Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
461 Kertész Irod.: H[uszár] L[ajos]: K. A. (Numizmatikai Közlöny, 60-61., 1961-1962, 3-4.). Torbágyi Melinda Keresztes Károly (1891. jún. 20. Lécfalva - 1945. júl. Bp.): ügyvéd, zeneszerző, előadóművész, lapszerkesztő, politikus, múzeumi igazgatóválasztmányi ügyvezető alel- nök. - Felsőfokú jogi tanulmányait Debrecenben és Kolozsváron végezte. Bp.-en magántanuló a Zeneakad.-n, Toldy László növendéke. Sepsi járási szolgabíró, majd ügyvéd, az impériumváltás után Romániában az Orsz. M. Párt háromszéki tagozatának főtitkára. A Székely Nép felelős szerkesztője (1920-1922). Aktívan politizált. A Székely Mikó-Koll. elöljárósági tagja, jogtanácsosa. A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi tagja (1921), ügyvezető alelnöke (1935). Kísérletet tett Zenekonzervatórium alapítására (1920), a Székely Nemzeti Múz. két vh. közötti művelődési estjeinek egyik fő szervezője, zenei előadója, Viotti, J. S. Bach, G. F. Händel, W. A. Mozart, L. v. Beethoven, F. Mendelssohn-Bartholdy, Hubay Jenő műveinek népszerűsítője. Az ig.-választmánynak indítványozta (1924), hogy a múz. fenntartására és fejlesztésére szükséges fedezetről kultúresték, előadások rendezése útján is gondoskodjanak; szorgalmazta az előadások kiterjesztését az egész Székelyföldre (1929). Megtervezte a jubileumi ünnepségeket, amelynek része volt az Erdélyi Gazdasági Egylet kiáll.-a, a székely képzőművészek kiáll.-a. Vendégül látta Bartók Bélát (1927) , aki ~nak köszönhetően koncertezett a Székely Nemzeti Múz.-ban. Kodály Zoltánnak népzenét gyűjtött. Hasznosította is a székely népzene motívumanyagát, gyűjtéséből elő is adott (1931). Jelentős szerepe volt a Háromszéki Székely Tanalap m. közösségi vagyonának visszaszerzésében; a tanalap jogtanácsosa (a román állam m. közösségi tulajdonként a Székely Nemzeti Múz. kezelésébe adta, a Gozsdu-alapítvány javai ellenében, ami egyedülálló eset az utódállamok elkobzott m. közösségi javai esetében). F. m.: zeneművei: Frühling im Kriege (hegedűfantázia; Lipcse, 1916); Székely szimfónia (1925); Sicu- lia (1929); Álomország. Daljáték 2 felvonásban (1928) ; A fonóban szól a nóta. Daljáték (1929); Két kis székely daljáték (Sepsiszentgyörgy, 1932); Júlia szép leány (Nyírő-ballada megzenésítése, 1933). írod.: Erdélyi lexikon (Nagyvárad, 1928); Berde Zoltán: Sepsiszentgyörgy zenei élete (in: Zenetudományi írások, 1980); RMIL II.: 718-719. (téves halálozási adat: 1944!). Boér Hunor Kernné Bibó Erzsébet: — Bibó Erzsébet Kertész Kálmán, besenyői (1867. jan. 2. Eperjes - 1922. dec. 27. Bp.): zoológus. - A bp.-i tudományegy. Orvosi, majd Bölcsészet- tud.-i Karán tanult, az utóbbin doktori oklevelet szerzett (1894). Margó Tivadar mellett gyakornok, ill. tanársegéd (1890-1896). Az MNM Állattaniban segédőr (1896-tól), múz.-i őr, a légygyűjt.- ben ig.-őr (1912-től), az Állattár ig.-ja (1919, 1921). - Tud.-os munkásságát az egy.-en a kagylósrákok (Ostracoda) és a kerekesférgek (Rotatoria) tanulmányozásával kezdte, majd 1894-től haláláig a kétszámyúakat kutatta. A Diptera taxonómia széles területén dolgozott, legtöbbet a katonalegyek és rokonaik („Notacantha"), ill. egyes torpikkely nélküli légycsaládok (Sciomyzidae, Lauxa- niidae stb.) trópusi anyagairól publikált, több új légynemet és igen sok, korábban ismeretlen, új fajt leírva. Elsősorban Tajvan (Formosa), az orientális régió más területei, Új-Guinea, D-Amerika kétszárnyúival foglalkozott. A m. fauna feltárásában lényegesen kisebb a szerepe; ennek oka valószínűleg korai halála. Világhírűvé légykat.-aival vált. A Tabanidae és Pipunculidae légycsaládok világkat.-ait folyóiratcikkben jelentette meg (1900-1901), majd M. Bezzi, P. Stein és Th. Becker társszerzőkkel megírta, teljes egészében szerkesztette, és Bp.-en kiadatta a palaearktikus nagyrégió kétszárnyúinak kat.-át (1903-1907). A kétszárnyúak 10 kötetre tervezett, egyedül írt világkat.-ának első két kötete 1902-ben jelent meg az MNM támogatásával. A következő öt kötetet saját költségén nyomatta ki Szegeden (a megjelenés helye: Bp.). A még hiányzó három -1907
