Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
I
407 Illés írt a Zempléni-hg. földműveléséről, szénagazdálkodásáról, rendszerező áttekintést adott a gabonatermelés hazai elterjedéséről és történetéről, feldolgozta a Börzsöny és a Tápió mente földművelését, eszközeit, foglalkozott Sopron és környéke népszokásaival stb. A Magyar Néprajzi Atlasz gyűjtője (Mo.-on, Szlovákiában és Erdélyben). Publikációi többek között a Soproni Szemlében, az Ethnographiában, a Néprajzi Közleményekben, a Múzeumi Közleményekben, a Népművelésben, a Művészetben, a Déri Múzeum Évkönyvében, a Studia Comitatensiában, a Pest Megyei Múzeumi Füzetekben, a Pest Megyei Múzeumi Híradóban, ismeretterjesztő cikkei a Ceglédi Hírlapban, a Pest Megyei Hírlapban, az Élet és Tudományban stb. jelentek meg. Szerkesztette a Ceglédi Füzetek sorozatát (12-19. szám, 1963-1969), a Pest Megyei Múzeumi Füzeteket (IV-XIII. szám, 1969-1981), az általa létrehozott Studia Comitatensia. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból c. megyei évkönyvet (1-18. szám, 1972-1987), a Pest Megyei Minikönyvek sorozat 1-2. kötetét (1979-1980). Számos, a múz.-okat népszerűsítő kiadványt írt, szerkesztett, igen sok saját maga és mások által rendezett kiáll, kat.-át tervezte, szerkesztette. - AM. Néprajzi Társaság tagja, több éven át pót- és választmányi tagja, vmint titkára (1982-1984). - Betűjele: I.N.; i.n. — Múz.-i Alapítvány működik a Soproni Múz. gondozásában (1991-től). Születésének 60. évfordulója alkalmából emlékülést tartottak Nagykőrösön. F. m.: Földalatti gabonatárolás Magyarországon (Ethnographia, LXXVI1., 1966,343-377.); Földművelés az Ipoly és Börzsöny között (Studia Comitatensia 5., 1977,129-218.); A paraszti gazdálkodás változásai a Tápió vidékén a XVIII-XX. században (Studia Comitatensia 15., 171-318.); A megyei múzeumok negyed- százada (1962-1987) (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXV-XXVI., 1986-1987, 11-38.); Ökológia és agrokultúra. A hagyományos gazdálkodás és a környezet összefüggései a Kárpát-medencében. (Művelődés és Hagyomány, XXIII-XXIV. [Ethnographia et Folkloristica Carpathica, 5-6], Debrecen, 87-98.). írod.: Eperjessy Ernő: I. N. halálára (Honismeret, XVI., 1988. 4., 77-78.); Gunda Béla: I. N. búcsúztatója (Pest Megyei Múzeumi Híradó, XV, 1988. 1-2., 9-11.); Paládi Kovács Attila búcsúbeszéde I. N. temetésén (uo., 12-17.; Néprajzi Hírek, XVII., I. 42-44.); Bényei József: Három fejfa. Főhajtás eltávozott barátaim előtt (Hajdú-Bihari Napló, 1988. okt. 1., 8-9.); Selmeczi Kovács Attila: I. N. 1935-1988 (Agrártörténeti Szemle, XXXII., 1990, 269-279.); Tanulmányok 1. N. emlékére. I—II. Tanulmánygyűjtemény (Studia Comitatensia 23-24. Szerk. Novák László. Szentendre, 1994); MNépLex. 2.: 625.; (téves doktorálási év: 1964!). Ikvainé Sándor Ildikó Illés Árpád; ered. (1941. szept. 26-áig) Mayer (1908. máj. 20. Kisköcsk - 1980. márc. 24. Bp.): festőművész, grafikus. - Középső gyermeke, Illés Benedek (1951-1978) a Közlekedési Múz. tárgyrestaurátora. - Győrött Pandúr Józsefnél, majd Békéssy Leónál tanult rajzolni. A M. Képzőművészeti Főisk.-n Rudnay Gyula (1928-1933), majd Kandó László tanítványa (1933-1934). Németo.-ban járt tanulmányúton (1930). Első önálló kiáll.-át Keszthelyen rendezték (1933). A főisk. elvégzése után alkalmazott grafikával, könyvillusztrálással, címlapok és könyvkötések tervezésével is foglalkozott. Az Argonauták c. folyóirat címlapjának tervezője. Sas utcai műtermében alakult meg a Tóth Árpád Irodalmi Társaság (1937). A Zeneakad. Kamaratermében működő Vígopera szcenikusa (19471948), annak megszűnése után ismét alkalmazott grafikai munkákból élt. Orsz. múz.-ok állandó és időszaki kiáll.-ainak művészeti tervezését irányította. 1949-1975 között tervező művészként kb. 55 múz.-i kiáll.-t rendezett. Első fontosabb múz.-i munkája, László Gyula meghívására, az MNM Történeti Múz.-a állandó kiáll.-ának újrarendezése (1951). Megtervezte a Szépművészeti Múz. Antik gyűjt.-e állandó kiáll.-át (Dobrovits Aladárral és Szilágyi János Györggyel együtt, 1951). Részt vett az MNM 150 éves jubileumi kiáll.-a (1952), a Hunyadi (1956), vmint a Magyar nép története a honfoglalástól 1848-ig c. kiáll. (1962) megrendezéseiben. Keresztury Dezső, Vargha Balázs, Hont Ferenc és mások felkérésére több irodalmi, színháztörténeti kiáll.-t készített az OSZK- ban, az MNM-ben, az Orsz. Színháztörténeti Múz.-ban, a Petőfi Irodalmi Múz.-ban (Vörös
