Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

H

371 Herman Irod.: Lehel Ferenc: H. L. rajzai (Bp., 1921); Lóránth László: Paletta (Bp., 1943,84-86.); KMML II.: 117-118. (további irodalommal); Gulyás XIII.: 469-470.; MÉL III.: 304-305. H. Szilasi Ágota Herman Ottó (1835. jún. 28. Breznóbánya - 1914. dec. 27. Bp.): természettudós, etnog­ráfus, polihisztor, politikus. - Szülei 1847- ben települtek át a Felvidékről a Miskolc melletti Alsóhámor­ba. Felesége Boros- nya Kamilla (1856- 1916) írónő. - A középisk.-t Miskol­con, az ev. főgimn.- ban végezte, tanul­mányai befejezése után géplakatos ké­pesítést szerzett. Bécsben munkája mellett autodidakta módon rendszeres természet­tud.-i tanulmányokat folytatott, bejárt a bé­csi Természettud.-i Múz.-ba; a bécsi poli­technikumot apja halála miatt nem fejezte be. Hatévi dalmáciai katonai szolgálata után Kőszegen fényképészként dolgozott (1863- tól); megismerkedett Chemel Kálmánnal, aki­nek ajánlásával 31 éves korában a Brassai Sá­muel igazgatta kolozsvári Erdélyi Múz.-Egy- let preparátora lett. Itt lépett tud.-os pályára, s ekkor jelentek meg első írásai. Ekkor fő­ként a madarakkal és pókokkal foglalkozott. 1875-ben került Bp.-re, ahol az MNM ter­mészettud.-i tárának őrsegéde lett (1875- 1879). Elindította (1877) és szerkesztette a tár folyóiratát, a Természetrajzi Füzeteket. A Természettud.-i Társulat megbízta Mo. pók­faunájának felkutatásával; a munka ered­ménye a háromkötetes Magyarország pókfau­nája c. könyv, amelyben 314 pókfajtát írt le (ebből a tud.-ra nézve 36 új faj volt). Közben politikai mozgalmakban vett részt, állást foglalt a Párizsi Kommün mellett (1871). A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt tag­jaként kapcsolatban állt Kossuth Lajossal, akit Turinban többször is felkeresett (1887, 1892); Kossuth javaslatára Szeged ország- gyűlési képviselőjévé választották (1879). Felhívta a figyelmet a filoxéra veszélyére (A phylloxera ügye. Bp., 1877; A filokszera. Bp., 1879), ismertette a külföldi védekezési mó­dokat, s mivel felismerte, hogy a homokon nem pusztít a filoxéra, propagálta a homoki szőlőtermesztést. Nagy része volt az Állat­védő Egyesület megalapításában (1883). A tud.-os madártan, az ornitológia megalapí­tója Mo.-on. A Természettud.-i Társulat meg­bízásából egy madárélettel kapcsolatos könyvhöz adatgyűjtés céljából Skandináviá­ba utazott (1888). Megszervezte az ornitoló­gusok II. nemzetközi kongresszusát Bp.-en, amelynek nyomán az MNM égisze alatt lét­rehozta a M. Ornithológiai Központot (1893; Madártani Int. néven ma is működik), amelynek haláláig ig.-ja volt. Az általa meg­indított Aquila (1894-től) c. folyóirat a hazai madártani kutatások központi orgánuma volt. Darányi Ignác földművelésügyi mi­niszter megbízásából megírta hatalmas si­kerű könyvét (A madarak káráról és hasznáról, 1901). A millenniumi kiáll, halászati és pász- torkodási részlegének rendezője (1896). Gyűjtötte a m. „ősfoglalkozások" (halászat, pásztorkodás) népi szokásait és tárgyi emlé­keit. Az 1885. évi M. Orsz. Kiáll.-on nagy si­kert aratott halászati gyűjt.-e. Továbbfejlesz­tett, s az Ezredévi Kiáll.-on (1896) bemuta­tott anyaga a M. Mezőgazdasági Múz.-ba, majd a Néprajzi Múz.-ba került. A Termé­szettud.-i Társulat megbízásából megírta A magyar halászat könyve c. kétkötetes mo­nográfiáját. A pásztorélet tárgykörében 1891-től végzett kutatásait kisebb-nagyobb tanulmányokban tette közzé, a hatalmas gyűjtött tárgyi anyagot kiáll.-okon mutatta be, de összefoglaló könyve megírására már nem maradt ideje. A 20. sz. elején a M. Me­zőgazdasági Múz. számára az ősfoglalko­zások köréből akart gyűjt.-t létrehozni, anyagából 1907-ben nyílt meg a kiáll, (a há­borúk alatt a tárgyak nagy része elkalló­dott). Elkészítette a m. állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát. A miskolci ún. Bársony-házi leletekben (1891) az ősem­ber eszközeit fedezte fel; ezzel a mo.-i ősré­gészeti kutatások elindítója, a Bükk hegység ősrégészeti feltárásainak kezdeményezője. Élete végén gyakran időzött gyermekkora színhelyén, Alsóhámorban, Pele-lak nevű üdülőjében, amely ma emlékháza. Támo­gatta Miskolc és Borsod vm. múz.-ának megalapítását, amely 1953-tól a nevét viseli. -AM. Néprajzi Társaság alapító tagja, majd

Next

/
Thumbnails
Contents