Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
513 Kömyei alakította a múz. kutatóútjainak gyűjtési módszertanát. Tervezte a természettud.-i múz.-i szakosztály fejlesztését (rovarszekrények terve és kiviteleztetése; állandó zoológus munkatársak alkalmazása, pl. Kolozs- váry Gábor, Teleky Jenő, Dobay László; stb.). Az Erdélyi Múz.-Egyesület sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésén (1933) előterjesztette az egyesület alapszabály-tervezetét, rendszeres jelentéseket nyújtott be az igazgatóságnak. A gazdatársadalom rovarkártevők elleni harcának szolgálatára kiáll.-t tervezett a múz.-ban (1931); régi könyveket, nemeslevelet adományozott; Pókán, Alsóbajomon művészettörténeti, ill. régészeti munkát is végzett. F. m.: Die Lepidopterenfauna des Retyezát-Gebirges (Diószeghy László dolgozatában; Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt, LXXIX-LXXX., 1929-30). írod.: Kocs Irén: Zoológus munkatársak levelezése a Székely Nemzeti Múzeummal, 1928-1932. - Wolf Tamás: A Székely Nemzeti Múzeum és a székelyföldi kutatóutak, 1928-1940 (Acta - 2000. Sepsiszentgyörgy, II., 2002,39-126.). Boér Hunor-K. I. Köpeczi Sebestyén József: — Keöpeczi Sebestyén József Kömyei Attila (1940. márc. 26. Tét - 2000. márc. 12. Nagycenk): történész, múzeumigazgató. - Az ELTE BTK-n m.-történelem szakos tanári (1963), majd doktori oklevelet szerzett (1973). Sopronban a Liszt Ferenc Múz. munkatársa (1963. szept. 1-jétől haláláig), ig.-ja (1990-től). Az új, állandó helytörténeti kiáll, megrendezésével (1965) megalapozta orsz. szakmai hírnevét. A kiáll.-hoz kapcsolódva tanmenetet készített történelemtanárok számára. Soproni várostörténeti kutatásai mellett feldolgozta a közeli Brennbergbánya bányászatának történetét, és létrehozta az ottani Bányászati Emlékmúz.-ot (1968). Az 1960-1970-es évek fordulójától - a nagycenki kastély felújításának és múz.-i hasznosításának lehetősége nyomán is - érdeklődése a 19. sz. történelme és gr. Széchenyi István munkássága felé fordult. Úttörő szerepet játszott a mo.-i Széchenyi-kultusz újrateremtésében. Mindent megtett a „legnagyobb magyar" szellemi és tárgyi emlékeinek felkutatása és népszerűsítése érdekében. Tevékenyen részt vett a nagycenki Széchenyi István Emlékmúz. létrehozásában (1973), a kastély múz.-i kiáll.-i szempontok alapján történő rekonstrukciójában. Szakmai irányításával jött létre az állandó kiáll, anyaga; az emlékmúz. ig.-ja (1973-tól). Tud.- os munkássága mellett törekedett a múz. munkájához kapcsolódó kutatások, eredmények népszerűsítésére; e tevékenységének eredménye az Orsz. Széchenyi Kör létrehozása (1982), amelynek titkára volt (1982— 1999). Az egyesület szervezte a „Széchenyi- emlékév" eseményeit (1991). Gr. Széchenyi István életét bemutató két vándorkiáll.-a az egész országot bejárta. A Soproni Múz. ig.-i feladatait is ellátta (1990-től), ahol ugyancsak több kiáll.-t is rendezett. - A történeti muzeologia orsz. szakfelügyelőjeként kiállók sorát lektorálta, s véleményét rendszeresen kifejtette különböző szakmai fórumokon. Tud.-os, múzeumszervezői tevékenysége mellett aktív közéleti szerepet vállalt. Vetélkedőket szervezett, szakköröket vezetett. Színvonalas programmal évente nép- főisk.-t szervezett Nagycenken. Számos időszaki és vándorkiáll.-t hozott létre. 1987- ben, az akkor felújított soproni Storno-ház első emeletén Sopron új- és legújabb kori történelmét bemutató, állandó várostörténeti kiáll.-t rendezett. Több mint száz tud.- os publikációja jelent meg, elsősorban az Arrabona (1967-1999) és a Soproni Szemle (1964-1999) hasábjain. A Soproni Szemle szerkesztőbiz.-i tagja (1977-1999). Több helytörténeti tárgyú kiadvány szerkesztésében vett részt: Szülőföldünk a Kisalföld (1970), Győr-Sopron megye munkásmozgalma (19791986), Győr-Moson-Sopron megye települései (1994). - A rendszerváltozást (1990) követően a Győr-Moson-Sopron M.-i Közgyűlés Kulturális Biz.-ának, majd Nagycenk képviselő-testületének tagja. A TIT alelnöke (1982), majd a soproni szervezet alelnöke (1986-1999). A Tájak-Korok-Múzeumok
