Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

I

413

Iványi

ti Füzetekben, az Archaeologiai Értesítőben jelentek meg. A M. Történelmi Társulat, az Orsz. és a Délmo.-i Régészeti Társulat r., a M. Heraldikai és Genealógiai Társulat választott tagja.

F. m.: A Magyar Birodalom vagy Magyarország s Részeinek címerei (Pest, 1869; reprint kiad.: Magyarország címerei. Bp., 1989); Dunántúli tájrajzok (Pest, 1863); A Magyar Birodalom czímerei (Pest, 1873); Keve vármegye emléke (Századok, 6., 1872, 149- 174.); Sátoralja-újhely közművelődési és emberbaráti tekintetben (A sátoralja-újhelyi gymnasium Értesítője, 1874); Titel mint prépostság, káptalani hiteleshely és vár. 12 rajzzal (Temesvár, 1877); Vázlatok Mosonvármegye múltjából (Magyaróvár, 1882); A régészet becse, fejlődése általában és alkalmazása Mosonvármegyében (klny. a magyaróvári gimn. Értesítőjéből, Magyaróvár, 1883). írod.: Szüts Ferenc: I. E. 1821-1900 (in: Magyar Piaristák a XIX. és XX. században. Szerk. Balanyi György. Bp., 1942, 184-192.); Szinnyei V: 209- 212.; Révai X.: 689.; MÉL I.: 784.

Enzsöl Imre

Ivánfyné Balogh Sára; Ivánfy Jánosné (1906. jún. 20. Bp. - 1989. okt." 14. Bp.): könyvtáros, múzeumi osztályvezető. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en németfrancia szakos tanári oklevelet (1931), utóbb könyvtárosi képesítést szerzett (1937). Az MNM-ben, ill. a Széchenyi Könyvtár Orsz. Könyvforgalmi Központjában dolgozott (1933. júl.-tól). Az MNM tanácsában kapott feladatot (1942-től), majd a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központjába (MMOK) került (1949-től). Az Iparművészeti Múz. könyvtárának munkatársa (1953-tól). Dob- rovits Aladár, a múz. akkori főig.-ja biztatta kutatásra. Az 1959-ben rendezett Szecesszió kiáll, kat.-ába a merkantil-, ill. kisgrafikák- ról, vmint az iparművészeti tervrajzokról készített leírást. Több tanulmányban dolgozta fel Rippl-Rónai József iparművészeti munkásságát, addig ismeretlen dokumentumokat publikált, s a témából tárlatot is rendezett (1961). A múz. könyvtárából kivált, az archív fotóanyag, a tervrajzok és a könyvtár - tanulmányi célra szánt - tipográfiai, grafikai kollekcióját, vmint iratanyagot magában foglaló új gyűjt.-i osztály, az

Adattár osztályvezetője (1966-ig, nyugdíjazásáig); a gyűjt.-t feldolgozta és gyarapította. Az Iparművészeti Múz. alapításának 90. évfordulóján kamarakiáll.-on, az osztály dokumentumai alapján mutatta be az intézmény történetét (1962). Számos tanulmányt írt Maróti Géza építész-szobrásznak az Adattár birtokába került hagyatékáról, s az anyagból kiáll.-t is rendezett. A kortárs művészetekkel is foglalkozott; a napi sajtóban megjelent írásaival Pierre Székely műveit népszerűsítette. Nyugdíjas éveiben Kiss Ákos mellett a védett magángyűjt.-ek nyilvántartását gondozta, publikációiban főként kisgrafikákkal foglalkozott.

F. m.: Les principes de József Rippl-Rónai sur Vart decoratif (Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve, V, 1962, 85-96.); Rippl-Rónai József iparművészeti elvei és iparművészeti tevékenysége kiadatlan levelei nyomán. I—II. (Művészettörténeti Értesítő, 12., 1963, 168-169.; 13., 1964, 263-278.); Magyar művész munkája Mexikóban (Művészet, V, 1964. 12.,

24-27.); Köszöntőkártyák az empire és biedermeier korból (Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve,

IX., 1966, 81-96.); Géza R. Maróti 1875-1941. Jakabffy Imrével (Ars Decorativa, IV., 1976, 127-149.).

Lichner Magdolna

Iványi István (1845. dec. 17. Lugos - 1917. júl. 7. Szabadka): pedagógus, történész. - A szabadkai gimn. tanára. A Bács- Bodrog vm.-i Történelmi Társulat alapító tagja, egy ideig alelnöke. Szabadkán - tanártársával, Gohl Ödönnel együtt - nagy szerepet játszott a városi közkönyvtár és múz.-i gyűjt, létrehozásában (1890-1893). Tanulmányokat publikált pedagógiai folyóiratokban, tankönyveket szerkesztett. Elsősorban mégis helytörténészként tartható számon.

F. m.: Szabadka szabad királyi város története. 1-2. (Szabadka, 1885-1892); Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. 1-5. (Szabadka, 1889,1895, 1906,1909).

Irod.: Sto godina Gradske biblioteke u Subotici 1890-1991 (Subotica, 1991); Káich Katalin: Bács- Bodrog vármegye Történelmi Társulata (18831918) (Újvidék, 1980); Szinnyei V: 230-233.; Gulyás XV: 376.

Pejin Attila