Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
399 Horváth tagja (1941), ismét letartóztatták, börtönbe került (1942-1944). A II. vh. után a M. Kommunista Párt, majd a M. Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének (1945- 1956), majd Politikai Biz.-ának tagja (1945- 1946, 1949-1953), póttagja (1946-1949), az MDP KV Agitációs és Propagandaosztályának vezetője (1950-1954), az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945), nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő (1945-1957), az Elnöki Tanács tagja (1949-1953). A Szabad Nép felelős szerkesztője (1945-től), főszerkesztője (1948-1950, 1954-1956). 1956-ban Nagy Imre irányvonalát támogatta, a forradalom leverése után nem vállalt politikai szerepet. A M. Munkásmozgalmi Int. munkatársa (1956-1957), a Petőfi Irodalmi Múz. (PIM) főig.-ja (1957-1960), a Hunnia Filmstúdió vezetője (1960-1963), ismét a PIM főig.-ja (1963-1966). Anyagi támogatást szerzett a PIM reprezentatív kiállításaihoz (pl. Ady-kiáll., 1957), megindította az ún. Képeskönyv sorozatot (1957) és a múz. évkönyveit (1959), külkapcsolatokat kezdeményezett, irodalmi vándorkiáll.-okkal látta el a külföldi m. követségeket. F. m.: A magyar földkérdés az ellenforradalmi reakció alatt (Bp., 1945); József Attila költészete (Bp., 1946); Lobogónk: Petőfi. Cikkgyűjt. (Bp., 1950); Megjegyzések a képzőművészeti vitához (Bp., 1952); Holttengeri tekercsek. Reg. (Bp., 1970); Művészetpolitika - két évtized távlatából (Bp., 1975). írod.: MÉL IV.: 390.; RÚL X. Nagy Csaba Horváth Miklós (1919. dec. 7. Bp. - 1982. júl. 28. Bp.): tanár, jogász, múz.-i főig. - A szegedi egy. m.-német-történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1942), az ELTE-n doktorált (1945). Hatvanban az állami polgári isk. tanára (19421947), Egerben a népi koll. ig.-ja (1947), tan- felügyelő (1948), tan- ker.-i főig. (1949), rövid ideig a Zala m.-i Tanács Oktatási és Népművelési Osztályát vezette (1950). A M. Kommunista Párt utasítására a M. Néphadsereghez került, annak két tisztiisk.-jában a társadalomtud.-i tanszék (Pécs, 1951-1953; Bp., 1953-1955), utóbb a Hadtörténeti Int. (és Múz.) vezetője (1955-1967). A történelemtud.-ok kandidátusa (1960). Nyugdíjazása (1967) után az MSZMP Bp.-i Biz.-ának Propaganda és Művelődési Osztályán dolgozott. A Bp.-i Történeti Múz. (BTM) főig.-ja (1972-1982). Mellékállásban a Bp.-i Műszaki Egy.-en hadtörténeti előadásokat tartott, címzetes egy.-i tanár (1977-től). Elsősorban a II. vh. története érdekelte. Múz.-i főig.-ként minél több kiáll, bemutatására törekedett, de a restaurálásra, a feldolgozásra kevés figyelmet fordított. Vezetésével valósult meg a Budapest 100 éve c., időszaki (1973) és a Budapest 2000. éve c., állandó kiáll. (1979). Hivatali ideje alatt találták meg (1974) és mutatták be először (1976) a budai királyi vár gótikus szobrait. Javaslata alapján készült el az így éltek a budapestiek a XVIII, századtól napjainkig c., életmód-történeti kiáll.-sorozat (1974,1976,1977); a m. muze- ológiában újdonságnak számító kiáll.-ok szakmai elismerést váltottak ki, amelynek hatására ~ szorgalmazta a fővárosi életmód tárgyainak széles körű gyűjtését. Ugyanakkor a vezetése alatt álló múz. a várostörténeti profiltól idegen, ill. sematikus, politikai kiáll.-okat is rendezett. A közművelődési törvény megjelenése (1974) után rendszeresítette a múz.-i történelemórákat a diákok, vmint a tárlatvezetéseket az ún. szoc. brigádok (munkáscsoportok) számára. A BTM tevékenységét az aktuális kultúrpolitika lehetőségei szerint irányította. Mindennapi munkáját mégis ideológiai viták, pénzügyi problémák nehezítették, amelyek aláásták egészségét. F. m.: Irodalmunk és a magyar történelem (Irodalmi Szemle, Eger, 1947, 1-34.); Nyugati határvédelmünk stratégiai-taktikai jelentőségének néhány kérdése a Xl-XII. században (Hadtörténelmi Közlemények, 4., 1957. 1-2., 120-178.); A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál. Összeáll, és a bev. tanulmányt írta (Bp., 1958; 2., bőv. kiad. Bp., 1959); Az 1940. évi nyugat-európai hadjárat hadtörténete és hadművészete néhány kérdésének kritikája (Hadtörténelmi Közlemények, 8., 1961.1., 58-111.); Az egyetemes és a magyar hadművészet története. III/l. köt. (1939- 1944 jan.). Mucs Sándorral (Bp., 1961); Egyedül Hitler felelős a második világháború kirobbantásáért?
