Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

H

405 Huszthy tagja (1979). - Signum Laudis (1941), Römer Flóris-jutalomérem (1961), Réthy László-ju- talomérem (1976), Weszprémi István-juta- lomérem (1980). F. m.: Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn. Procopius Bélával (Bp., 1932); Szent-György érmek - Georgsmünzen (Bp., 1940); Attila dans la numisma- tique (Bp., 1947); A budai pénzverés története a közép­korban (Bp., 1958); Münzkunst in Ungarn (Bp., 1963); Corpus Nummorum Hungáriáé. III. Habsburg-házi ki­rályok pénzei 1526-1657 (Bp., 1975); Bibliographia Numismaticae Hungáriáé. F. Fejér Máriával (Bp., 1977); Münzkatalog Ungam von 1000 bis heute (Bp., 1979); Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése (Bp., 1995). írod.: Gedai István: H. L. 1906-1987 (Numizmati­kai Közlöny, 86-87., 1987-1988, 3-6.); MÉL IV.: 396.; RMIL II.: 299; Gulyás XIV.: 796-797. - Bibi.: Baloghné Ábrányi Hedvig: H. L. műveinek bibli­ográfiája (Numizmatikai Közlöny, 86-87., 1987- 1988, 22-36.). Tóth Csaba Huszka József (1854. nov. 20. Kiskunfél­egyháza - 1934. márc. 31. Bp.): rajztanár, et­nográfus, művészettörténész. - A bp.-i Jó­zsef Műegy.-en (1873-tól), majd a Rajztanár­képző Int.-ben tanult, tanári vizsgát tett (1876). A dési polgári isk., a zentai községi gimn., a sepsiszentgyörgyi polgári isk. taná­ra (1876-1885). A székely népművészet nagy csodálója; Nagy Gézának, a Székely Nemzeti Múz. őrének barátja és munkatársa. A múz. (1882), majd a Műemlékek Orsz. Biz.-a (1883-tól) költségén együtt kezdték meg a környék kora középkori templomfreskóinak feltárását (1882); még ugyanabban az évben hat helyen bontott ki freskót a vakolat alól, a freskókról rajzokat készített. Leírta és doku­mentálta a múz. úrihímzés-formakincsét (1881-1888; a történeti vonatkozásokat Nagy Géza dolgozta fel), a székelyföldi faragott kapukat stb. A brassói főispánnak egy szi­varládára tervezett díszítést (1883), székely kapu fejlesztéseként tervezte meg a bp.-i orsz. kiáll, egyik főkapuját (1885). Min.-i támogatással külföldi tanulmányútra ment ornamentikái tanulmányok végett (1891). Hazatérve a nagykállói polgári isk. (1888- 1891), majd a bp.-i piarista főgimn. r. tanára lett (1891-1919). Középisk.-i ig.-i címet kapott (1919). A díszítőművészetről írt mű­veivel újítónak számított, és bár elméletei délibábosak (perzsa és indiai hatásokat kere­sett népi építészetünkben, formavilágában), munkásságában gyökerezik Lechner Ödö­nök m. szecessziós építészete. Romantikus elméletét erősen vitatták, mégis tartós hatást gyakorolt a m. jelleget kereső iparművészei­re és építészetre. Tárgyakat gyűjtött a Szé­kely Nemzeti Múz.-nak, cikkeket közölt a Nagy Géza szerkesztette Értesítőben, idős korában is részt vett az 1929. évi, jubileumi Emlékkönyv ben. Még 1932-ben is járt Három­széken. További dolgozatai az Archaeologiai Értesítőben, a Magyar Mérnök- és Építész-egylet Közlönyében, a Művészi Iparban jelentek meg. Festőművészként arcképeket, erdélyi tájké­peket festett, freskókat restaurált. - A Szt. Ist­ván Akad. III. osztályának r. tagja (1915), a M. Rajztanárok Orsz. Egyesületének t. tagja, a Rajztanárvizsgáló Biz. tagja. A Pallas nagy lexikona és a Révai nagy lexikona munkatársa. F. m.: Magyar diszitő styl (Bp., 1885); Teremtsünk igazán magyar műipart (Sepsiszentgyörgy, 1890); Székely ház. A függeléket írta: Fiók Károly (Bp., 1895); Magyar ornamentika (Bp., 1898); Az istenfa (klny. a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyé­ből. Bp., 1908); A magyar ornamentika története (Bp., 1923); A magyar turáni ornamentika története (Bp., 1930; új kiad. 1994). írod.: Kishonthy Zsolt: H. ]., a „magyar stílus" előharcosa (in: Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. Miskolc, 1988); Pais Ágnes: Adatok Nagy Géza sepsiszentgyörgyi éveihez (Acta - 2001/2. Sepsiszentgyörgy, 2002); Sz. Gazda Eni­kő: A Székely Nemzeti Múzeum 1875-2000 (Sep­siszentgyörgy, 2002; CD); Pallas IX.: 505. (téves születésnap: nov. 22.!), XVII.: 759.; Szirmyei IV.: 1463-1464.; Gulyás XIV: 808.; MÉL I.: 764.; MNépLex II.: 613.; MKL V: 143-144. Boér Hunor, Kodolányi János, ifj. Huszthy Ödön (1837. nov. 16. Szent Káz- mér - 1905. szept. 5. Léka): ügyvéd. - Sop­ron vm. főispáni titkára, később Esterházy Pál magántitkára. Nyugdíjba vonulása után Lékán, az ún. Óvárban telepedett le, ahol hatalmas anyagi ráfordítással, mintegy 1000 példányból álló madárgyűjt.-t hozott létre. (A madarakon kívül kisebb ásvány-, nö­vény-, emlős- és néprajzi gyűjt.-e is volt.) Chemel István jelentős szakmai segítséget nyújtott a gyűjt, felállításánál, ugyanakkor Almásy Györggyel együtt értékes anyaggal

Next

/
Thumbnails
Contents