Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Kovács 504 (1932); Györffy István, Sík Sándor, Mályusz Elemér tanítványaként elsősorban a néprajz vonzotta. Rákosligeten, Lengyeltótiban, Za- laszentgróton, Papon, Dunapentelén, Nagykanizsán, Csáktornyán tanított, az utóbbi helyen iskoláig, is volt. AII. vh. alatt amerikai fogságba esett; 1945 őszén érkezett haza. Rákosligeten tanított, majd Jánosházán a polgári isk. ig.-ja lett. 1949-től haláláig Sümegen élt és dolgozott; az ált. isk. ig.-ja (1949-1957), majd tanára. Legmaradandóbb a hányatott sorsú - Darnay Kálmán múzeumig. halála után öt évig gazdátlan - Kisfaludy Sándor Emlékmúz. ig.-jaként végzett munkája (1950-től), amelyet isk.-i munkája mellett végzett. 1950. máj. 1-jén a költő szülőházában megnyílt az újjárendezett Emlékmúz. Sümegen múzeumbaráti kört szervezett, s létrehozta a Várbarátok Körét. Emellett tud.-os kutatásokat folytatott; érdekelte a sümegi történelem, az iparosság, az isk.-k, a felekezetek története, a népművészet, a nyelvészet, gyűjtötte a helyi szólásmondásokat. Kutatásai eredményeit életében megjelent munkáin kívül több kötetet kitevő kézirathagyatéka őrzi. F. m.: Nehéz esztendők Sümegen (1830-1843) Kisfaludy Sándor levelei alapján (Sümeg, 1953-1954); A város korcsmáztatási joga (Sümeg, 1953-1954); Sümeg haladó nagyjairól (Sümeg, 1955); Adatok Sümeg református egyházának történetéhez (Sümeg, 1958); Adatok a sümegi népiskola történetéhez (Sümeg, 1959); Kisfaludy Sándor és francia fogsága (Sümeg, 1959). írod.: Németh Péter: In memoriam K. J. A. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 6., 1967); Miklósi-Sikes Csaba: K. J. A. (Múzeumi Füzetek 9. Szerk. Egerszegi Ferenc. Sümeg, 1998). Kópházi Ferencné Kovács Lajos (1900. júl. 1. Bp. - 1971. júl. 7. Bp.): levéltáros, entomológus. - A Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n szerzett oklevelet (1922). Doktorált (1926), majd levéltárosi szakvizsgát tett. A Fővárosi Levéltár tisztviselője (1927-től), igh.-e (1937-től), ig.-ja (1943-1948. dec.); a kommunista hatalomátvétel után nyugdíjazták. Levéltárosként számos tudománytörténeti tanulmányt publikált; jelentősebbek Pest és Buda adminisztrációjával kapcsolatos közleményei. Nyugdíjazása után - egy akad.-i célhitel révén - haláláig a Természettud.-i Miíz.-ban dolgozott, s kizárólag a lepkészetnek és a hazai fauna kutatásának élt. A lepkék iránti érdeklődését - az MNM Természettud.-i Osztályának lepkegyűjt.-ében is jól ismert - apjától „örökölte". A 20. sz. legjelentősebb hazai amatőr lepkésze. Magángyűjt.-e kora legnagyobb és legszebben karbantartott mo.-i nagylepke- („Macrolepidoptera"-) gyűjt.-e volt, amely jelenleg is a M. Természettud.-i Múz. Kárpát-medencei gyűjtőnek egyik törzsanyaga. AII. vh.-t követően revideálta a hazai lepkegyűjt.-ek teljes anyagát, és nagy jelentőségű dolgozatában (A magyarországi nagylepkék és elterjedésük) megvetette a modern hazai faunafeltárás és faunatérképezés alapjait. Az orsz. fénycsapdahálózat első lépcsőjének kiépítése és beindítása után vállalta a nagylepkeanyag teljes feldolgozását. Az így létrehozott, helyileg a M. Természettud.-i Múz.-ban működő előrejelző szolgálat vezetője lett, amely fénykorában évente közel félszáz fénycsapda lepkeanyagát határozta meg, és rögzítette jegyzőkönyvekben. A fénycsapdahálózat szolgáltatta adatok alapján először sikerült a hazai lepkefajok elterjedéséről, a lokális fauna összetételéről a valóságoshoz közeli képet kapni. Több, a tud.-ra nézve új bagolylepke- taxont sikerült felfedezni a fénycsapdák anyagaiban. ~ naplói nem csupán az első rendszeresnek nevezhető orsz. faunafeltárás eredményeit rögzítik, hanem a hosszabb távú faunaváltozások nyomon követésének európai viszonylatban is kiemelkedő fontosságú információtárházát képviselik. F. m.: Telekkönyvi rendtartás Budán a kamarai adminisztráció idejében (in: Szentpétery Emlékkönyv. Bp., 1938); Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig (Tanulmányok Budapest múltjából, 10., 1944, 54-118.); Bátorliget nagy- lepkefaunája. Macrolepidoptera (in: Székessy Vilmos: Bátorliget élővilága. Bp., 1953, 326-380.); A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. I—II. (Folia entomologica hungarica, Series nova, 6., 1953, 76-165; 9., 1956, 89-140.); Változások a magyarországi nagylepkék adataiban a Fauna Regni Flungariae, illetőleg az Abafi-Aigner lepkekönyvének megjelenése óta (uo., 11., 1958, 309-364.); Data to the knowledge of Hungarian Macrolepidoptera. I-VI. (Annales his- torico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 58., 1966, 453-468.; 59., 1967, 359-373.; 60., 1968,
