Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

29 Back Művészettörténeti kutatásainak középpont­jában a 19. sz.-i orosz művészet állt. Fordítá­sokat, bibliográfiai összeállításokat készített az orosz és szovjet művészet köréből. Verescsagin festészetéről írt könyvében (1954) feldolgozta a festő mo.-i látogatásaira és fogadtatására vonatkozó anyagokat is. Verescsagin alkotásainak reprodukcióiból és dokumentációiból kiáll.-t rendezett a Művé­szeti Szövetség Házában (1954), amelyhez kat.-t is készített. Gondozta a Szépművésze­ti Múz. Modern Szoborgyűjt.-ét; megren­dezte a szoborgyűjt. első önálló, állandó kiáll.-át a Barokk Csarnokban kialakított két teremben (1958). - AM. Képzőművészek Szövetsége Művészeti író Szakosztályának vezetőségi tagja (1955-1956). A Művészeti Lexikon (I-IV., Bp., 1965-1968) munkatársa. A Szovjet Művészettörténet c. folyóirat szer­kesztője (1952-1959). F. m.: Quelques nouvelles données sur les rapports entre Verechtchaguine et la Hongrie (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 5., 1954. 63-68., magyarul: 123-125.); Verescsagin (Bp., 1954); A Szépművészeti Múzeum jubileuma (Múzeumi Hír­adó, 1956. 3., 147-149.); A Szépművészeti Múzeum 1906-1956. Szerk. Pogány Ö. Gáborral (Bp., 1956); Modern Külföldi Szoborgyűjtemény. Vezető. A kiáll.-t rendezte és a bev. tanulmányt írta (Bp., 1958); Orosz szobrászat (Bp., 1960); fordításai: Kaufman, R. S.: A szovjet tematikus festészet 1917-től 1941-ig (Bp., 1954); Sztaszov, V. V.: Orosz művészet. A XIX. század második felének festészete. Válogatott tanul­mányok és kritikák a „Vándorkiállítási Társa- ság"-ról. Szerk., bev., jegyzetek (Bp., 1955). írod.: B. B. (Művészet, 1., 1960.1., 57.); B. B. (Szov­jet Művészettörténet, 15., 1960,123.); B. B. (Bulle­tin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 17., 1961, 101.; 151.); MÉL I.: 67.; RÚL I.: 802-803.; ÚMÉL I.: 240-241. Illés Eszter Back Fülöp, surányi (1862 Bp. - ?): keres­kedő, üzletember, szponzor. - Feltehetően rokonságban állt a nyitrai származású béga- vári Back Bernáttal, a neves szegedi gyűjtő­vel, akinek gazdag középkori faszobor- gyűjt.-ét ma a Szépművészeti Múz. Régi Szoborgyűjt.-e őrzi. A család nemesi címét testvére, az MTA K-i Gyűjt.-ének értékes tö­rök könyveket adományozó (1894) Back Hermann konstantinápolyi nagykereskedő kapta meg (1896), aki azt 1907-ben átruház­ta testvérére, Back Józsefre, a konstantiná­polyi kereskedelmi kamara elnökére. — a Kossuth-emigrációval együtt jutott el a Kö- zel-K-re, s szállodáival nagy vagyonra tett szert. Az Orosdi családdal közösen megala­pította az Orosdi-Back-céget, amely az Osz­mán Birodalomban és Egyiptomban áruház­láncokat hozott létre. — 1907-ben, az Oszt- rák-M. Monarchia kairói nagykövetségének pártfogásával, saját költségén ásatást indí­tott a közép-egyiptomi Sarunában, amely­nek vezetésére a krakkói Tud.-os Akad. fia­tal kairói ösztöndíjasát, Tadeusz Sámuel (Thadée) Smolenskit kérte fel. Sarunában több óbirodalmi sírt tártak fel, egy Saruná- hoz közel eső dombon (Kom el-Akhmar) megtalálták egy I. és II. Ptolemaios fáraó ko­rabeli templom relieftöredékeit. ~ ösztönzé­sére és támogatásával újabb ásatási évadot kezdtek meg a Sarunával átellenben, a Nílus Ny-i partján fekvő Gamhudban, ahol Smo­lenskit Ahmed bey Kamal, az egyiptomi egyiptológia egyik kiemelkedő alakja vál­totta fel. A Gamhudban felfedezett görög­római kori temetőből előkerült nagyszámú koporsót és az egyéb temetkezési mellékle­tek felét végül beszolgáltatták a Kairói Múz.-nak, a megmaradt leletek nagyobb ré­szét ~ a pesti MNM-nek adományozta, ki­sebbik hányadát bécsi és krakkói múz.-ok között osztotta fel. 1908-ban újabb kísérletet tett további öt ásatás területére vonatkozó koncesszió megszerzésére, továbbá szorgal­mazta egy kairói osztrák-m. régészeti int. felállítását - eredménytelenül. Érdemeiért a Ferenc József-érdemérmet (1908), ill. m. ne­mességet kapott (1909), de nemesítését - po­litikai okokból - csak 1914-ben véglegesítet­ték. 1913-ban párizsi felesége révén francia állampolgárságot nyert. Az I. vh. kitörése­kor a hatóságok párizsi lakását és selyem­gyárát lefoglalták, s családjával együtt ki­utasították Franciao.-ból. A Spanyolo.-ban töltött két év után megpróbált egyiptomi birtokaira eljutni, onnan viszont az angolok internálták. Végül - Nyitra vm.-i illetősége révén - csehszlovák útlevéllel térhetett visz- sza az I. vh. után Egyiptomba. (Áruházlán­ca egészen az 1960-as évek eleji államosítá­sig őrizte az Orosdi-Back nevet.) Ásatásá­nak Mo.-ra került leletei előbb az MNM

Next

/
Thumbnails
Contents