáros); régészként ~ végezte a terepbejáró, leletmentő munkát, majd meg­bízták a múz. vezetésével (1962-től). A régé­szeti mellett gondot fordított a néprajzi gyűjt, kialakítására is, s természettud.-i anyagot is elhelyezett a múz.-ban. A Börzsöny múz. állandó épületét a járási ta­nács 1968-ban vásárolta meg; állandó kiáll.- ának megszervezése és rendezése ~ érdeme. A múz. tekintélyes tárgyi anyagot őriz (2947 db természettud.-i, 728 régészeti, 1773 nu­mizmatikai, 303 db néprajzi), s a környék tud.-os kutatásában, kiáll.-ok szervezésében is jeleskedik. - A múzeumalapító emléktáb­láját a múz. falán helyezték el (2000). írod.: Asztalos István: Múzeumok Pest megyében (Pest Megyei Múzeumi Füzetek. Új Sorozat, 3. Szentendre, 1996,139-141). Novak László Ferenc Ladányi István (1930. jan. 1. Tápiógyör- gye - 1996. dec. 12. Bp.): tanár, múzeum­igazgató. - A bp.-i Apáczai Csere János Pe­dagógiai Főisk. törté­nelem szakáról átirá­nyították, így orosz szakon szerzett dip­lomát (1945-1949). Isa- szegen gyakorló ta­nár (1951/52. tanév). Az államvizsga leté­tele (1952) után az isaszegi Damjanich János Alt. Isk. tanára (1952-1957); történel­met is tanított, emellett színjátszó kört veze­tett Isk.-i Színpad néven. A Gödöllői járás népművelési felügyelője (1957-1961). Köz­ben elvégezte a Népművelési Int. három­éves színjátszó-rendezői tanf.-át (1957- 1959). A Pest M.-i Tanács Művelődésügyi Osztályán művészeti főelőadó (1961), a Pest M.-i Népművelési Tanácsadó vezetője (1962— 1974); szerkesztésében mintegy 100 mód­szertani füzet jelent meg. E módszertani út­mutatók, szöveggyűjtemények, ajánlások a művelődési házak működését kívánták segíteni színjátszó körök, különféle ünnep­ségek, vetélkedők, kiállítások stb. rendezé­sében. A Népművelési Tanácsadó megszű­

Next

/
Thumbnails
Contents