Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Kováts 508 szentgyörgyi Múz. Természetrajzi Osztályán természetrajz szakos muzeológus (1961. ápr. 1-jétől). A múz.-i tárgyak újraleltározásával, a raktárhelyiségek kialakításával és fertőtlenítésével, vmint az alapkiáll.-ok gondozásával és gyarapításával foglalkozott. 1948-ban sikerült a múz.-ba szállítania az Arad m.-i Boroskisjenőről (Ineu, Románia) Diószeghy László lepkegyűjt.-ét (163 dobozban 25 129 példány). A munkában Iosif Căpuşe bukaresti lepkekutató segítette (1963-1973); ~ halála után, Căpuşe közbenjárására, a bukaresti „Emil Racoviţă" Barlangkutató Int. adta ki a gyűjt, kat.-át, román és francia nyelven (Iosif Căpuşe-Alexandru Kovács: Catalogul colecţiei de lepidoptere „László Diószeghy" de la Muzeul Judeţean Covasna, Sfîntu Gheorghe. Bucureşti, 1987). A gyűjt.-eket ért veszteségeket tud.-os kutatással és intenzív gyűjtéssel pótolta. Jelentősen gyarapodott a múz. adakozások révén is. 1963-ra a viszonylag gazdag negyedkori emlősanyag feldolgozása és közlése vált sürgőssé; a Brassói-medencében a negyedkorra vonatkozóan átfogó kutatásokat végző bukaresti Barlangkutató Int. munkatársai és ~ közötti szoros együttműködés eredményeként a medence negyedkori geológiai viszonyainak eddig ismeretlen részletei tisztázódtak. Sokoldalú kutató, vérbeli muzeológus lévén kutatta a tájat természeti és tájvédelmi vonatkozásban is; monográfia jellegű tanulmányokat írt a Rétyi Nyírről, Bálványosfürdőről, Kovászna m. gyógynövényeiről, a Bodoki-hegység (Munfü Bodo- cé) flórájáról és vegetációjáról. Ez utóbbi helyen 1974-ben kezdte el a kutatásokat, s öt év alatt 2600 nagyalakú herbáriumi lappal gyarapította a múz. gyűjt.-eit. Csak részleteiben közölt tud.-os munkájáért (Flora şi vegetaţia Munţilor Bodoc) elnyerte a biológiai tud.-ok doktora fokozatot (1979). Kutatta a növény- és a rovarvilágot, különösen kedvelte a lepkéket és a madarakat; főként a fehér gólyák, a ragadozók és más ritka madarak helyzetét tanulmányozta. Kiállt a természetvédelem szükségessége mellett. Tudománytörténettel is foglalkozott. Szerkesztette a sepsiszentgyörgyi múz. évkönyvét (Aluta). Növénytani, terepkutatási és természetvédelmi dolgozatait az Aluta (1969,1974,1976,1980-1981), a Contribuţii botanice (Cluj, 1977,1979), a Revista Pădurilor (Bucureşti, 1964), az Eiszeitalter und Gegenwart (Öhringen), paleontológiái írásait az Aluta (1969, 1970, 1980-1981), muzeoló- giai, állattani és más cikkeit az Acta Therato- logica (Bucureşti, 1964), az Aluta (1970,1972, 1974, 1975, 1978, 1979, 1980), a Culegere şi Studii (Muzeul Braşov, 1967), az Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător (Bucureşti, 1976), a Revista Muzeelor (1970) közölte. Számos népszerűsítő újságcikke jelent meg (a Pionír, az Élővilág, a Jóbarát, az Előre, a Tanügyi Újság, a Falvak Dolgozó Népe, a Brassói Lapok, A Hét, vmint főként a sepsiszengyörgyi napilap, a Megyei Tükör hasábjain). F. m.: Mestecănişul de la Reci şi împrejurimile lui. Kónya Ádámmal (turistakalauz, román és m. nyelven, 1970); Băile Bálványos şi împrejurimile lui. Kónya Ádámmal (turistakalauz, román és m. nyelven, 1970); Plantele medicinale ale Judeţului Covasna. Társszerző. (1973, 20-30., 136-146., 221- 230.); László Ferenc botanikus, meteorológus és múzeumőr (Studii, Sepsiszentgyörgy, 1973, 167-170.); Decouverte de restes de Mamiféres dans les depots du Pliocéne moyen du Bassin de Sf. Gheorghe. Costin Rádulescuval és Petre Samşonnal (Aluta, 1978/79, 479-486.); Flora şi vegetaţia Munţilor Bodoc (Aluta, 1980-81, 363^405.); Kovászna megye természetvédelmi területei (Aluta, 1984,128-138.). Irod.: Kozák, A.: K. S., 1928-1984 (Aluta, 16., 1984, 175-176.); RMIL 3.: 175-176. M. Kiss András Kováts Gyula (1815. szept. 15. Buda 1873. jún. 22. Pest): paleobotanikus. - Apja Marosvásárhelyen volt orvos. - Pesten és Kolozsváron bölcsészetet és jogot tanult, de apja halála (1835) után visszatért Marosvásárhelyre, ahol gazdálkodott, kertészkedett, emellett botanikával foglalkozott, kapcsolatot tartva kora legkiválóbb botanikusaival. Anyja kérésére Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott (1841-1850), közben megismerkedett a kor híres botanikusaival (Endlicher, Neilreich, Fenzl, Kotschy). Bécsben adta ki híres exsiccata sorozatait: Plantae rariores Imperii Austriaci praecipue Hungáriáé et Transilvaniae; Flora exsiccata Vindobonensis