Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

Kárpáti 452 tankönyveket évtizedekig használták az or­szág középisk.-iban. Cikkeiben a tud.-os is­meretterjesztés feladatait is felvállalta. A di­ákok számára régiségtári látogatásokat szervezett. A Vasvm.-i Kultúregyesület ala­pító tagja (1899), amelybe a Vasvm.-i Régé­szeti Egylet is beleolvadt (1900). A kultúr­egyesület titkára, az új szombathelyi múz. (a jelenlegi Savaria Múz.) épületének 1908. évi felavatása után múzeumig., egyben a néprajzi tár őre. A Városszépítő Egylet létre­hozója és elnöke. Székesfehérvári tanker.-i főig.-vá nevezték ki (1911-től). Nyugállo­mányba vonulása (1919) után haláláig a tür- jei rendház főnöke volt. - Halála után tanít­ványai mozgalmat indítottak egy „Kárpáti alapítvány" létrehozására, amelynek kama­tait a szombathelyi gimn.-nak az az érettsé­gizett diákja kapta, aki a klasszikus tud.- okban a legjobb eredményeket érte el. - A Ferenc József-rend lovagja (1909). F. m.: A szombathelyi kir. kath. főgymnasium történe­te. I—II. (A szombathelyi kath. főgymnázium érte­sítője. 1889-1890. Szombathely, 1890; uo., 1890- 1891. Szombathely, 1891); Római légiók Pannóniá­ban (A Vasmegyei Régészeti Egylet Évkönyvei, 19-20., 1891-1892, 45-59.); Szombathely - Savaria rendezett tanácsú város monographiája. 2. rész (Szombathely, 1894); A velemi bronzlelet (A Vasme­gyei Régészeti Egylet Évkönyvei, 23-24., 1895- 1896,19-36.); Sabariai emlékek és leletek (uo., 23-24., 1895-1896, 57-91.); Vasvármegye őstörténete (in: Magyarország vármegyéi és városai. Vasvármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1898, 156-174.); Há­rom látogatás a Vasmegyei Régészeti Egylet Szombat- helyi régiségtárában (A szombathelyi kath. főgym­názium értesítője. 1898-1899. Szombathely, 1899, 21-99.); Quintus Horatius Flaccus, válogatott ódái és eposzai (Szombathely, 1899). írod.: Vadász Norbert: K. K. (A csornai premont­rei kanonokrend szombathelyi főgimnáziumának 1922-1923. évi értesítője. Szombathely, 1923,1-2.); Gyurátz Ferenc: K. K., a modernizálódó város kultúrájának mindenese. Vázlat (Vasi Szemle, 43., 1989, 84—94.); Kiss Gábor-Mayer László: A szom­bathelyi régiségtár őrei (1872-1942) (Vasi Szemle, 45., 1991, 412-413.); Szinnyei V: 1116-1117.; Gulyás XVI.: 312.; MÉL I.: 872. (téves halálozási nap: febr. 21.!); MKL VI.: 247. - Bibi.: Boda Lászlóné: Kunc Adolf - K. K. Vasi életrajzi bibliográfiák 23. (Szombathely, 1988). Kiss Gábor Kárpáti Zoltán (1909. okt. 1. Sopron ­1972. jún. 18. Bp.): tanár, dendrológus, bota­nikus. - A bp.-i Pázmány Péter Tudomány- egy.-en - az Eötvös József Koll. tagjaként - tanult (1928-1932); növényrendszertanból mint fő- és kémia-ásványtanból mint mel­léktárgyakból bölcsészdoktori szigorlatot tett (disszertációját a Börzsöny növényföld­rajzi viszonyairól írta), majd természet­rajz-vegytan szakos középisk.-i tanári okle­velet szerzett (1933); közben a Pázmány Pé­ter Tudományegy. Növényrendszertani és Növény földrajzi Int.-ében Tuzson János professzor irányítása alatt díjtalan, majd dí­jazott gyakornok (1933-1935); ez idő alatt Sopron és környékére vonatkozó florisztikai adatokat közölt. Magánadományokból ka­pott kutatói ösztöndíjjal a környező orszá­gok tájait és flóráját kutatta (Olasz-Alpok, Isztria, Dalmácia, Ausztria, Csehszlovákia, Romániában: Erdély, Bánát); ekkor alapozó­dott meg határozott növényföldrajzi szem­lélete, alapos taxonismerete és a hibrid tranzituszok felismerésének készsége. Bp. Székesfőváros Vegyészeti és Elelmiszervizs- gálati Int.-e Mikroszkópiái Osztályán ve­gyészként dolgozott (1936-1949); közben egy.-i magántanári képesítést szerzett (1941. jan. 21.). Speciálkoll.-okat vezetett a bp.-i ELTE TTK-n; Andreánszky Gábor profesz- szor visszaminősítése és eltávolítása után két szemeszterben a növényrendszertan előadója, vizsgáztatója (1953). A Kertészeti és Szőlészeti Főisk. általa megszervezett Növénytani Tanszékén előadó (1949-től), tanszékvezető egy.-i docens (1950-től). Tan­könyvpótló jegyzeteket (1950-1951), tan­könyvet írt (Kertészeti növénytan. I—II. 1953). Az időközben átszervezett Agrártud.-i Egy. Kert- és Szőlőgazdaságtud.-i Kara Növény­tani Tanszékén tanszékvezető egy.-i tanár (1954-től). Gombaszakértői tanf.-ok előadó­ja, minősített gombaszakértő. Kutatásaihoz jelentős herbáriumot (30 000 lap) gyűjtött és cserélt. Pontosította a Dunántúl florisztikai felosztását, elkülönítette a Laitaicum flórajá­rást (1956). Ezzel összefüggésben foglalko­zott a tájtermesztés és az arborétumok spe- cializációjának elméleti alapjaival. A ter­mesztett növények botanikai kutatását a Magyarország kultúrflórája sorozat szerkesz- tőbiz.-ában végezte. Soó Rezső mellett a

Next

/
Thumbnails
Contents