Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

Károly 450 kai Társulat r. (1922-től), felügyelő-biz.-i (1926-tól), majd ún. alapító tagja (1929-től). A Társulat könyvtárának és gyűjt.-ének fő- könyvtárosa (1931-1951), majd a M. Régé­szeti, Művészettörténeti és Érem tani Társulat Éremtani Szakosztálya gyűjt.-ének és könyv­tárának könyvtárosa (1951-1958). Kutatási te­rületei: az 1848-1849. évi m. szabadságharc emlékérmei és kitüntetései, ill. az I. vh. gúny­érmei. Életművét 1960-ban a szakosztály ser­legvacsoráján Ambrus Béla méltatta. F. m.: A M. Kir. Hadtörténelmi Múzeum éremtára (Numizmatikai Közlöny, XXV., 1926); A világhábo­rú gúnyérmei (Hadimúzeumi Lapok, 1927.5-8.); A magyar szabadságharc emlékérmei és kitüntetései (Az Érem, VII., 1934). Sallay Gergely Károly György Hugó (1840. szept. 7. Deb­recen - 1908. szept. 22. Bp.): tanár, premont­rei kanonok. - Belépett a jászóvári premont­rei rendbe (1858. szept. 8.). Pappá szentelték (1863. szept. 29.). A premontrei rend nagyvá­radi (1861-től), majd kassai gimn.-ában (1866-tól) m. nyelvet és irodalmat, történel­met és földrajzot tanított. A kassai jogakad.-n a kultúrtörténet magántanára (1866-tól). Doktorrá avatták (1874). Kilépett a rendből (1875). Bp.-en az Áll. Felsőbb Leányisk. taná­ra (1875-1907), ig.-ja (1898-1917). Kassai mű­ködése idején részt vett a Felsőmo.-i Múzeum­egylet megalapításában; az egylet titkára (1873-1875) és évkönyveinek szerkesztője. Az évkönyvekben tette közzé az egylet évi működéséről szóló jelentéseit. Az Abauj- Kassai Közlöny, vmint több pedagógiai és kulturális szaklap munkatársa, több szak­egyesület (történelmi, földrajzi, nyelvtud.-i) aktív tagja, az Orsz. Középisk.-i Tanáregye­sület alapító (1867) és választmányi tagja, a Petőfi Társaság alapító tagja (1876). F. m.: Fiumei emlék (útirajzok, Pest, 1870); Szépésze­ti képzés gimnáziumainkban (Kassa, 1874); Abauj- megye XVI. századbeli művelődéstörténelméből (Bp., 1876). írod.: Kovács Zs.: Kassai irók (Kassa, 1907); Mihóková Mária: Slovník kosickych osobností 1848-1918 (Koíice, 1995); Szinnyei V: 1065.; Gulyás XVI.: 284.; MÉL L: 866.; Slovensky biograficky slovník. 3. (Martin, 1989); Szinnyei V: 1065-1068.; MKL VI.: 229-230. Mihóková Mária Károlyi Árpád (1907. márc. 13. Pribinice, Bosznia-Hercegovina - 1972. máj. Nagyka­nizsa): olajbányász, amatőr botanikus, flóra­kutató. - A bp.-i műegy. vegyészmérnöki karán, anyagi okokból, csak egy évet hallga­tott. Műszerészsegéd képesítésének meg­szerzése után Bp.-en nyolc éven át villanyte­lepi műszerészként dolgozott. A MAORT (M.-Amerikai Olajipari Rt.) munkatársa­ként (1938-tól) több telephelyen dolgozott, így Kerettyén, Nagykanizsán, Lovásziban, Pusztaszentlászlón. A hazai és a külföldi szakirodalom tanulmányozásával képezte magát, és komoly, mérnöki feladatokat lá­tott el az 1940-es évek elejétől. 1943-ban kez­dett botanikával foglalkozni. Összegyűjtötte a DNy-Dunántúllal foglalkozó botanikai szakcikkeket és publikációkat. Kapcsolatot teremtett kortárs botanikusokkal, így Jávor­ka Sándorral, Boros Ádámmal, Kárpáti Zol­tánnal, Soó Rezsővel és Horváth Adolf Oli­vérrel. Csapody Verának festeni való növé­nyeket küldött. Kezdetben a mohák és a ha- rasztok, később a virágos növények érdekel­ték. Tervbe vette Zala vm. flórájának össze­állítását. Az 1940-es években főként Göcsej­ben és D-Zalában gyűjtött és kutatott. Gyűj­tő- és flórafeltáró munkájához Pócs Tamás botanikus is csatlakozott (1949), s a területet felosztották maguk között. ~ adatait Soó Re­zső is felhasználta készülő, A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézi­könyve c. munkájához (1964-1980). DNy- Dunántúl flórakutatásáról ~nak és Pócs Ta­másnak 1954-1964 között több közös mun­kája jelent meg; 1968-tól Délnyugat Dunántúl flórája címmel hat közleményben közölték florisztikai adataikat. Kutatásaik eredmé­nyeként 1530 edényes taxon vált ismertté a területről (ez a mai m. edényes flóra fajainak több mint kétharmad része). A munkához harmadikként csatlakozott Balogh Márton botanikus is (1970). Szenvedélyes gyűjtő­ként ~ a növények mellett lepkéket, csigá­kat, madártojásokat is gyűjtött. Foglalkozott még növénykórtannal, a szántóföldi rovar- kártevőkkel, összefüggéseket keresett a kő­olaj-előfordulás és bizonyos növényfajok megjelenési gyakorisága között. Gyűjtött növényeit, védett magánherbáriumának na­gyobb részét a M. Természettud.-i Múz. (MTM) megvásárolta (1964-1965); a kb. 13

Next

/
Thumbnails
Contents