Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

H

Horusitzky 392 Horusitzky Henrik; ered. (1917-ig) Horu- sicki (1870. aug. 3. Hoc-Oujesd, Cseho. - 1944. aug. 25. Bp.): geológus. - Apja, Horu- sicki Vencel gr. Pálffy János gazdatisztje­ként került Mo.-ra, Bajmócra (1882). Fia Horusitzky Zoltán zeneszerző. - A ma­gyaróvári gazdasági akad.-n tanult. Okle­velének megszerzése után egy ideig gr. Pálffy János uradal­mában intéző. Ideiglenes ösztöndíjasként fel­vételt nyert a M. Kir. Földtani Int. 1890-ben megalakított, Inkey Béla által vezetett Agro- geológiai Osztályára (1885-től). Állami ösz­töndíjjal a berlini és a müncheni egy.-en ké­pezte tovább magát (1889-től). A Földtani Int.- ben ösztöndíjas segédgeológus (1897-től), se­gédgeológus (1899-től), tud.-os ig. (1926-tól); főbányatanácsosi (1918), majd - nyugdíjba vonulása évében - főgeológusi és címzetes ig. címet kapott (1928). - Geológiai felvételi terü­lete kezdetben a Kisalföld és tágabb környéke volt. A Párkánynána és Magyarszölgyén vi­dékéről készített 1:75 000 méretarányú agro- geológiai térképet a Párizsi Világkiáll.-on aranyéremmel tüntették ki (1900). A 20. sz. elején kezdte el tanulmányozni a mo.-i löszö­ket, azok válfajait, elvégezte osztályozásukat. A szakirodalomba bevezette a „mocsári lösz" (alföldi lösz) fogalmát. Legjelentősebb tud.-os eredményeit az agro- és a hidrogeológiában, ill. a barlangtanban érte el, de fontosak ős­lénytani vizsgálatai, vmint a pleisztocén ré- tegtani és földtani alapon való felosztásával kapcsolatos megállapításai is. Megírta az agrogeológia történetét. Munkaköri köteles­ségéből adódóan, de azon kívül is mindenkor szívügyének tartotta a M. Kir. Földtani Int. Mwz.-ának gazdagítását (pl. 1901-ben az 1899. évi németo.-i útjáról hazahozott kréta és oli- gocén kövületekkel, 1903-ban Arad vm.-i pontusi csigákkal, 1905-ben óbudai növényle- nyomatokkal, 1908-ban máriavölgyi liász cephalopodákkal, 1916-ban barlangban lelt csontokkal, máskor a Tisza medréből kikerült ősemlős-maradványokkal gyarapította a múz. különböző gyűjt.-eit). Nevéhez fűződik a Semsey Andor által 1886-ban Bielz Ede Al­bert nagyszebeni malakozoológustól megvá­sárolt gazdag molluscakollekció rendezése és felállítása (1904), vmint a múz. agrogeológiai gyűjt.-ének hosszú időn keresztül való keze­lése, gondozása. Az utóbbit publikációban is bemutatta (Vezető a M. Kir. Földtani Intézet Mú­zeumába. Szerk. Lóczy Lajos. Bp., 1909, 180-201.). Nyomtatásban több mint 130 könyve, tanulmánya és cikke látott napvilá­got. Cikkeit közölte többek között a Barlang- kutatás, a Földtani Közlöny, a Földrajzi Közlemé­nyek, a Gazdasági Lapok, a Hidrológiai Közlöny, a Köztelek, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése és Évkönyve, A Magyar Orvosok és Ter­mészetvizsgálók Munkálatai, a Magyarország, a Pesti Hírlap, A Szent István Akadémia Értesítője, a Természettudományi Közlöny. - A Magyarho­ni Földtani Társulat választmányi tagja, Hid­rológiai Szakosztályának elnöke (1940-től) és tb. tagja (1925-től), a Szt. István Akad. r. tagja (1925-től). F. m.: Kísérlet a pleisztocén-korszak felosztására (Bp., 1910); A Magyarországi barlangok és az ezekre vonat­kozó adatok irodalmi jegyzéke 1549-1913. Siegmeth Károllyal (Bp., 1914); Budapest székesfőváros geoló­giai viszonyairól (Földtani Közlöny, LXIII., 1933. 1-6., 20-49.; 7-12., 117-153.); Budapest Dunabalpar- ti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata (Hidrológiai Közlöny, XV, 1935. 1-6., 1-163.); Bu­dapest Dunajobbparti részének (Budának) hidrogeoló- giája (uo., XVIII., 1938,1-404.). Irod.: Sümeghy József: H. H. emlékezete (Földta­ni Közlöny, LXXIV., 1944. 1-7.; bibl.-val); Dobos Irma: A két Horusitzky vízföldtani tevékenysége. Horusitzky Ferenc születésének 80. évfordulójára (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 9. Bp., 1983, 175-181.); Földünk hazai kincsesházai. Ta­nulmányok a magyarországi földtudományi gyűjtemények történetéről. Szerk. Kecskeméti Ti­bor, Papp Gábor (Bp., 1994); Révai X.: 280., XX.: 394-395., XXL: 442.; MÉL I.: 741-742.; Gulyás XIV: 235-236. (eltérő halálozási dátum: 1944. aug. 20.!); MNL IX.: 629.; MKL V: 36. Hála József Horvát István (1784. máj. 3. Székesfehér­vár - 1846. jún. 13. Pest): történész, nyelvész, könyvtáros. - Fia Horvát Árpád történész, egy.-i tanár. - A pesti egy.-en tanult (1799— 1805), bölcsészeti doktorátust szerzett. Ürményi József országbíró gyermekeinek ne­velője (1802-1808), Ürményi József titkára

Next

/
Thumbnails
Contents