Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
405 Huszthy tagja (1979). - Signum Laudis (1941), Römer Flóris-jutalomérem (1961), Réthy László-ju- talomérem (1976), Weszprémi István-juta- lomérem (1980). F. m.: Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn. Procopius Bélával (Bp., 1932); Szent-György érmek - Georgsmünzen (Bp., 1940); Attila dans la numisma- tique (Bp., 1947); A budai pénzverés története a középkorban (Bp., 1958); Münzkunst in Ungarn (Bp., 1963); Corpus Nummorum Hungáriáé. III. Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657 (Bp., 1975); Bibliographia Numismaticae Hungáriáé. F. Fejér Máriával (Bp., 1977); Münzkatalog Ungam von 1000 bis heute (Bp., 1979); Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése (Bp., 1995). írod.: Gedai István: H. L. 1906-1987 (Numizmatikai Közlöny, 86-87., 1987-1988, 3-6.); MÉL IV.: 396.; RMIL II.: 299; Gulyás XIV.: 796-797. - Bibi.: Baloghné Ábrányi Hedvig: H. L. műveinek bibliográfiája (Numizmatikai Közlöny, 86-87., 1987- 1988, 22-36.). Tóth Csaba Huszka József (1854. nov. 20. Kiskunfélegyháza - 1934. márc. 31. Bp.): rajztanár, etnográfus, művészettörténész. - A bp.-i József Műegy.-en (1873-tól), majd a Rajztanárképző Int.-ben tanult, tanári vizsgát tett (1876). A dési polgári isk., a zentai községi gimn., a sepsiszentgyörgyi polgári isk. tanára (1876-1885). A székely népművészet nagy csodálója; Nagy Gézának, a Székely Nemzeti Múz. őrének barátja és munkatársa. A múz. (1882), majd a Műemlékek Orsz. Biz.-a (1883-tól) költségén együtt kezdték meg a környék kora középkori templomfreskóinak feltárását (1882); még ugyanabban az évben hat helyen bontott ki freskót a vakolat alól, a freskókról rajzokat készített. Leírta és dokumentálta a múz. úrihímzés-formakincsét (1881-1888; a történeti vonatkozásokat Nagy Géza dolgozta fel), a székelyföldi faragott kapukat stb. A brassói főispánnak egy szivarládára tervezett díszítést (1883), székely kapu fejlesztéseként tervezte meg a bp.-i orsz. kiáll, egyik főkapuját (1885). Min.-i támogatással külföldi tanulmányútra ment ornamentikái tanulmányok végett (1891). Hazatérve a nagykállói polgári isk. (1888- 1891), majd a bp.-i piarista főgimn. r. tanára lett (1891-1919). Középisk.-i ig.-i címet kapott (1919). A díszítőművészetről írt műveivel újítónak számított, és bár elméletei délibábosak (perzsa és indiai hatásokat keresett népi építészetünkben, formavilágában), munkásságában gyökerezik Lechner Ödönök m. szecessziós építészete. Romantikus elméletét erősen vitatták, mégis tartós hatást gyakorolt a m. jelleget kereső iparművészeire és építészetre. Tárgyakat gyűjtött a Székely Nemzeti Múz.-nak, cikkeket közölt a Nagy Géza szerkesztette Értesítőben, idős korában is részt vett az 1929. évi, jubileumi Emlékkönyv ben. Még 1932-ben is járt Háromszéken. További dolgozatai az Archaeologiai Értesítőben, a Magyar Mérnök- és Építész-egylet Közlönyében, a Művészi Iparban jelentek meg. Festőművészként arcképeket, erdélyi tájképeket festett, freskókat restaurált. - A Szt. István Akad. III. osztályának r. tagja (1915), a M. Rajztanárok Orsz. Egyesületének t. tagja, a Rajztanárvizsgáló Biz. tagja. A Pallas nagy lexikona és a Révai nagy lexikona munkatársa. F. m.: Magyar diszitő styl (Bp., 1885); Teremtsünk igazán magyar műipart (Sepsiszentgyörgy, 1890); Székely ház. A függeléket írta: Fiók Károly (Bp., 1895); Magyar ornamentika (Bp., 1898); Az istenfa (klny. a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyéből. Bp., 1908); A magyar ornamentika története (Bp., 1923); A magyar turáni ornamentika története (Bp., 1930; új kiad. 1994). írod.: Kishonthy Zsolt: H. ]., a „magyar stílus" előharcosa (in: Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. Miskolc, 1988); Pais Ágnes: Adatok Nagy Géza sepsiszentgyörgyi éveihez (Acta - 2001/2. Sepsiszentgyörgy, 2002); Sz. Gazda Enikő: A Székely Nemzeti Múzeum 1875-2000 (Sepsiszentgyörgy, 2002; CD); Pallas IX.: 505. (téves születésnap: nov. 22.!), XVII.: 759.; Szirmyei IV.: 1463-1464.; Gulyás XIV: 808.; MÉL I.: 764.; MNépLex II.: 613.; MKL V: 143-144. Boér Hunor, Kodolányi János, ifj. Huszthy Ödön (1837. nov. 16. Szent Káz- mér - 1905. szept. 5. Léka): ügyvéd. - Sopron vm. főispáni titkára, később Esterházy Pál magántitkára. Nyugdíjba vonulása után Lékán, az ún. Óvárban telepedett le, ahol hatalmas anyagi ráfordítással, mintegy 1000 példányból álló madárgyűjt.-t hozott létre. (A madarakon kívül kisebb ásvány-, növény-, emlős- és néprajzi gyűjt.-e is volt.) Chemel István jelentős szakmai segítséget nyújtott a gyűjt, felállításánál, ugyanakkor Almásy Györggyel együtt értékes anyaggal
