Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
A
21 Apáthy tanári képesítést szerzett (1888). A kolozsvári tudományegy. Állattani és Összehasonlító Boncolástani Tanszékén rk. (1891. jan.-tól), majd r. tanár (1891. márc.-tól); az egy. és az Erdélyi Múzeum-Egyesület között fennálló szerződés értelmében az egyesület Állattárának ig.-ja is. Az Állattár épületében, a gr. Mikó-villában modern, világszínvonalon álló hisztológiai kutatóközpontot rendezett be. Holland, belga, lengyel, orosz, német, francia és amerikai tudósok jöttek ide megismerni eredeti mikrotechnikai módszereit, saját tervezésű felszereléseit. Tervei szerint épült fel a Mikó-kertben az egy. új, kétemeletes Állattani Int.-e (1909); ennek földszintjén helyezte el az 55 000 tételt számláló Állattárat. Az Orvostud.-i Kar újonnan létesített Szövet- és Fejlődéstani Tanszékének helyettes tanára (1893. dec.-1919); a tanszék és int.-e is az új épületben kapott helyet. Az egy. rektora (1903-1904), négy alkalommal a Matematika-természettud.-i Kar dékánja. Iskolaalapító tudós; int.-éből indult Boga Lajos, Farkas Béla, Géléi József, Haynal Imre, Mátyás Jenő, Péterfi Tibor, Szilády Zoltán. Mint az Egy.-i Diákasztal felügyelőbiz.-ának alelnöke Posta Béla elnökkel együtt kiharcolta az 1910-ben elkészült első kolozsvári diákotthon és étkezde, a Menza felépítését. A századforduló után egyre többet politizált. A Bánffy Dezső alapította Újpárt (1904-1913), majd a Függetlenségi Párt (1913-1919) kolozsvári vezető egyénisége, nagy hatású szónoka, nemzetiségi szakértője. A kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke (1920. okt. 31-étől), a Károlyi-kormány kinevezte K-Mo. főkormánybiztosává (1918. dec. 7.-1919. jan. 15.). Fő szónoka volt annak a dec. 22-én, Kolozsvár főterén rendezett nagygyűlésnek, amely tiltakozott Erdély Romániához csatolása ellen. A bevonuló román csapatok elől nem menekült el. 1919. jan. közepén letartóztatták, Désen, Nagykárolyban, Zsibón, Nagyszebenben tartották fogságban, halálra, majd öt év börtönre ítélték. 1920. aug. 7-én a demarkációs vonalon túlra toloncolták. Megrokkanva érkezett Bp.-re, ahol bekapcsolódott a Kolozsvárról elmenekült, majd Szegeden letelepített egy. munkájába. Holland támogatással harmadszor is int.-et akart létesíteni. - Az Erdélyi Múzeum-Egyesület ig.-választmányának tagja (1890-től), az Orvos-természettud.-i szakosztály vezéregyénisége; a szakosztály kiadványának szerkesztője (Értesítő az EME Orvos-természettudományi szakosztályából, 1896-1901). A Múzeumi Füzetek c. kiadvány- sorozat szerkesztője (1906-1909). A Budapesti Szemle, a Gyógyászat, a Magyar Társadalom- tudományi Szemle, a Természettudományi Közlöny, az Uránia, továbbá német és olasz szak- folyóiratok munkatársa. Beszédei, politikai cikkei napilapokban jelentek meg. - Szabad- kőműves, a kolozsvári Unió Szabadkőműves Páholy tagja (1900-1922), az 1910-es években főmestere, a Mo.-i Symbolikus Nagypáholy helyettes nagymestere (1919— 1922). Az MTA 1. tagja (1898), a Kir. M. Ter- mészettud.-i Társulat tagja, a M. Társada- lomtud.-i Társaság alapító tagja, az Akademie Royale de Medicine de Belgique tb., a Bp.-i M. Orvosegyesület, az Erdélyi Irodalmi Társaság, a Deutsche Anatomische Gesellschaft, a Deutsche Zoologische Gesellschaft, a francia Association des Anatomis- tes, vmint a Societé de Biologie de la France r., ill. 1. tagja. - A város adományozta díszsírhelybe temették. Kolozsváron 1940-1945 között, Bp.-en jelenleg is utca viseli nevét, a Szegedi Dóm téren emlékhelye van. F. m.: A sima izomzat gyarapodása és pótlódása (Bp., 1885); A magyarországi piócák faunája (Bp., 1889); Állattani előadások, bevezetésül az élettudományba (Kolozsvár, 1892); Die Mikrotechnik der thierische Morphologie. I—II. (Braunschweig-Leipzig, 1896- 1901); A kolozsvári Tudományegyetem Állattani és összehasonlító Anatómiai Intézete és az ezzel ideiglenesen összekapcsolt Szövet- és Fejlődéstani Intézet (Bp., 1903); A fejlődés törvényei és a társadalom (Bp., 1912); Egyetemeink bajairól s a bajok orvoslásáról (Kolozsvár, 1912); előadásai nyomán készült jegyzetek: Általános fejlődéstan és szövettan. Lejegyezte Boga Lajos (Kolozsvár, 1912); Jegyzetek a fejlődéstan elemeiről és a szövettanból. Gyakorlati készítmények alapján. Géléi József jegyzete (Kolozsvár, 1918). írod.: Györffy István: A. I. (Szeged, 1924); Lambrecht Kálmán: Magyar tudós sorstragédiája (Nyugat, XV, 1922. II., 1248-1254.); Az Erdélyi Múzeum-Egyesület háromnegyedszázados tudományos működése 1859-1934. Szerk. György Lajos (Cluj-Kolozsvár, 1937, 37-88.); Kolosváry Gábor: A. I. (Szeged, 1956); Kiss, Ferenc: Stephan von Apáthy als Neurolog (Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 3., 1956, 5-66.); Az
