Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

447 Karácsonyi landaises sur les dessins frangais du XVIIIe siede (J. ]. de Boissieu et A. Th. Desfriches) (Acta Historiae Ar­tium, 23., 1977,313-326.); Oeuvres de Jean-Frangois Millet au Musée des Beaux-Arts de Budapest (Bulle­tin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 50., 1978, 113-119.); Honoré Daumier 1808-1879. Grafikai ki­áll. a művész halálának 100. évfordulójára (Szép- művészeti Múz., Bp., 1979); Maitres frangais suiv- ant la voie du néo-dassidsme (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 52., 1979, 77-103.); Remarques sur quelques oeuvres de Frangois Verdier (Acta Historiae Artium, 26., 1980, 75-91.); Dessin de Picasso a Budapest (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 58-59., 1982, 93-106.); XIX. száza­di grafika. Goyától Toulouse-Lautrecig. Az európai grafika 500 éve (Szépművészeti Múz., Bp., 1984); Callot emlékére. Grafikai kiáll, és ismertető (Szép- művészeti Múz., Bp., 1985); Leonardo to Van Gogh. Master Drawings from Budapest Museum of Fine Arts. Ed. by Gerszi, T. (Washington, 1985,62., 88., 90-100.); Französische Kunst des 19. Jahrhunderts aus dem Museum der Bildenden Künste Budapest Gemälde, Aquarelle, Zeichnungen. Kat. Ausst. Kunst­halle Bremen-Neue Pinakothek (München, Bre­men, 1988, 53-113.); Francia rajzok. 17-19. század. Grafikai kiáll, és ismertető (Szépművészeti Múz., Bp., 1990); Dessins de Gustave Dóré au Musée des Beaux-Arts (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 83., 1995, 83-93.). Geskó Judit Karácsonyi János (1858. dec. 15. Gyula - 1929. jan. 1. Nagyvárad); r. k. főpap, történet­író, régész, nyelvész. - Teológiai tanulmá­nyait a bp.-i egy.-en végezte. Aldozópap- pá szentelték (1882). Békésen káplán, hat évig Nagyvárad-Ola- szi plébánosa és a Nagyváradi Főreál- isk. tanára. A teológia doktora (1885). Első tanulmányait a Békés- vm.-i Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyvében publikálta (1881). Fraknói Vilmos segítségé­vel többször járt Rómában; a Vatikáni Levél­tár m. vonatkozású okleveleit kutatta (1889, 1891). A Biharm.-i Régészeti és Történelmi Egylet titkára (1888). Az új múzeumépület építésére irányuló akciók élére állt. Helyettes (1889), majd r. teológiai tanár a nagyváradi püspöki líceumban (1893-1894), plébános Bihar- püspökiben. A váradi múz. új épületének avató ünnepségén (1896. jún. 27.) a múz. ke­letkezésének történetéről tartott előadást. Szerkesztésében jelent meg az egylet harma­dik évkönyve (1897). A múz.-ban kiállították a Schlauch Lőrinc bíboros aranymiséjére aján­dékozott emléktárgyakat, vmint Szt. László várbeli székesegyházának kiásott maradvá­nyait, a faragott köveket (1898). Gyalókay La­jos halála (1899) után az egylet második alel- nöke. A bp.-i tudományegy. Hittud.-i Karán az Egyháztörténeti Tanszék r. tanára (1904- től). Nagyváradi kanonok (1905-től); Nagyvá­radra visszatérve átvette az egyházm.-i fő­pénztár vezetését is (1906). A Biharm.-i Régé­szeti és Történelmi Egylet rendes alelnöke (1906-1920), majd elnöke (1920-1926). Hol­lótavi címzetes prépost (1907). Irányítása alatt öt teremmel bővítették a múz.-ot (1910). Be­rendezték a néprajzi gyűjt, biharm.-i m. és román szobáját. A várban, az egykori székes- egyház területén Gyalókay Jenő vezetésével folyó ásatások anyagából a gyűjt.-ek tovább gyarapodtak. Vovádriai címzetes püspök (1916-tól), az Irgalmas Nővérek Int.-ének ig.- ja (1921). A pápa nagypréposttá nevezte ki. Az erdélyi Katolikus Népszövetség keretében Nagyváradon, három szakosztállyal megala­kult Erdélyi Katolikus Akad. elnöke. 51 önál­ló művével és 183 értekezésével az ország egyik legkiválóbb tudósa volt. Elvégezte az Árpád-kori oklevelek forráskritikai vizsgála­tát és szigorú kiválogatását. Foglalkozott a m. nemzetségekkel, a m. nemzet őstörténetével, a honfoglalással. Borovszky Samuval együtt kiadta a Váradi Regestrum 389 pert tartalmazó jegyzőkönyvét (1902). Cikkei jelentek meg a Századokban, a Turulban, a Katolikus Szemlé­ben. Régészeti és történelmi tanulmányait kö­zölte az egylet évkönyveiben is. A Pallas Nagy Lexikona munkatársa. - A Katolikus Kör elnö­ke (1909), Bihar vm. törvényhatósági biz.- ának tagja, a Sebes-Körös Vízszabályozó Tár­sulat elnöke, a Szt. László Nyomda RT. elnö­ke, az újjáalakuló Szigligeti Társaság (1922- től), a nagyváradi Koldusápoló és Szt. László Menedékház Egyesület elnöke. - Az MTA 1. (1896; székfoglalóját Pusztaszeri monostor cím­mel tartotta, 1897), majd r. tagja (1904). A Szt. István Akad. II. osztályának tagja (1915).

Next

/
Thumbnails
Contents